A SzeBu és a Vízparti fejlesztések blog szervezésében, a Csongrád Megyei Önkormányzat és a Csongrád Megyei Mérnöki Kamara együttműködésével „Vízparti fejlesztések Európában” címmel kiállítás nyílik 2011. május 24-én 16:30-tól Szegeden, a Csongrád Megyei Önkormányzat aulájában (Szeged, Rákóczi tér 1.).
Londonban nemcsak a turisták, hanem az ingázók is használják a vízitaxi nyújtotta szolgáltatásokat, hiszen utazás közben sokkal kényelmesebb a Temze szépségein merengeni, mint idegeskedni a reggeli dugóban. A kiváló közlekedési hálózatot naponta több ezer ingázó veszi igénybe a munkahelyre történő eljutáshoz. A szolgáltatás egyre dominánsabb mivoltát jelzi, hogy a 2012-es Londoni Olimpiához kapcsolódó személyszállításban is nagy szerepet szánnak a folyón történő közlekedésnek.
A jó példa tehát adott a dunai személyszállítás fellendítéséhez is. Városfejlesztési szakértők évek óta gondolkodnak egy olyan közlekedési struktúra létrehozásán, melynek lényegeként a Budapestre ingázók gépjárműveiket a város határán lévő parkolókban hagyják, munkahelyüket pedig menetrend szerinti hajóval közelítik meg. A Városkutatás Kft. statisztikái 2015-re 800.000 ingázóval számolnak.
Menetrend szerint a Dunán?[/caption]
Egyenlőre, még egy ideig – amíg nem lesz fejlesztésbarát demokratikus városkormányzás –szükség van a társadalom azon erőire, amelyek akarnak és képesek felvázolni Budapest és régiója számára fejlődési szcenáriókat, jövőképeket. Tehát nem rövidtávú politikai vagy befektetői akciókat, hanem emberöltőre távlatos célkitűzéseket. Így aztán teljes mértékben üdvözlendő, hogy most a Szeretem Budapestet mozgalom az Oktogon Consult közreműködésével és Bojár Iván András tollából kidolgozott egy városfejlesztési programot és ezen belül egy konkrét Integrált Belváros-fejlesztési konceptust. Lehet, hogy egyesek ízlésének ez még mindig inkább „közelkép”, elemi részlet semmint perspektíva, és így csupán a jelenségek szintjén kínál fel megoldást, ezzel csupán a gondok és napi álmok szintjén keresi-kutatja és javasolja a megoldást, mégis egy újabb lépés a társadalmi önszerveződés és párbeszéd útján.
Bojár Iván András írása végiggondolt, kiérlelt tanulmány, ami nem véletlenül lett egy szélesebb közösség, a Szeretem Budapestet mozgalom városfejlesztési vitairata.
A cikk diagnózisával messzemenően egyetértek: Budapest sokkal szebb város annál és sokkal több lehetőség van benne, mint amit lakói és látogatói észrevesznek belőle. Budapest lehetőségei alatt teljesít, nincs rajta az európai „trendi helyek” listáján, nincs jól kitalálva, és megfogalmazva. Valóban, nem egyszerűen „divatosnak” kell lennie, mert a divatok változnak, hanem csábítónak és megbízhatónak, érzékinek és szofisztikáltnak, változatosnak és tartósan élhetőnek. Egyszerűen jó városnak, ahol öröm élni.
Gyukics Péter: A Duna hídjai. A Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig, Yuki Studio Bt., Budapest, 2010
Pár évente újabb könyv érkezik. A borítókon rendszerint víz és egy híd látható. Most éppen a Duna valamely hídja, távoli vasszerkezet messze elnyúló hegyvonulat előtt, tájba simulva. Mint a XIX. század tudós hősei, Gyukics Péter fotós pozitivista igyekezettel veszi számba és regisztrálja a bennünket környező világ hídjait: a Tiszáét, Magyarországét, a Dunáét. Hatalmas munkák – nem elsősorban tárgyi mivoltukban, hanem ahogy a végigpörgetett lapokon kibontakozik Gyukics elszánt és akkurátus igyekezete. Ő végigmegy a háromezer kilométeres folyamhosszon és rögzíti az ezredelő látványát. Különös munka ez. Elsőre az jutott eszembe: hogyhogy ezt még nem fotózta végig senki? Nincs egy repertórium valahol, ahol egybehordtak már minden információt, amit a hidakról tudhatunk? Tudhatnánk? Mert Gyukics munkája nem csak arra szorítkozik, hogy lehetőség szerint fotózásra alkalmas időben álljon gépével a folyam mentén föllelhető majd’ 300 híd valamelyikénél, de utánajár az adatoknak is. Mikor épült, ki tervezte, mikor égett le, mikor építették újjá, mikor építettek hozzá, stb. Alapkönyv.
Gyukics Péter: A Duna hídjai (forrás: http://hidfotok-a-duna-hidjai.blogspot.hu)[/caption]
Tovább…
Budapest, sokszínű, világváros, romantikus, innovatív, történelmi, buja és sexy…lehetne.
Látom, hogy mi volt; látom, hogy mivé lett. Furcsa elképzelni azt az alkotó vágyat és akaratot, ami az előző századforduló előtt és után kialakította ezt a várost. Természetesen beszélhetünk arról, hogy ez egy sokkal régebbi történelmi város, de nekem még is ez az időszaka a kedves és úgy gondolom, hogy a mai élet szempontjából a legmeghatározóbb.
Halvány fogalmam sincs, hogyan lehetett keresztül vinni az akkor is erős belviszályok és politikai csatározások között ezt az egyirányú, határozott és rendkívül nagyléptékű fejlesztést. Komoly politikai akarat tudott egyesülni és elnyomni a fejlődésellenes hangulatot. Irigykedve nézem ebből az aspektusból az Andrássy utat, pedig akkor nem másnak, mint kópiának és utánérzésnek minősült. Az épületei mintegy 100 évvel voltak akkor lemaradva a trendtől és mégis: az a bujaság, ami a belvárosi épületeket, közterületeket meghatározta, még 70 év rombolás után is hat. Szeretem, azaz szeretném…
A főváros változásait szívükön viselvén új rovatot indított az Octogon architecture&design magazin Szeretem Budapestet címmel, amelyben mostantól hónapról hónapra összefoglalják a várost érintő legizgalmasabb történéseket, eseményeket.
Az Octogon 85-86. számában a Szexi Budapestet vitairatra érkezett válaszokat közlik Bozóki András, Gauder Péter és dr. Petrovszky Gábor tollából, továbbá körüljárják a dunai közlekedés lehetőségeit is.
Szeretem Budapestet rovat – Octogon, 85-86. lapszám[/caption]
Ma zárult a FUGA-ban a SzeBu városfejlesztési tevékenységéről beszámoló „Zöld Budapest” kiállítás, mely több olyan ajánlást is bemutatott, amellyel Budapest akár a régió meghatározó városává válhatna. Célunk nem volt más, mint elétek tárni azt a komplex, Pestet és Budát integráló belváros-fejlesztési elképzelést, mely új nézőpontokat kínál pl. Belgrád rakpart, a Tabán vagy a Gellért rakpart hasznosítására. Íme egy kis összefoglaló!
Pest-budai integrált beváros fejlesztési térkép
A napokban végre megtörtént az, amit sokan csak titkon remélek: az országos televíziókban is megindult a közbeszéd egy a civilektől induló átfogó Budapest fejlesztési koncepcióról, nem is beszélve arról a 10 ezer felhasználóról, akik interneten fejezték ki tetszésüket.
A riportok és a like-ok apropóját a jelenleg is megtekinthető „Zöld Budapest” kiállítás adta, amely a Szeretem Budapestet Mozgalom ajánlásait mutatja be. A mozgalom célja, hogy egy olyan attraktív Budapest vázoljon fel, amely a régió meghatározó városa lehet. Legyen Budapestnek is Károly-hídja! Építsünk fürdőpartot a Gellért-hegy lábánál, kikötőt a Belgrád rakpartnál, a Tabánban pedig alakítsunk ki egy a magyar borvidékeket bemutató turisztikai attrakciót. A koncepciót először az OCTOGON architecture&design közölte 2010 év végi számában.
Nem csak a tévés szerkesztők, hanem az internetes olvasók figyelmét is felkeltették az ötletek: a Egy nap a városban blog pár nap leforgása alatt 10 ezren like-olták az ötleteket, és ami legalább ennyire fontos, hogy több tucat építő jellegű hozzászólás érkezett – igazi urbanisztikai közbeszéd alakult ki.
Az Építő Kritika 2011. április 5-i adása ezt a fonalat viszi tovább. Éterben már Zöld Budapest! Hallgassatok minket ma este is, a radiocafé 98,6-on! A vendég az Egy nap a városban blog és a fent említett cikk írója, Magyarósi Csaba lesz.
Zöld Budapest az Építő kritikában
A SzeBu közel hét éves városfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységéről számol be a 2011. március 29-én este 17 órától a FUGA-ban megnyíló „Zöld Budapest” kiállítás, mely bemutatja a Mozgalom fejlesztési ajánlását, amellyel Budapest akár a régió meghatározó városa lehet. A kiállítást Térey János író nyitja meg, a tárlat április 10-ig látogatható.
A „Zöld Budapest” című kiállítás
A kiállítás célja, hogy a SzeBu műhelyében az elmúlt évek során kidolgozott komplex, Pestet és Budát integráló belváros-fejlesztés fontosabb elemeit bemutassuk. Meggyőződésünk ugyanis, hogy a Város Szíve program következtében fejlődés előtt álló pesti Belváros, illetve a budai Várnegyed most nyilvánosságra került fejlesztési szándéka, integráló koncepció nélkül olyan elszalasztott lehetőség, amellyel csak későbbre toljuk az elkerülhetetlen városépítészeti válaszokat. Koncepciónkkal nemcsak új nézőpontokat kínálunk, hanem a várossal kapcsolatos tervezői, alkotói gondolkodás körét is tágítani szeretnénk. Merjünk álmodni! Kicsit és nagyot. Főként, ha ezzel Budapest lakóinak életformája, turisztikai kínálata, a város nemzetközi pozíciója, jövedelemtermelő képessége fokozható.
A SZeBu összefoglaló városfejlesztési térképe
http://www.nlcafe.hu/ezvan/201 10509/bortonbuntetes_galambete tesert/ érdemes ezt is elolvasni. van ahol a fanatikus...
http://www.nlcafe.hu/utazas/20 140521/galamb-etetese-becs-bir sag/ Gigabírság jár a galambetetőknek Bécsben Tetemes...
Nyáron valóban nem szükséges etetni a galambokat, találnak természetes eleséget (gyomnövények magvait, rovarokat, és...
a madárvédő szerint a galambok nem fertőznek, csak az embereke terjesztenek kórokat egymás között, de az állatkertek...
Kedves mk! Ezek szerint az ön padlásán vagy erkélyén nincs fészkelő galamb, ellenkező esetben biztos másként látná a...
