Batta Barnabás: Ahol a part szakad

Duna hónap/Duna Tanösvény projekt 2011

2011 június 29-én, a nemzetközi Duna nap keretében megnyílt a Duna Tanösvény, amely a Petőfi híd és a Margit híd közt 13 pontból álló informatív sétatúra invitál mindenkit. A vízparti barangolás október 3-ig várja a megújult Duna rajongókat.

Ha varázslatos, több országot átívelő, történelmi folyó választja el Budát és Pestet, akkor mit keresnek forgalmas autópályák annak partján? – teszi fel jogosan a kérdést Tömör Miklós, a Duna Tanösvény projekt vezetője. Az uniós elnökséghez kapcsoldó Duna régió stratégia pályázaton befutó vállalkozás egy lehetséges ellenlépés lehet minderre – és egyúttal egyedülálló kezdeményezés is a fővárosban. Rendkívül alacsony büdzséből, kis híján 3 millió forintból próbálják kimozdítani a budapestieket otthonukból, hogy a párizsi, belgrádi, vagy éppen kopenhágai vízparti fejlesztésekhez hasonlóan a főrvárosiak is újra rácsodálkozzanak a vízpart szépségére, látványosságaira és beköltözhessen az élet a jelenleg zömében autó- és sétahajó-parkolásra kijelölt övezetben.

Tovább…

Vízparti fejlesztések blog: Margitszigeti álmok – MÉSZ hallgatói ötletpályázat

A Magyar Építőművészek Szövetsége 2010 novemberében ötletpályázatot hirdetett Magyarország valamennyi felsőfokú építész-, tájépítész-, településmérnök-, formatervező- és terméktervező hallgatója, valamint DLA, Phd hallgatók részére a Margitsziget déli csúcsa/Domonkos kolostor rendezésére. A pályázatra 46 pályamű érkezett, ebből 42 teljesítette a kiírás feltételeit.

Az már szinte közhelynek számít, hogy a Margitsziget Közép-Európa egyik legszebb városi parkja. Fekvése – a városban van, mégis „elhatárolja” a Duna – egyedülálló, és mindenki megtalálhatja számítását, pihenni vágyó, sportoló, helyi, külföldi, fiatal vagy idős. Sajnos az is köztudott, hogy a Margitszigetre igen csak ráférne egy „ráncfelvarrás”. Összes funkciója közül a közpark funkció a legerősebb, a többi sajnos szinte “elhanyagolható”: bezárt teniszpályák, lepusztult szabadtéri színpad, a vendéglátás nem éppen minőségi volta és a kulturális pezsgés hiánya jellemzi. Persze így is szeretjük, de például a Sziget csúcsai rendezetlenek, kihalt területek, amelyek rendbetétele révén óriási lehetőség nyílhatna a komplex hasznosításra.

A Margitsziget (forrás: legikep.hu)

Tovább…

Szeretem Budapestet rovat – Octogon, 88. lapszám

Szeretnénk a Szeretem Budapestet Mozgalomban (SzeBu) fölhalmozódott ismeretet, tudást, tapasztalatot Önnek, Önöknek átadni, hogy a SzeBu mögött sorakozó szakmai és civil közösségek elgondolásai beépülhessenek a most nem pontosan ismert szellemi kör(ök?) által formálódó budapesti dunai fejlesztési koncepcióba. Ehhez pedig néhány mondatban képet adunk a SzeBu eddigi Dunával kapcsolatos tevékenységéről.

Szeretem Budapestet rovat – Octogon, 88. lapszám[/caption]

Tovább…

Belső kertek kiállítás a SzeBu támogatásával

2011. augusztus 2-tól két héten át belső kertekről szóló kiállítás nyílik a 400 Klubban (1075 Budapest, Kazinczy utca 52/b). A tárlat az Udvarbolond blog anyagából, a SzeBu és a Zubrowka támogatásával készült. Tehát rendhagyó helyen, fiatal közönségnek, mert Budapestet szeretni lehet!

Belső kertek kiállítás

Belső kertek kiállítás

Ezt követően 2×5 kép vándorútra kel, 5-6 bárba és kulturális házba is elkerül, ezek helyszíneiről és időpontjairól is beszámolunk majd. Gyertek el minél többen és nézzétek meg a képeket!

Budapesti útvonaljavaslat a The New York Times utazási mellékletében

A hagyományos budapesti nevezetességeket és az unalomig ismert “kötelező köröket” tökéletesen figyelmen kívül hagyó városnézési útvonalat ajánlott a magyar fővárosba készülő olvasói számára a The New York Times vasárnapi utazási melléklete.

A New York Times Budapestet ajánlja

A The New York Times Budapestet ajánlja

Tovább…

Mi a helyzet a Duna-parttal?

Fürdőzés, plázs, tömegközlekedés a vízen, vízparti sétányok, tervezőasztalon maradt ötletek. Dr. Nol a SzeBuval közösen utánajárt a fővárosi Duna-szakaszt érintő híreszteléseknek.

Budapest Pozitív (BP +): Budapest fotósok szemével

Hogyan látja Budapestet egy fotós? Budapest egy sokarcú, szerethető metropolisz. Egyfelől erősen őrzi régi jellegét, eredeti városszövetét, másfelől azonban számos területe megújult a rendszerváltás óta. A hatalmas Dunával átszelve, megannyi zöld területével mélyeket lélegzik, míg a belvárosa igazi pulzáló, a szívverés ritmusait követő urbánus tér.

A város különböző arcait mutatja be a Budapest Pozitív cimű kiállítás a Mai Manóban, amely a Budapest Fotográfiai Ösztöndíj eddigi díjazottjainak képeiből készült.  A tárlat megtekinthető: 2011. július 1. – szeptember 11., minden hétköznap 14-19 óra között, illetve hétvégén 11-19 óra között.

Budapest Pozitív: Kiállítás a Mai Manóban

Budapest Pozitív: Kiállítás a Mai Manóban

Tovább…

Magyarósi Csaba: Feltámadt a halott tér

Ahhoz elvakult Budapest-gyűlőlőnek kell lenni, hogy ne lássuk, milyen jót tettek a városnak az utóbbi évek felújításai. Az új főutcáért úgy tudok lelkesedni, mint egy izgalmasabb nőért, a Kiskörút lassan elkészülő Astoria és Deák közti szakasza is majdnem akkora boldogságot okoz, mint gázfröccsöt adni egy 12 hengeres motornak, a Március 15. tér meg annak ellenére illeszkedik remekül ebbe a rendszerbe, hogy igazi vastag bukásra számítottam.

Tovább…

Szeretem Budapestet rovat – Octogon architecture&design magazin, 87. lapszám

A SzeBu Zöld Budapest programja elemei kikerültek az Internet nyilvánosságába, s ott váratlan és nagyarányú tetszést arattak. Két-három nap alatt −lapzártánkig− 11 000 ember lájkolta az elképzeléseket, majd hetekkel később a program egyik eleme, a Zöld Bringahíd (Dóczé Péter, Magyar Mária, Bojár Iván András terve) is, huszonnégy óra alatt – lapzártánkig – több, mint 10 000 rokonszenvjelzést kapott. Ezek az anyagok legkevesebb 250 000 emberhez jutottak el, ennyien olvasták, vagy nézték végig. Egy építészeti újság szellemi holdudvarától, talán nem nagyképű, ha ezt mondom, komoly teljesítmény.

Szeretem Budapestet rovat – Octogon, 87. lapszám


Tovább…

Létezik még egy Budapest!

“Budapest legjavával” foglalkozó egyik oldalunk a Budapest klipek gyűjteményébe felkerült az alábbi érdekes videó, amiből kiderül, hogy az Egyesült Államokbeli Atlantától mintegy 60 kilométerre még a 19. század végén magyar borászok alapítottak egy települést, amit Budapestnek kereszteltek el.