Parkolás Budapesten

Fővárosi parkolási szokások és a parkolási rendszer lakossági megítélése – A Studio Metropolitana KHT. közvélemény-kutatása – Sajtóanyag

A Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ Kht. együttműködve a Double Decker Kommunikációs és Vezetői Tanácsadó Kft.-vel közvélemény-kutatást végzett a fővárosban élő lakosok körében. A kutatás arra kereste a választ, hogy a budapestiek hogyan értékelik a jelenlegi fővárosi parkolási rendszert, a díjak kiszabását, az autómentes övezetek kialakításának lehetőségét, valamint a parkolásból befolyt összegek felhasználását. Tovább…

Kísértetkastélyok Budapesten

A külföldi magánszemélyek és befektetők által vásárolt lakások számának egyenlőtlen eloszlása miatt “szellemlakóparkok” alakulhatnak ki Budapesten, derül ki a Magyarországon több mint százmilliárd forintot beruházó Engel Group negyedéves gyorsjelentéséből. Az Engel csoport szerint a lakóparkok építőinek meg kell találniuk a megfelelő arányt a valójában ott lakó és a külföldi, befektetési céllal vásárló tulajdonosok között. A csoport szerint egy-egy lakóparkban legfeljebb húsz százalék lehet a külföldi, befektetési szándékkal vásárlók aránya, mert csak így lehet biztosítani, hogy aktív közösségi élet alakuljon ki egy-egy lakóházban. A megfelelő arány kialakítása azért is fontos, mert a házban élők preferenciarendszere nem feltétlenül esik egybe a nem ott lakó tulajdonosok érdekeivel. Így például a közös költséggel kapcsolatos kérdésekben lehet vita vagy abban, hogy milyen boltot látnának szívesen a lakópark üzlethelyiségeiben. Ugyan senkinek sem lehet megtiltani, hogy hol vásároljon lakást, ugyanakkor megfelelő marketingkommunikációs eszközökkel befolyásolhatóak a lehetséges vevők. Az Engel Sun Palace lakóparkjában például az első ütemben felépülő lakások között már elérte azt a bizonyos húsz százalékot a külföldi vevok száma, ezért csak a második szakaszban elkészülő lakásokat kínálják a nemzetközi vásárlóknak. Az Engel szerint ezt azért is meg lehet tenni, mert míg két évvel ezelőtt még gyakran látatlanban vásárolták fel a külföldiek a fővárosi lakásokat (sokan úgy vettek ingatlant, hogy soha életükben nem láttak új budapesti lakást), ma már egyre többen személyesen is ellátogatnak Magyarországra, hogy meggyőződjenek arról, jó helyre fektetik be pénzüket.

Kávéházak Versenye 2005 – Elkezdődött!

Orbán Gergely, a Kávéházak.hu egyik alapítója és szerkesztője hivatalosan megnyitotta a Kávéházak Versenye 2005 eseménysorozatot. Összesereglett a kávés Magyarország: az álmodók, a támogatók, a tudományosak, a vendéglátósok, az egyszeri kávéház-látogatók és művésztársaik, akik lényükkel mindezt megbolondítják. És persze ott voltak azok, akik a terheket a hátukon viszik: a kávézók tulajdonosai és vezetői.

Zila László és kávéháza – a tavalyi aranyérmes – bölény-vadasos, gombás-jércés, meseszép vendéglátásban részesítette az egybegyűlteket. Elmondta, hogy a magas színvonal, az elsőrangú kávéház létrehozásánál, és az első helyezés megszerzésénél van egy nehezebb feladat: az elért minőség megtartása: hogy a kávéház a mindennapokban jól működjön.
Hámori Tibor, Pestlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának alpolgármestere szerint azonban a jó kávéház elengedhetetlen része, “közintézménye” egy városnak, kerületnek. Tovább…

Bojár Iván András: Budapest, a kreatív város – a lehetőségek kapujában

Bojár Iván András: Budapest, a kreatív város

Az anyagot elolvashatjátok ITT.

Mi történik Budapesten 2005-ben

Nem kizárt, hogy a 2005-ös év történeti távlatból a fordulat éveként rögzül majd Budapest emlékezetében. Legalábbis nem bánnám, s néhány egyértelmű tény talán alá is támasztja reményeimet. Másfél évtized tétovasága, bátortalansága, fantáziátlansága után egyszeriben megváltoztak a dolgok, s a város, amely mostanig csak tárgya volt a politikusi határozat(lanság)oknak, mostantól alanyává, sőt az urbánus közgondolkodás főszereplőjévé lett. Soha ennyi cikk, vitairat, internetes chat-fórum, filippika, indulat hangzavara nem gomolygott a végre középpontba került legfontosabb kérdések körül: hogyan éljünk a következő évtizedekben itt? Milyen funkciót, szerepet jelöljünk ki minden magyarok fővárosa számára az európai metropoliszok közötti versenyben? Mit tekintsünk értéknek, mit feláldozhatónak felmenőink városépítészeti, építészeti hagyatékából? Tovább…

Megkezdődött a Károly körúti bazársor bontása

MTI: 2005. február 18., péntek

Park, újabb üzletek, mélygarázs, illetve később egy pályázatnyertes épület lesz a Károly körút városházi oldalán álló bazársor helyén.

Várhatóan már tavasszal lebontják a főpolgármesteri hivatal Károly körúti oldalát csúfító bazársort, amelynek helyén mindaddig zöld terület lesz, míg az úgynevezett Városháza-projekt részeként meg nem kezdődik a térség fejlesztése, beépítése.

Demszky Gábor pénteken azon a háttérbeszélgetésen, amelyen részben városfejlesztéssel foglalkozó új helyettesének, Ikvai Szabó Imrének a feladatkörét ismertette, bejelentette, a bazársorral kapcsolatban néhány órával korábban jutott egyetértésre az V. kerület polgármesterével. Mivel a városháza műemlék, ezért a bontási engedélyt a Műemlékvédelmi Hivatal adja ki. Tovább…

Újjászületik a Lánchíd Palota

Az Ybl Miklós által tervezett Lánchíd Palota magyar és svájci befektetők jóvoltából születik újjá, olyan Magyarországon eddig nem ismert minőségi színvonalon, amely a legutóbbi sikeres Sándor Palota rekonstrukciójához fogható. Az épület védett műemlék, az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította. Történelmi jelentőségét jelzi, hogy valamikor itt működött az első Közmunkatanács. Tovább…

SzeBu alakuló ülés: 2004. szeptember 21.

A SzeBu alakuló ülése 2004-ben

A SzeBu alakuló ülése 2004-ben

Tovább…