A Városliget mellett és a Városligetben utcán élő emberek sátrakat “építettek“. A Főkert részben tehetetlen – amennyiben a Menhely Alapítvány vagy a Közterület-felügyelet mégis tud segíteni, fél óra múlva újra belakják a területet és visszaépítik a sátrakat, az ott dolgozókat pedig megfenyegetik…
A képen az 56-osok tere troli megálló látható, itt laknak a padokon.
A fővárosi önkormányzat az ellenzéki pártok és a szakmai szervezetek tiltakozása ellenére – nyolc hónapos felmondási idő mellett – szerződést bontott valamennyi fővárosi hajléktalanellátó szervezettel – értesült a Népszabadság. Az egyoldalú felmondás a civil ellátók nagyobb részét tömörítő Tízek Tanácsa szerint beláthatatlan következményekkel – az előzetes becslések szerint több mint ezer ember utcára kerülésével – járhat.
A főpolgármester szerint a váltságköltségvetés ellenére sem jut kevesebb az idén hajléktalanok ellátására
Másfél hónappal ezelőtt, 2011. február 3-án, ahogy 1999. óta minden február 3-án, hajléktalan-számlálást tartottak Budapesten. A kérdőíves adatfelvétel önkéntes volt, abban nem minden ellátó szervezet (közreműködők: BMSZKI, Hajléktalanokért Közalapítvány, Menhely Alapítvány, Twist Olivér Alapítvány) és nem minden hajléktalan vett részt, a kérdezés azokra terjedt ki, akik a szállókkal, vagy az utcán dolgozó szociális munkásokkal kapcsolatban vannak.
A hatósági szigor, a törvényi fenyegetés nem szünteti meg a hajléktalanságot, hívta fel a figyelmet vasárnapi közleményében az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. A civil szervezeteknek köszönhetően nem romlott jelentősen a hajléktalanok téli ellátása, ám az elszegényedés körülményei nem szűntek meg, az ellátásra szorulók száma növekedhet, ezért az aluljárók “megtisztítása” nem vezet eredménye, közölte az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, Szabó Máté vasárnap.
A hajléktalanok kitiltása ellen tüntettek tegnap 18 órától A Város Mindenkié mozgalom felhívására a Blaha Lujza téri aluljáróban, ahol a főváros döntése értelmében hamarosan nem tartózkodhatnak az otthontalan emberek. A tiltakozók attól tartanak, hogy az aluljárókból elzavart emberek halálra fagynak majd az utcán. Tarlós István a Társadalmi Megbékélés program keretében tizenhárom aluljárót kíván megtisztítani a hajléktalanoktól. A főpolgármesternek azt üzenték, aludjon egyszer kint a hidegben.
Tarlós István, Budapest főpolgármestere december közepétől kiutasítaná a hajléktalanokat az aluljárókból. A problémák hosszú távú megoldását vagy a városi középosztály nyugalmát szolgálja inkább a rendelet? Tarlós István budapesti főpolgármester kijelentette, hogy december közepéig megoldják a budapesti aluljárók kérdését, és – ennek következtében – az ott életvitelszerűen tartózkodó hajléktalanokat távozásra bírják.
Bár a főpolgármester intézkedéstervezete több, ezt segítő (illetve kibontó) elemet is tartalmaz (logisztikai átszervezések, túlélőpontok létrehozása), a rendészeti (szabálysértési) kérdésként is kezelt ügy első olvasatra is felveti az egész aluljáró- és hajléktalankérdés végső megoldatlanságát és dilemmáit.
A Szeretem Budapestet Mozgalom (SzeBu) – reflektálva a Belügyminisztérium közelmúltban kidolgozott és vitára bocsátott jogszabály-tervezetére – azt vallja, hogy a köztéri funkciók és anomáliák (utcán lakás, utcabútorok használata, hiéna taxik működése, kereskedelmi vagy éppen közéleti tevékenység folytatása) rendezése érdekében az egyik alapvető feladat a köztér, a közterület definíciójának az alkotmánnyal és a nemzetközi szakirodalommal is összhangban történő meghatározása, minden feladat, szabályozás és szankció pedig ebből vezethető le.
Az építési törvény tervezett módosítása szerint szabálysértést követ el és megbírságolható az, aki a közterületet nem arra a célra használja, amelyet a jogszabály meghatároz, hanem például ott lakik vagy alszik – a törvényjavaslat a Belügyminisztérium honlapján jelent meg. A javaslat szerint a közterület rendeltetése: a közúti közlekedés biztosítása (út, járda stb.), kikapcsolódás, szórakozás, sport, szabadidő eltöltése, felvonulás, gyülekezés biztosítása, szobor elhelyezése, emlékhely kialakítása, közművek elhelyezése. Önkormányzati rendelet a település belterületének ezektől eltérő – engedély vagy megállapodás nélküli – használatát szabálysértéssé nyilváníthatja.
Piszok, bűz és rendetlenség. A főváros frekventált részeinek több utcájában is szemetet, kutyapiszkot és emberi ürüléket találnak a járókelők. Az ÁNTSZ szerint sem feladatuk, sem felelősségük nincsen ebben az ügyben. A Szeretem Budapestet Mozgalom szerint a közterületek kezelésének szervezése a városvezetés feladata, a közegészségügyi hivatalt csak rendkívüli esetben lehet kihívni. A megoldást a jogszabályok változtatása jelentené, amely a civil szervezet információi szerint már készülőben van. A Menhely Alapítvány szerint a probléma rövid távú kezeléseként több ingyenes nyilvános vécére van szükség Budapesten, hosszú távon pedig elengedhetetlen a hajléktalanok mostaninál hatékonyabb segítése.
A Szeretem Budapestet Mozgalom a XVI. kerületi Rendőrkapitányságon és a Főkertnél is bejelentést tett amiatt, hogy hajléktalanok költöztek egy elhagyott autóba. A Városliget Dembinszky utcával szemben levő murvás területén a HDY-915-ös rendszámú, kombi fehér gépkocsit leeresztett gumikkal és betört ablakkal valószínűleg a tulajdonosa hagyhatta ott, melyet utána hajléktalanok feltörhettek és most „beköltöztek” a gépkocsiba (a képeken jól látszik).