Egy év alatt összesen tíz percet beszélt Tarlós Istvánnal, az ötleteire szerinte nem voltak kíváncsiak – mondta az [origo]-nak Bojár Iván András, akit még Demszky Gábor vett fel városarculati tanácsadónak, és Tarlós is alkalmazta, de két hete elbocsátotta. Bojár szerint (aki egyben a SzeBu elnöke is) a városfejlesztés szemlélete a hatvanas éveket idézi Budapesten, a magyar főváros vészesen lemaradt, és a jelenlegi városvezetés egyetlen kreatív műhelye Vitézy Dávid környezete.
Bojár Iván András, a SzeBu elnöke (fotó: Hajdú D. András, origo)
A HVG 2011. április 16-i lapszámában Vajna Tamás interjút készített Bojár Iván Andrással, a SzeBu alapítójával, elnökével, melyben többek között a Zöld Budapest programról is beszél. Az interjút teljes terjedelmében közöljük.
“Nemcsak a politikusaink urbanisztikai, építészeti kultúrájával van baj”
Több mint tízezer hálópolgárnak tetszett az ön nevével fémjelzett ötletparádé az egyik internetes közösségi oldalon. A Szeretem Budapestet Mozgalom víziója tartalmazza a rakpartok lefedését, a dunai jacht-kikötőket, a Gellért tértől a Rudas fürdőig tartó budai plázst, a Várkert-bazár rekonstrukcióját, valamint a Vigadót és a szemközti Várhegyet összekötő gyaloghidat. Fellegi Tamás fejlesztési miniszter a Várkert rekonstrukcióját az év elején be is jelentette. Ez annyit tesz, hogy sok év után a politika az ön ötleteire is vevő?
Reménykedem. A gyaloghíd megépítése, vagy a Belgrád rakpart 3-4 milliárd forintra rúgó átalakítása nem került terítékre, de a budai Vár délnyugati oldalában 14 millió forintból telepített közel egy hektáros szőlőskert már valóság, és talán a hét magyar borrégió 22 borvidékét reprezentáló tabáni pincék is megépülhetnek. Így a Várba látogató 2,2 – 2,6 millió külföldi az év minden napján ízelítőt kaphat a vidékre jellemző majd kétezer éves szőlészeti-borászati hagyományból, nem csak a hébe-hóba megrendezett borhetek alkalmával.
Bojár Iván András SzeBuról, urbanisztikáról, Budapest lehetőségeiről
A kormány bejelentette, hogy gyaloghíd építését tervezi a Lágymányosi Info-park és a szemben lévő soroksári úti irodaházak közé. Ezt megelezően már évekkel korábban nyilvánosságot kapott egy olyan gyalogos és bringahíd ötlete, amely a Vígadót és a Várkert Bazárt kötné össze (bővebben: gyaloghid.hu).
Te melyiket választanád?
1.) Vígadó – Várkert Bazár
2.) Info-park – Soroksári út
3.) Más helyszín
Az Index cikke szerint (melyben Bojár Iván András is megszólal) ingatlanbefektetői érvekkel tudták csak magyarázni a Széchenyi terv keretében megépülő dunai gyaloghidat építészeti szakértők. A kormány által váratlanul bejelentett nagyberuházás építészeti jelként, és urbanisztikai szempontból is jobb helyen lenne a város belső részein, vélték a megkérdezettek. Lágymányos mellett inkább csak az szól, hogy ezzel némi figyelmet irányíthatnak a Fidesszel jó kapcsolatokat ápoló Demján Sándor ott épülő városközpontjára.
Budapest városarculati tanácsnoka, a Szeretem Budapestet Mozgalom elnöke, Bojár Iván András maga és a Városarculati Tanácsnoki Iroda és a mozgalom munkatársai nevében megköszöni a városvezetésnek az elmúlt három és fél év szakmai munkája lehetőségét.
A 2007 májusában elkezdett munka eredményeként Budapesten mostanáig mintegy 101.000 m2 városi falfelület, 2.500 ház, köztér tisztult meg a falfirkáktól (jó néhány közülük akár hat-hét alkalommal is). Ugyancsak az innen kezdeményezett munka eredményeként szűnt meg a város villanyoszlopait, elektromos dobozait, hídlábait, tartósan lehúzott üzletredőnyeit korábban több centiméter vastagságban ellepő, üzemszerűen gyártott és kihelyezett vadplakátolás jelensége. Az Iroda talán egyik legjelentősebb eredményének tekinti, hogy sikerült fölszámolnia a politikai vadplakátolás gyakorlatát, melynek eredményei a mostani önkormányzati választás lebonyolításában is érzékelhetőek. Köszönetet mondunk tehát valamennyi pártnak és kerületi önkormányzatnak, amelyek segítő partnereink voltak ebben a munkában, s hozzájárultak ahhoz, hogy a város közterületi felületeiről ne kelljen a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan jelentős adófizetői pénz fölhasználásával eltávolítani a voksolást követő időszakban rendszerint kint hagyott propagandaanyagokat.
Bojár Iván András leköszönő városarculati tanácsnok levélben kereste meg a BKV-t, az ELMŰ-t és a Magyar Telekom-ot, hogy csatlakozzanak a fővárosi falfirka-mentesítési programhoz, hiszena zéró tolerancia elvét követve a város csak akkor tisztulhat meg teljesen, ha nem csak az utcák, házak, épületek lesznek falfirka-mentesek, hanem a buszmegállók, a buszok és egyéb gépjárművek, az elektromos dobozok, a telefonfülkék és az utcabútorok is. Bojár szerint az együttműködés több szempontból is meghatározó: egyfelől egységes folyamatot mutat, ha egyszerre tisztulnak meg ezek a felületek, másfelől a firkálók számára is üzenetértékű, ha mindenhonnan ki akarják őket szorítani.
Budapest egyre inkább lemarad a nagyvárosok nemzetközi versenyében: nincs egységes kép, amelyet következetesen sugároznánk a világban. Gyerekcipőben jár idehaza a city branding, holott javíthatná az ország versenyképességét. Tanácsnok úr, tessék inkább dolgozni! – reagált a fővárosi közgyűlésben Gy. Németh Erzsébet, a szocialisták vezető politikusa, amikor Bojár Iván András városarculati tanácsnok (és SzeBu elnök) ismertette tervét. Nevezetesen azt, hogy a budai Vár délnyugati lejtőjére telepítsenek szőlőt.
A Fővárosi Önkormányzat a Városarculati Tanácsnoki Iroda kezdeményezésére az önkormányzati választás kampányidőszakának idejére is alkalmi politikai plakáthelyeket biztosít a pártok és jelöltek számára azért, hogy megelőzze az illegális plakátolást. A Főváros ezzel a 2008. évi népszavazás, a 2009. évi EP-választás és a 2010. évi parlamenti választások alkalmával már bevált módszert követte. A fővárosi útvonalak mentén jelenleg mintegy 1700 db alkalmi plakátállvány áll a jelöltek rendelkezésére.
A Fővárosi Önkormányzat - akárcsak a 2008. évi népszavazás, a 2009. évi EP-választás és a 2010. évi parlamenti választások során - a 2010. évi önkormányzati választásokra is alkalmi politikai plakáthelyeket biztosít a pártok és jelöltek számára, a kulturált kampányolás és az illegális plakátolás elkerülése érdekében. A felkészülés jegyében elkészült az egységes fővárosi plakáthely-térkép, amely biztosítja, hogy a pártok átlátható módon, előre megtervezett formában és nyomon követhetően használják az alkalmi plakáthelyeket a választást megelőző és az azt követő időszakban.
