Dunagyöngye

Gróf Széchenyi István az egyesített magyar fővárost Dunagyöngyének javasolta elnevezni. Most tekintsünk el Minarik Ede Csabagyöngyéjétől, de érezzük azért Mándy Iván diszkrét hódolatát a XIX. századi Pest-Buda iránt. A Dunagyöngye a történelem folyamán sokáig találó név lett volna, mára viszont a kagylóban jószerivel a piszok maradt, ami valahogy nem akar igazgyönggyé válni. Mégsem véletlen, hogy a Szeretem Budapestet mozgalom épp Széchenyi lánchídja közelében tartotta szerdai pályázathirdető happeningjét Szeresd Budapestet! címmel.

Tovább…

Tervezd meg saját Budapestedet!

Szerda délelőtt a budai Duna-parton tartott sajtótájékoztatóval útjára indította a Szeresd Budapestet! elnevezésű építészeti és városszínesítési ötletpályázatát a Szeretem Budapestet mozgalom és a Budapesti Építész Kamara.

A pár hónapja feldobott ötlet, mely szerint meg kell teremteni Budapest új építészeti szimbólumát, mára konkrétabb formát öltött, és Bojár Iván András vezetésével megalakult a Szeretem Budapestet mozgalom, mely az eredeti ötletet kiterjesztve, tulajdonképpen ultimátumot intéz az unalmas, szürke városkép ellen, melyet évtizedek óta kénytelen-kelletlen elfogadunk. A mozgalom arra szeretné rádöbbenteni a városlakókat és a városvezetést, hogy ennek nem kell feltétlenül így maradnia. Tovább…

Mindenki jelet akar terveztetni

Lézerfénnyel összekötött felhőkarcolók, autómentes belváros, a XXI. század Budapestjére jellemző épület – ilyen és ehhez hasonló ötleteket vár “az egyszerű városlakóktól” a Szeretem Budapestet civil mozgalom, amely tegnap hirdette meg városszínesítési ötletpályázatát.

A célunk az, hogy találjuk ki Budapestet, jobb, izgalmasabb, XXI. századi várost akarunk – fogalmazott Bojár Iván András művészettörténész, a mozgalom egyik alapítója. Bármilyen, a Dunához kapcsolódó, megvalósítható ötletet várnak, amely élénkíti, színesebbé, változatosabbá, élhetőbbé teszi a fővárost – hangzott el. A javaslat vonatkozhat valamilyen rendezvényre, képzőművészeti alkotásra, közterület létrehozására, átalakítására, várostervezési vagy- rendezési akcióra, vagy akár a közlekedés javítására. Tovább…

Szeresd Budapestet – építészeti és városszínesítési ötletpályázat

A Szeretem Budapestet mozgalom kiíróként, és a Budapesti Építész Kamara társkiíróként “Szeresd Budapestet” címmel építészeknek, építészhallgatóknak a Dunára fűzött építészeti pályázatot írt ki, 2005-ben.

Mi a Szeretem Budapestet Mozgalom küldetése? A Szeretem Budapestet Mozgalmat civilek hoztuk létre. Városlakók, akik különbözünk sok mindenben, de egyként szeretjük Budapestet. Azt viszont nagyon nem szeretjük, ahogyan mennek a dolgok Budapesten. Szeretnénk, ha több hangulat, több képzelőerő, több szellem, több akarat, több cselekvés, több mozgás, több és elevenebb élet lenne városunkban. Ha kihasználná, és nem elfecsérelné lehetőségeit. Ha a városok versenyében nem lemaradna, hanem az élre törne. Ezért a Szeretem Budapestet mozgalom célja, hogy ötletekkel, javaslatokkal, gondolatokkal, tettekkel, párbeszéddel, a civil kontroll megvalósításával hozzájáruljon a város építéséhez – nem csak fizikai értelemben.

A Szeretem Budapestet mozgalom küldetése, hogy építse a várost.

Tovább…

Jelképvadászat

Heti Válasz (2005-05-26)

A Budapest elfoglalásáért indított harcban olyan civil szervezetek is hallatják a hangjukat, amelyekről rövid úton kiderül: jól körülhatárolható politikai érdekeket képviselnek. Kivételnek tűnik a tavaly szeptemberben életre hívott Szeretem Budapestet Mozgalom, amelynek alapítói között van Bojár Iván András építészkritikus, az Oktogon című folyóirat főszerkesztője, Fürjes Balázs, a Market Építő Rt. vezérigazgató-helyettese – a Budapest Sportcsarnok és az olimpia egykori kormánybiztosa -, Gerő András, a Habsburg Intézet igazgatója, Pataky László, a Piccard kávézók tulajdonosa, Szalóky Károly galériatulajdonos, Bencze B. György fideszes önkormányzati képviselő, volt II. kerületi polgármester és Melis András, a Pesti Est tulajdonosa is. Tovább…

A dobozok támadása

Séta a Bécsi úton, az amfiteátrumtól egészen a Vörösvári útig 2.
Népszabadság
Aki kérdez és közbevet: Bárkay Tamás
Aki válaszolés értékel: Bojár Iván András

Folytatjuk szervezett visszavonulásunkat a Bécsi úton. Közben vethetünk egy pillantást a lenini útra is: íme a műszaki főiskola kollégiuma, ahol az egyik központi téma a villamosítás. Helyesebben villamosság.
– Mindenki gyűjt valamit. A jelek szerint itt valaki kőtuskókat, amelyeket a lépcsőn helyezett el, jó geometriai érzékkel. Láttam az épület ’70-es évekbeli látványtervét: a lépcsőn diákok ülnek, más diákok fel és lefelé sietnek, nagy a nyüzsgés. Őrületesen nagyvonalú lépcsősor, mindenki óriási kapacitást remélt, majd özönlik a nép ki és be, gondolták; még saját buszmegállója is van a háznak. Hát ez nem jött be, ez a lépcső legfeljebb egy evakuálási gyakorlaton telne meg. Amúgy szép emlékek fűznek a kollégiumhoz. Tovább…

Budapest a legizgalmasabb városok között

Kell némi bátorság ahhoz, hogy egy szerkesztő eldöntse: a világ több tízezer városa közül melyik a 250 “legizgalmasabb”. A National Geographic szerkesztőiben megvolt a bátorság. Az eredmény: egy ötszáz oldalas album, amely lélegzetelállító utazásra csábít a világ körül – a karosszékben.

A tömegturizmus korában (ez most van) szinte mindenki szinte mindenhova könnyűszerrel eljuthat. Úgyhogy azt gondolhatnánk, hogy akkor az utazás a karosszékben már ki is ment a divatból. De nagyot tévednénk, ha így gondolnánk. És milyen jó, hogy a National Geographic kiadóvállalatnál meg végképp nem így gondolkodnak. Akkor ugyanis nem készítenének olyan finom könyveket, mint például az előbb angolul, most pedig már német nyelven is megjelent A városok könyve – a világ 250 legizgalmasabb városa címűt. (The Book of Cities – Die 250 aufregendsten Städte der Welt). Tovább…

Gyorsan lelakta a város a Király utcát

Népszabadság Bárkay Tamás 2005. május 17.

Négy hónap telt el az átépített és a főpolgármester által a “városrehabilitáció modellértékű példájának” titulált Király utca átadása óta, de már felújításra szorul.

Négy hónap sem telt el, és máris csúnyán le van lakva a Király utca felújított szakasza. A Nagymező utca és a Károly körút közti részen oszlásnak indult a burkolat, a virágágyásokba gondos kezekkel elhintett kéregzúzalékot szemét és kutyaszar borítja, a növények agonizálnak, a csillapított forgalom a gyakorlatban egyetlen nagy, összefüggő dugó. Tovább…

Parkolás Budapesten

Fővárosi parkolási szokások és a parkolási rendszer lakossági megítélése – A Studio Metropolitana KHT. közvélemény-kutatása – Sajtóanyag

A Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ Kht. együttműködve a Double Decker Kommunikációs és Vezetői Tanácsadó Kft.-vel közvélemény-kutatást végzett a fővárosban élő lakosok körében. A kutatás arra kereste a választ, hogy a budapestiek hogyan értékelik a jelenlegi fővárosi parkolási rendszert, a díjak kiszabását, az autómentes övezetek kialakításának lehetőségét, valamint a parkolásból befolyt összegek felhasználását. Tovább…

Kísértetkastélyok Budapesten

A külföldi magánszemélyek és befektetők által vásárolt lakások számának egyenlőtlen eloszlása miatt “szellemlakóparkok” alakulhatnak ki Budapesten, derül ki a Magyarországon több mint százmilliárd forintot beruházó Engel Group negyedéves gyorsjelentéséből. Az Engel csoport szerint a lakóparkok építőinek meg kell találniuk a megfelelő arányt a valójában ott lakó és a külföldi, befektetési céllal vásárló tulajdonosok között. A csoport szerint egy-egy lakóparkban legfeljebb húsz százalék lehet a külföldi, befektetési szándékkal vásárlók aránya, mert csak így lehet biztosítani, hogy aktív közösségi élet alakuljon ki egy-egy lakóházban. A megfelelő arány kialakítása azért is fontos, mert a házban élők preferenciarendszere nem feltétlenül esik egybe a nem ott lakó tulajdonosok érdekeivel. Így például a közös költséggel kapcsolatos kérdésekben lehet vita vagy abban, hogy milyen boltot látnának szívesen a lakópark üzlethelyiségeiben. Ugyan senkinek sem lehet megtiltani, hogy hol vásároljon lakást, ugyanakkor megfelelő marketingkommunikációs eszközökkel befolyásolhatóak a lehetséges vevők. Az Engel Sun Palace lakóparkjában például az első ütemben felépülő lakások között már elérte azt a bizonyos húsz százalékot a külföldi vevok száma, ezért csak a második szakaszban elkészülő lakásokat kínálják a nemzetközi vásárlóknak. Az Engel szerint ezt azért is meg lehet tenni, mert míg két évvel ezelőtt még gyakran látatlanban vásárolták fel a külföldiek a fővárosi lakásokat (sokan úgy vettek ingatlant, hogy soha életükben nem láttak új budapesti lakást), ma már egyre többen személyesen is ellátogatnak Magyarországra, hogy meggyőződjenek arról, jó helyre fektetik be pénzüket.