Firkaállás – A Népszabadság cikke a Szabadság híd megfirkálásáról

Nem tudom, ki járt mostanság a nemrég felújított Szabadság hídon. Már ott éktelenkednek a frissen festett fémfelületen a falfirkák. Nem használom a graffiti kifejezést, mert ezek az odahányt krikszkrakszok, az úgynevezett tagok még egy “vadlila” esztéta számára sem jelenthetnek többet másnál, mint amik: a környezet elcsúfítói. Hallom a nyilatkozatot: a hidat firkaálló bevonattal látták el, így a pingálmányok könynyedén lemoshatók. Tovább…

Süllyedő szigetek – Tiszta fejjel

2008. május 22.

Népszabadság

Illegális hulladéklerakásra buzdít, messze van, a gyerekek és az idősebbek nem érik fel, a guberálók felfeszítik és folyik belőle minden, mögéje beágyaznak a hajléktalanok, sőt a patkányokat is odavonzzák, nem beszélve arról, hogy amikor üveget üvegre öntenek, minden szomszéd kiugrik az ágyából.

Illegális hulladéklerakás
Tovább…

A régi szép kávés világ

Saly Noéminak azért lehet jó lenni, mert az ember néha úgy érezheti, tett valamit a világ jobbra fordulásáért. Hiszen az a tény, hogy manapság reneszánszát éli a kávéházi kultúra, nem lehet független attól a lankadatlan népnevelő munkától, amelyet Saly Noémi kávéházügyben jó ideje kifejt.

Ő egyike azon keveseknek, akik mindent megtettek, hogy rányissák a szemünket a régi pesti kávéházak sajgó hiányára. Évtizedes gyűjtőmunkájának eredményét korábban a Népszabadság olvasói is élvezhették: a Törzskávéházamból zenés kávéházba címû, nemrég az Osiris Kiadónál megjelent kötet alapanyaga elsőként lapunk néhai Budapest mellékletében látott napvilágot. Tovább…

A dobozok támadása

Séta a Bécsi úton, az amfiteátrumtól egészen a Vörösvári útig 2.
Népszabadság
Aki kérdez és közbevet: Bárkay Tamás
Aki válaszolés értékel: Bojár Iván András

Folytatjuk szervezett visszavonulásunkat a Bécsi úton. Közben vethetünk egy pillantást a lenini útra is: íme a műszaki főiskola kollégiuma, ahol az egyik központi téma a villamosítás. Helyesebben villamosság.
– Mindenki gyűjt valamit. A jelek szerint itt valaki kőtuskókat, amelyeket a lépcsőn helyezett el, jó geometriai érzékkel. Láttam az épület ’70-es évekbeli látványtervét: a lépcsőn diákok ülnek, más diákok fel és lefelé sietnek, nagy a nyüzsgés. Őrületesen nagyvonalú lépcsősor, mindenki óriási kapacitást remélt, majd özönlik a nép ki és be, gondolták; még saját buszmegállója is van a háznak. Hát ez nem jött be, ez a lépcső legfeljebb egy evakuálási gyakorlaton telne meg. Amúgy szép emlékek fűznek a kollégiumhoz. Tovább…