UNESCO-s fenyegetés a rózsadombi SZOT-szálló átépítése miatt

SzIM. 2006. január 5., csütörtök 17:54

Végső soron akár törölhetik is Budapestet a Világörökségek listájáról, ha a rózsadombi volt SZOT-szállóra emeletet építenek – hangzott el egy bírósági tárgyaláson csütörtökön. A befektetők viszont azt is vitatják, hogy a pert kezdeményező alapítvány egyáltalán beleszólhat-e a jogerős építkezéssel bíró építkezésbe.

Furcsa államigazgatási eljárásra derült fény egy bírósági tárgyaláson, Budapesten. Kiderült, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, egyszer így, másszor úgy ítélte meg a Hotel Rózsadomb, vagyis a II. kerületben lévő egykori SZOT-szálló átépítését. Először ellenezték ugyanis a műemlékvédők a beruházást – amikor még a II. kerületi önkormányzat döntött a Rózsadomb keretszabályozási tervéről, vagyis amikor úgy módosította rendeletét, hogy az a beruházónak megfeleljen -, aztán hirtelen meggondolták magukat, és jóváhagyták a Pro-Hill Kft. terveit, amikor a konkrét épület engedélyezéséről volt szó. Hogy ezt miért tették, hivatalosan nem erősítették meg, de információnk szerint a műemlékvédelem álláspontja azért változott meg, mert időközben a Pro-Hill a hatósági igényeknek megfelelően áttervezte az épületet. Tovább…

És hogyan óvjuk mi itt a világörökséget?

Nagy László, Zsolt Melinda

A régi pesti zsidónegyed szavakban mindenkinek fontos, csak éppen másfél éve nem történik semmi, mondja a városrész műemléki megőrzéséért létrejött ÓVÁS! Egyesület. Megunták a dolgot, és levelet írtak az UNESCO Világörökségi Bizottságának, ugyan, nem tájékozódna-e a helyszínen, hogyan is óvjuk mi itt a világörökséget. Bécsben egyszer már sikerrel járt egy ilyen civil akció.

Az UNESCO Világörökség Bizottsága 2002-ben kiterjesztette a “Budapest, a Duna jobb és bal partja és a Budai Várnegyed” címen 1987-ben elfogadott világörökségi minősítést az Andrássy útra és épületeire, valamint a milleniumi földalatti vasútra. A világörökségi környezet egységének biztosítása érdekében védő-rávezető zónát
jelölt ki a terület körül. Ennek a zónának része a VII. kerületi, régi pesti zsidónegyedeként ismert terület. Tovább…

A zsidónegyed világörökségi bonyodalmai

Az UNESCO Világörökség Bizottsága 2002-ben kiterjesztette a “Budapest, a Duna jobb és bal partja és a Budai Várnegyed” címen 1987-ben elfogadott világörökségi minősítést az Andrássy útra és épületeire, valamint a milleniumi földalatti vasútra. A világörökségi környezet egységének biztosítása érdekében védő-rávezető zónát jelölt ki a terület körül. Ennek a zónának része a VII. kerületi, régi pesti zsidónegyedeként ismert terület. A negyed jellegének megőrzése érdekében létrejött ÓVÁS! Egyesület szerint “az 1999 és 2001-ben készített helyi szabályozási tervek végrehajtása következtében a városrészt a teljes átalakulás, jellegének elvesztése, értékeinek megsemmisülése fenyegeti.” Tovább…

Nincs sok remény a kőbányai sörgyár megmentésére

2005. december 20.
Nagy Attila

Nem szerepel a műemlékké nyilvánítás alatt álló ingatlanok listáján a Maglódi úti sörgyár, amiről az Index december elején megírta, hogy hamarosan lebonthatják, ha az új tulajdonos nem akarja megőrizni az építészetileg, ipartörténetileg értékes épületet. A jelenlegi helyzet szerint eltűnhetnek a kérdéses telekről a szépséges főzőház és a malátaszárító téglavörös tömbjei, csak a telken álló kastélyépület maradhat meg, amire nem adott az önkormányzat bontási engedélyt.

A kőbányai önkormányzat közgyűlése kedden ül össze idén utoljára, de mivel még folynak a szakhatósági egyeztetések a terület rendezéséről, nem kerül a képviselők elé a rendezési terv, mondta el az Indexnek Lőrincz Jenő, a X. kerületi polgármesteri iroda vezetője. A tervet egy-két hónap múlva fogadhatják el, majd csak akkor dől el végleg, mi épülhet a területen. Tovább…

Megnyílhat Óbudán a gázgyár

SzIM. 2005. december 20., kedd 11:07

Mivel a fõváros nem nyerte el az Európa kulturális fővárosa címet, saját erőből fogja rendezni az Óbudai Gázgyár területét. A Fővárosi Közgyűlés keddi ülésén elfogadta az Óbudai Gázgyár fejlesztéséről, rehabilitációjáról szóló javaslatot. A testület túlnyomó többséggel, részben az ellenzéki Fidesz támogatásával hagyta jóvá a határozatot. Mint ismeretes, a gázgyári rekonstrukció már szerepelt abban a programban, amelyet Budapest nyújtott be a magyar kormánynak, az Európa kulturális fővárosa címre pályázva. A pályázaton azonban nem Budapest, hanem Pécs nyert, így a főváros saját erőből valósítja meg a fejlesztési programot..

A döntésről Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes az Indexnek elmondta, hogy a közgyűlés egyetértett a területre vonatkozó fejlesztési koncepcióval. Eszerint múzeum létesülhet a III. kerületi ingatlanegyüttesen, régészeti feltárásokat végezhetnek, kerékpárút létesülhet, a Duna-partot is rendezik, és nem mellesleg elvégzik a környezeti kármentesítést a korábbi ipartevékenység nyomán. Tovább…

Buldózerek fenyegetik Budapest legszebb gyárépületét

Jogerős bontási engedély van a Maglódi út 17. szám alatti sörgyári épületre, annak ellenére, hogy a X. kerületi önkormányzat még nem fogadta el a terület rendezési tervét. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál már kérvényezték az épület védetté nyilvánítást, de könnyen lehet, hogy a városvédők elveszítik a versenyfutást az idővel.

Eltűnhet a századeleji magyar ipar egyik legszebb gyárépülete, a Polgári Serfőző Rt. 1894-ben felépített gyára a Maglódi út hasonlóan szép, de jobb sorsú épületei közül. Az impozáns téglaépület már most sincs valami jó állapotban, de ha nem
sikerül hamarabb védetté nyilvánítani, mint ahogy a bontás megkezdődne, akkor annyi sem marad belőle, mint amennyi a mellékelt képeken is látszik. A 17 szám alatt, a Dreher sörgyára és a Globus konzervgyára között lévő épületcsoport a Téglavető utca, a Sörgyár utca, a Gitár utca és a Maglódi út által határolt telken található, a területen már lebontottak több épületet is, a meglévőkben raktárak, irodák vannak, illetve a sarkon egy munkásszálló üzemel. Információink szerint a másik sarkon a Budapesten terjeszkedő Lidl nyit hamarosan áruházat, ezzel megkezdve a terület hipermarketesítését. Tovább…

Perre viszi Észak-Csepel eladását a főváros

2005. december 5., hétfõ 15:03
Sz.I.M.

A főváros pert indít Észak-Csepel eladása miatt, és semmisnek akarja nyilvánítani a XXI. kerület és a spanyol Fadesa cég 11 milliárdos szerződéseit. Csepel polgármestere pedig értetlenkedik.

Az Index elsõként számolt be több héttel ezelõtt arról, hogy a csepeli, szocialista többségű képviselőtestület pár órás ülésen értékesített Észak-Csepel keleti részén négy ingatlant a spanyol Fadesa cégnek. A vételár bruttó 11 milliárd forint volt, a vevő azonban azóta sem tisztázta, hogy pontosan mit is akar csinálni Budapest legnagyobb összefüggő ingatlanegyüttesével. Demszky Gábor főpolgármester korábban már levelet írt Tóth Mihály csepeli polgármesternek, amelyben tájékozódni akart az ügylet részleteiről. Tóth Mihály indulatos viszontválaszt küldött, majd megkötötte a szerződést a Fadesával. Tovább…

A kulturális városok projektjei a Nemzeti Fejlesztési Tervben

Székesfehérvár, 2005. november 26., szombat (MTI) – Kormányhatározat született arról, hogy az Európa kulturális fővárosa címért meghirdetett pályázat úgynevezett második körös városainak egyes, a pályázatban megfogalmazott fejlesztési projektjei is bekerüljenek a Nemzeti Fejlesztési Tervbe. Ezt a Megyei Jogú Városok Szövetségének szombati, Székesfehérváron tartott közgyűlésén jelentette be Mesterházy Balázs, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium kabinetvezetője.

Mint mondta, a kormány döntése értelmében a pályázat második fordulójába jutott Budapest, Eger, Győr, Miskolc és Sopron lehetőséget kap rá, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv révén, európai uniós források igénybevételével megvalósítsa egyes, a regionális fejlesztési tervekkel összhangban levő projektjeit. A 22 megyei jogú várost tömörítő szövetség közgyűlésén a házigazda Székesfehérvár polgármestere azt hangsúlyozta, hogy az Európa kulturális fővárosa címért meghirdetett pályázat elindított egy kedvező folyamatot. Az pedig arra ösztönözte a megyei jogú városokat, hogy számba vegyék kulturális értékeiket és kidolgozzák azokat programokat, amelyek révén az eddiginél jobban tudják hasznosítani azokat – mondta Warvasovszky Tihamér. Tovább…

Csőhíd, bringasztráda, dokkoló

Népszabadság 27. október 2005

A Vigadó tér és a Várkert Bazár közötti gyaloghíd, valamint a dokkolóként emlegetett új vízi közlekedési eszköz ötlete kapta megosztva az első díjat a Szeretem Budapestet Mozgalom júliusban kiírt pályázatán.

A pályázóknak ki kellett találniuk Budapestet, hogy az jobb, izgalmasabb, XXI. századi várossá válhasson – fogalmazott Bojár Iván András művészettörténész, a mozgalom egyik alapítója. A jelentkezőktől elsősorban azt várták, hogy ötletüket valamiképpen a Dunához, illetve Budapest új jelképéhez kapcsolják. A zsűri több mint száz pályamű közül választhatott.

A gyaloghíd nyertes ötlete abban áll, hogy Pestet és Budát három, négy méter átmérőjű, óriás, színes cső kötné össze. A gyaloghíd persze minden pontján átlátható volna, hogy a járókelők gyönyörködhessenek a város panorámájában. A hídon éttermek, kávézók kaphatnának helyet, valamint hajóállomást is kiépítenének rajtuk – tartalmazza a 4D Építész Stúdió pályaműve, amelyet Kószó József vezető tervező jegyez. Tovább…

Különös jelek Budapesten – Autóssétány, bringasztráda, csövek a Duna felett

Egy gyalogoshíd terve nyerte a Szeretem Budapestet Mozgalom és a Budapesti Építész Kamara pályázatát. A győztes pályamunkákat szerdán mutatták be a közönségnek. A három, sodronyszerűen egymásba fonódó csövet mintázó gyalogos- és kerékpáros hidat a 4D Építész Stúdió négy fiatal építésze tervezte.

A Vigadó teret és a Várkert Bazárt összekötő, futurisztikus híd tervének mottója: „Álmodj nagyot, (kis)ember!” A hídszerkezetet lényegében három, négy méter átmérőjű cső alkotja. Ebből egy a gyalogosok számára az alsó rakpartokat kötné össze, a felső rakpartokat összekötő csövek egyikét gyalogosok, a másikat kerékpárosok használhatnák. Tovább…