Piszok, bűz és rendetlenség. A főváros frekventált részeinek több utcájában is szemetet, kutyapiszkot és emberi ürüléket találnak a járókelők. Az ÁNTSZ szerint sem feladatuk, sem felelősségük nincsen ebben az ügyben. A Szeretem Budapestet Mozgalom szerint a közterületek kezelésének szervezése a városvezetés feladata, a közegészségügyi hivatalt csak rendkívüli esetben lehet kihívni. A megoldást a jogszabályok változtatása jelentené, amely a civil szervezet információi szerint már készülőben van. A Menhely Alapítvány szerint a probléma rövid távú kezeléseként több ingyenes nyilvános vécére van szükség Budapesten, hosszú távon pedig elengedhetetlen a hajléktalanok mostaninál hatékonyabb segítése.

A főváros belső területein sok utca, tér tele van szemétel, kutyapiszokkal, a padokat pedig hajléktalanok foglalják el. Az ÁNTSZ szerint azonban sem feladatuk, sem felelősségük nincsen ebben az ügyben, nem hozzájuk tartozik a probléma megoldása.

A Szeretem Budapestet Mozgalom titkára szerint a közegészségügyi hivatal válaszára a magyarázat az, hogy a szemetes közterek rendbetétele a városvezetés feladata. Az ÁNTSZ-t akkor hívhatja ki a közterület-fenntartó, ha olyan esetet talál, ami már túlmegy az egyszerű takarításon: ha a kosz, illetve az utcákon lévő ürülék már fertőzésveszélyt jelent.

Elindult a jogszabály-változás

A civil szervezet titkára elmondta, mozgalmuk szerint a rendszeresen a köztereken vécéző hajléktalanok nem tartózkodhatnának életmódszerűen az utcákon. Nincs semmiféle olyan jogszabályi háttér, amely alapján közterület-felügyelők, az ÁNTSZ, vagy a rendőrség eltávolíthatná azokat az embereket, akik bizonyos feltételeknek nem felelnek meg. A civil mozgalom titkára szerint bár Demszky Gábor főpolgármester is változtatni szeretett volna a helyzeten, nem tudott eredményt elérni. A mozgalom ajánlásai ugyanakkor egyeznek a Fidesz főpolgármester-jelöltje, Tarlós István elképzeléseivel is, és információik szerint ősztől változások várhatók az ügyben.

„Tudjuk azt is, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumtól elindul egy jogszabály-változás amiatt, hogy azokat az egyéneket, akik nem megfelelően viselkednek a köztereken, részegek, ott alszanak, azokkal bármi úton-módon megoldást lehessen találni. Nem akarom védeni a mostani városvezetést, mert mi is azt mondjuk, hogy ettől függetlenül lehetne lépni, és igenis lehet bizonyos területeket felszabadítani. Ebben fontos a hajléktalan-ellátás is, hogy ne kitakarítása legyen bizonyos területnek, hanem megfelelő koordinálás alatt történjen” –

Vidéken kisebb a probléma

Szegeden a járókelők többnyire nem panaszkodnak arra, hogy egyesek a közterületet mellékehelyiségnek használják. Főként a bulihétvégék után azonban előfordul, hogy a másnapos fiatalok a falhoz támaszkodva könnyítenek magukon – akár buszmegállókban is. A hajléktalanoknak nincs hová menniük, Szegeden mindössze egy nyilvános ingyenes vécé működik, ez is hosszas viták után, pár évvel ezelőtt nyílt meg. A különböző fesztiválok idejére mobil wc-ket helyeznek ki, amelyeket mindenki használhat.

A győri belvárosban nem okoz gondot az emberi ürülék és a kutyagumi, igaz, a Széchenyi teret és a környező utcákat is rendszeresen takarítják. A szűk sikátorok viszont időnként nyilvános vécévé válnak, és ezt nappal is érzik a járókelők, pedig, aki akar, talál illemhelyet – igaz, több helyen fizetni kell érte. A belvárosban mintegy tíz nyilvános toalett van, egy részük önkormányzati cég kezelésében, más részük magán kézben. Nyitva tartásuk és tisztaságuk eltérő. Van, amelyiket szépen rendben tartják, más pedig némi kívánnivalót hagy maga után.

Miskolc sétálóutcáján, a Fő utcán idén nem lehet kiülni vendéglátó egység teraszára kávézni vagy hideg üdítőt inni, mert a villamos pályák rekonstrukciója során a síneket átépítik, és fúrógépek, légkalapácsok dolgoznak folyamatosan hónapok óta. A por és a zaj nem teszi lehetővé, hogy a vendég jól érezze magát egy kerthelyiségben. A Fő utca inkább háborús állapotokat idéz, mint turisták vagy vendégek fogadóhelyét. Nyilvános vécé tudósítónk információja szerint nem működik – korábban kettő volt fellelhető a Fő utcán, , de ezeket tavaly bezártak.

“Nem kell félni a hajléktalanok által használt padoktól”

Kovács Ivetta, a Menhely Alapítvány szociális munkása szerint, ha Budapest valamely részén van is nyilvános vécé, akkor azért mindig fizetni kell, ami a hajléktalanok számára lehetetlenné teszi a használatát. A másik nagyon komoly probléma a fővárosban az ellátórendszer problémája. A minden kerületben megtalálható nappali melegedőkben ugyan van vécéhasználati és fürdési lehetőség, de az ÁNTSZ ezeken a helyeken tüdőszűrő-papírt kér a hajléktalanoktól. Ahhoz, hogy bemehessenek az intézménybe be kell mutatniuk a fertőzésmentességről szóló igazolást, akkor is, ha csak pisilni szeretne. Ez alól csak a Menhely Alapítvány nappali intézményei kivételek. (Az éjszakai szállókon azonban, ahol sok ember tartózkodik, hosszú ideig, nagy a fertőzésveszély, így ezeken a helyeken az alapítvány is egészségügyi igazolást kér.)

Kovács Ivetta szerint azonban fontos tudni, hogy a hajléktalanok által használt padok semmilyen fertőzésveszélyt nem jelentenek. „Ez sokkal nagyobb félelem, mint amennyi realitás alapja van. Legyengült szervezetű emberekről van szó, ha van is bennük valami fertőzés, egy normál, átlagos embert, akinek alapvetően semmi baja, nem fog megfertőzni” – mondta a Menhely munkatársa.

A szociális munkás szerint a közterületek tisztaságára a megoldást egyrészt ingyenes nyilvános vécék felállítása jelentené. „Másrészt azt gondolom, hogy olyan szociálpolitikai koncepció kidolgozása és megfelelő anyagi segítség juttatása különböző szervezeteknek, amivel egy kicsit több lépést és több segítséget tudunk adni azoknak az embereknek, akik az utcán vannak” – mondta a Menhely Alapítvány munkatársa.

A SzeBu véleménye

Véleményünk szerint az ÁNTSZ joggal írja elő az egészségügyi papírokat, ha közösségbe mennek a hajléktalanok. Ezt továbbra is meg kell tartani.

A Menhely Alapítvány szerint ugyan nem jelentenek veszélyt a hajléktalanok a többségi társadalomra (kérdés, hogy a gyengébb immunrendszerű gyermekekre sem), de ők is kérik az egészségügyi igazolást, ha be akar térni hozzájuk aludni egy hajléktalan. Hiszen vannak olyan betegségek, kártevők, tetvek, rühök, amelyeknek az erős immunrendszer sem akadály.

Sajnálatos módon el tudjuk képzelni, milyenek lesznek az ingyenes nyilvános WC-k egy hét után, éppen ezért merül fel a kérdés, hogy akkor mire vannak a nappali melegedők?

Be kell látnunk, hogy egyszerűen van egy réteg a hajléktalan társadalmon belül, akiknek “kacsalábon forgó palotát” is kínálhatnának, akkor sem költöznének be és nem tudnak alkalmazkodni, mert szociológiailag a nyüzsgő város többet kínál számukra, és úgy érzik, hogy így még legalább valamelyest a társadalom tagjai. Ott akarnak élni és ha ezt hagyják, akkor ott is fognak aludni. (És ha ez így megy tovább, akkor akár a Parlament tövében is élhetnek, mert ott meleg van…)