Éledjen újra a Tabán: Interjú a Borbár Horda blogon

Éledjen újra a Tabán, de legalább legyen belőle az, ami lehetett volna – ha 80 évvel ezelőtt nem bontják le, és szervesen fejlődik együtt az európai metropolisszá váló Budapesttel. És, hogy az milyen lett volna? Sokak szerint olyan, mint a párizsi Montmartre, vagy a bécsi Grinzing. A legújabb ötlet gazdája, Bojár Iván András művészettörténész leginkább ez utóbbit emlegette, amikor az általa fémjelzett Szeretem Budapest Mozgalom komplex Zöld Budapest elnevezésű projektjével bele…khm…lehelt a nullás lisztbe.

A Borbár Horda blog interjúja Bojár Iván Andrással

A Borbár Horda blog interjúja Bojár Iván Andrással

Tovább…

Vízparti fejlesztések blog: A dunai közlekedés lehetőségei Budapesten

Londonban nemcsak a turisták, hanem az ingázók is használják a vízitaxi nyújtotta szolgáltatásokat, hiszen utazás közben sokkal kényelmesebb a Temze szépségein merengeni, mint idegeskedni a reggeli dugóban. A kiváló közlekedési hálózatot naponta több ezer ingázó veszi igénybe a munkahelyre történő eljutáshoz. A szolgáltatás egyre dominánsabb mivoltát jelzi, hogy a 2012-es Londoni Olimpiához kapcsolódó személyszállításban is nagy szerepet szánnak a folyón történő közlekedésnek.

A jó példa tehát adott a dunai személyszállítás fellendítéséhez is. Városfejlesztési szakértők évek óta gondolkodnak egy olyan közlekedési struktúra létrehozásán, melynek lényegeként a Budapestre ingázók gépjárműveiket a város határán lévő parkolókban hagyják, munkahelyüket pedig menetrend szerinti hajóval közelítik meg. A Városkutatás Kft. statisztikái 2015-re 800.000 ingázóval számolnak.

Menetrend szerint a Dunán? Menetrend szerint a Dunán?[/caption]

Tovább…

Gauder Péter: Quo Vadis Budapest

Egyenlőre, még egy ideig – amíg nem lesz fejlesztésbarát demokratikus városkormányzás –szükség van a társadalom azon erőire, amelyek akarnak és képesek felvázolni Budapest és régiója számára fejlődési szcenáriókat, jövőképeket. Tehát nem rövidtávú politikai vagy befektetői akciókat, hanem emberöltőre távlatos célkitűzéseket. Így aztán teljes mértékben üdvözlendő, hogy most a Szeretem Budapestet mozgalom az Oktogon Consult közreműködésével és Bojár Iván András tollából kidolgozott egy városfejlesztési programot és ezen belül egy konkrét Integrált Belváros-fejlesztési konceptust. Lehet, hogy egyesek ízlésének ez még mindig inkább „közelkép”, elemi részlet semmint perspektíva, és így csupán a jelenségek szintjén kínál fel megoldást, ezzel csupán a gondok és napi álmok szintjén keresi-kutatja és javasolja a megoldást, mégis egy újabb lépés a társadalmi önszerveződés és párbeszéd útján.

Tovább…

Bozóki András: Élhető Budapest – Szociológiai szempontok a főváros fejlesztéséhez

Bojár Iván András írása végiggondolt, kiérlelt tanulmány, ami nem véletlenül lett egy szélesebb közösség, a Szeretem Budapestet mozgalom városfejlesztési vitairata.

A cikk diagnózisával messzemenően egyetértek: Budapest sokkal szebb város annál és sokkal több lehetőség van benne, mint amit lakói és látogatói észrevesznek belőle. Budapest lehetőségei alatt teljesít, nincs rajta az európai „trendi helyek” listáján, nincs jól kitalálva, és megfogalmazva. Valóban, nem egyszerűen „divatosnak” kell lennie, mert a divatok változnak, hanem csábítónak és megbízhatónak, érzékinek és szofisztikáltnak, változatosnak és tartósan élhetőnek. Egyszerűen jó városnak, ahol öröm élni.

Tovább…

Gyukics Péter: A Duna hídjai – Könyvajánló

Gyukics Péter: A Duna hídjai. A Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig, Yuki Studio Bt., Budapest, 2010

Pár évente újabb könyv érkezik. A borítókon rendszerint víz és egy híd látható. Most éppen a Duna valamely hídja, távoli vasszerkezet messze elnyúló hegyvonulat előtt, tájba simulva. Mint a XIX. század tudós hősei, Gyukics Péter fotós pozitivista igyekezettel veszi számba és regisztrálja a bennünket környező világ hídjait: a Tiszáét, Magyarországét, a Dunáét. Hatalmas munkák – nem elsősorban tárgyi mivoltukban, hanem ahogy a végigpörgetett lapokon kibontakozik Gyukics elszánt és akkurátus igyekezete. Ő végigmegy a háromezer kilométeres folyamhosszon és rögzíti az ezredelő látványát. Különös munka ez. Elsőre az jutott eszembe: hogyhogy ezt még nem fotózta végig senki? Nincs egy repertórium valahol, ahol egybehordtak már minden információt, amit a hidakról tudhatunk? Tudhatnánk? Mert Gyukics munkája nem csak arra szorítkozik, hogy lehetőség szerint fotózásra alkalmas időben álljon gépével a folyam mentén föllelhető majd’ 300 híd valamelyikénél, de utánajár az adatoknak is. Mikor épült, ki tervezte, mikor égett le, mikor építették újjá, mikor építettek hozzá, stb. Alapkönyv.

Gyukics Péter: A Duna hídjai (forrás: http://hidfotok-a-duna-hidjai.blogspot.hu)[/caption]

Dr. Petrovszky Gábor: Sexy Budapest

Budapest, sokszínű, világváros, romantikus, innovatív, történelmi, buja és sexy…lehetne.

Látom, hogy mi volt; látom, hogy mivé lett. Furcsa elképzelni azt az alkotó vágyat és akaratot, ami az előző századforduló előtt és után kialakította ezt a várost. Természetesen beszélhetünk arról, hogy ez egy sokkal régebbi történelmi város, de nekem még is ez az időszaka a kedves és úgy gondolom, hogy a mai élet szempontjából a legmeghatározóbb.

Halvány fogalmam sincs, hogyan lehetett keresztül vinni az akkor is erős belviszályok és politikai csatározások között ezt az egyirányú, határozott és rendkívül nagyléptékű fejlesztést. Komoly politikai akarat tudott egyesülni és elnyomni a fejlődésellenes hangulatot. Irigykedve nézem ebből az aspektusból az Andrássy utat, pedig akkor nem másnak, mint kópiának és utánérzésnek minősült. Az épületei mintegy 100 évvel voltak akkor lemaradva a trendtől és mégis: az a bujaság, ami a belvárosi épületeket, közterületeket meghatározta, még 70 év rombolás után is hat. Szeretem, azaz szeretném…

Tovább…

Szeretem Budapestet rovat – Octogon architecture&design magazin, 85-86. lapszám

A főváros változásait szívükön viselvén új rovatot indított az Octogon architecture&design magazin Szeretem Budapestet címmel, amelyben mostantól hónapról hónapra összefoglalják a várost érintő legizgalmasabb történéseket, eseményeket.

Az Octogon 85-86. számában a Szexi Budapestet vitairatra érkezett válaszokat közlik Bozóki András, Gauder Péter és dr. Petrovszky Gábor tollából, továbbá körüljárják a dunai közlekedés lehetőségeit is.

Szeretem Budapestet rovat – Octogon, 85-86. lapszám[/caption]

Tovább…

Bejelentés illegális plakátok miatt

A SzeBu tegnap bejelentést tett számos vadplakáttal kapcsolatban a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt és a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. részére. Az illegális koncertplakátok (Tankcsapda, Orczy kert) mellett költöztető cégek „rohanták le” a Belváros egyes részeit (Keleti pályaudvar, Bethlen Gábor utca, Nefelejcs utca, Dembinszky utca, Wesselényi utca, Károly körút, Nagykörút, Thököly út, Bosnyák tér).

A SzeBu a plakátok eltávolítását és azonnali intézkedést kért az ügyben.

Illegális plakátok lepték el a Belvárost

Illegális plakátok lepték el a Belvárost

 

Bekerült a legmenőbb Budapest a városfejlesztési koncepciók közé

Az Egy nap a városban blog még márciusban közzétette a Budapest lehet a legmenőbb város a térségben című posztot, amiben a SzeBu városfejlesztési koncepcióját karolták fel, és továbbították saját olvasatunkban. Azóta megtörtént az, amit blogokkal kapcsolatban ritkán tapasztalhatunk: a blogon megírt vélemények futótűzként terjednek, és néhány nap múlva végigfut valamennyi médián a poszt.

A Belgrád rakpart látványterve

A Belgrád rakpart látványterve

Tovább…

HVG cikk: Vigalmi negyed épülne a Tabánban?

Egyelőre csak elképzelés a budai Tabánba megálmodott borpiknik, de máris komoly vitát váltott ki a civilek közt. A Szeretem Budapestet Mozgalom a hajdani budai borkultúra felelevenítésével lehelne új életet a parkba, az ötlet ellenzői azonban a zöldet, a szánkózásra alkalmas lejtőt és a csendet féltik; attól tartanak, hogy vigalmi negyeddé válik a Tabán. Az ötletgazda szerint szó sincs erről, a beépítés csak a terület kis részét érintené, s az új funkció a park fejlesztését szolgálná.

A tabáni borpiknik csak egy eleme a Szeretem Budapestet Mozgalom (SzeBu) által kidolgozott Zöld Budapest koncepciójának. A vízió része a Belgrád rakpart és a Gellért tér átépítése zöldfelületek kialakításával, a budai szőlőskert program folytatása, illetve a Vigadó teret és a Várkert Bazárt összekötő – a mozgalom által már régóta szorgalmazott – gyalogos- és kerékpáros híd. A koncepciót a SzeBu a közelmúltban hozta nyilvánosságra, a híd (“zöld bringahíd”) tervei pedig a napokban jelennek meg az Octogon építészeti és designfolyóiratban.

Budán egykor virágzott a szőlőtermesztés és a borkultúra

Budán egykor virágzott a szőlőtermesztés és a borkultúra

Tovább…