Malomtó Fürdőszálló – az egykori népgőzfürdő helyén, a Frankel Leó utcában

Építészeti műszaki leírás az elvi engedélyezési tervhez.

Történet

A Hild-Ybl Alapítvány Építéstörténeti és Műemléki Kft. részéről, Rozsnyai József által készített tudományos dokumentáció részletes történeti áttekintést biztosít, itt csak rövidített kivonatát ismertetjük. A császármalom – azonos a felhévizi királyi malommal – XV. századi eredetű, később puskaporörlő malommá alakították. A malomtó vélhetően a malom gátjai által felduzzasztott víz hatására keletkezett. A tavat többször leeresztették, ilyenkor még a gellérthegyi, alhévizi források vize is apadni kezdett. A tónak különleges növényvilága van, elsősorban meleg forrásvizekben tenyésző délszaki növények, mint például a lótuszvirág. A tó jelentősége abban rejlik, hogy őstó, az összes budai gyógyforrás szabályozója. Kevesen tudják, hogy a tó a mai Frankel Leó út alatt is folytatódik, az úttest és villamospálya – a tó felől ma is látható – tégla boltozatú födémen nyugszik. Tovább…

A Széchenyi Gyógyfürdő műemléki felújítása

Építészfórum, 2006. január 26. – 14:41

szerző: Lampert Rózsa építész, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkatársa

A Széchenyi Gyógyfürdő története akkor vette kezdetét, amikor Zsigmondy Vilmos bányamérnök (akinek a neve sikeres artézi kút fúrásaival vált ismertté) tíz éves erőfeszítés után, 1877. június 4-én, a Városligeti-tó közelében lévő fúrásból termálvizet hozott a felszínre. Ez a kút jelenleg is létezik, a Hősök tere alatt található. A kút végleges mélységét (970, 48 m) 1878. január 21-én érték el. Ekkor a maximális vízhozam 12 ezer hektoliter volt naponként, az 59 Celsius fokos termálvízből. Tovább…

Bontják a volt Úttörő Áruházat

Építészfórum, 2006. január 24. – 15:21

Elkezdődött az egykori Úttörő Áruház épületének bontása, hogy a tervek szerint teljesen megújulva és részben átépítve szállodának és irodaháznak adjon helyet. A tulajdonos Pretium Ingatlan Kft. már december 17-én hozzákezdett a bontást előkészítõ munkákhoz – értesült a Népszava.

Az épület évek óta áll üresen Budapest egyik legforgalmasabb részén, időközben életveszélyesnek is nyilvánították, az átalakítás azonban sokáig váratott magára. A jelenlegi tulajdonos is csak most kezdhetett a munkához, mert, bár 2004. őszén megkérte a bontási engedélyt az építési hatóságként eljáró VI. kerületi önkormányzattól, csak két hónapja kapta meg az építési engedélyt az V. kerülettől. Miután a jelenlegi szabályozás tiltja, hogy üresen álljon egy foghíjtelek a belvárosban, a bontással meg kellett várni az építési engedélyt. Tovább…

Elkezdődött a Design Központ kivitelezése az egykori Erzsébet téri buszpályaudvaron

Hosszabb, elbizonytalanító szünet után az év elején elkezdődött Nyíri István 1949-ben megépült egykori MÁVAUT-buszpályaudvarának felújítása és átalakítása a Design Központ céljára.

Hosszabb, elbizonytalanító szünet után az év elején elkezdődött Nyíri István 1949-ben megépült egykori MÁVAUT-buszpályaudvarának felújítása és átalakítása a Design Központ céljára. A 2005-ben kiírt pályázat nyertes terve , Golda János és Madzin Attila (Teampannon) munkája alapján kezdték meg az A épület felújítását, a kisebbik (B) épület belsejét viszont csak később alakítják ki, az üzemeltető kiválasztását követően. Ebben az épületben étterem, kávézó és különtermek kapnak helyet. A késedelem és a program kettébontásának oka, hogy a kivitelezéshez szükséges teljes összeget a pályázók egyike sem tudta biztosítani (végül az év elején, a harmadik pályázati forduló végére a Hérosz kapta meg a megbízást).
Az átadás 2006. március 30-án lesz.

UNESCO-s fenyegetés a rózsadombi SZOT-szálló átépítése miatt

SzIM. 2006. január 5., csütörtök 17:54

Végső soron akár törölhetik is Budapestet a Világörökségek listájáról, ha a rózsadombi volt SZOT-szállóra emeletet építenek – hangzott el egy bírósági tárgyaláson csütörtökön. A befektetők viszont azt is vitatják, hogy a pert kezdeményező alapítvány egyáltalán beleszólhat-e a jogerős építkezéssel bíró építkezésbe.

Furcsa államigazgatási eljárásra derült fény egy bírósági tárgyaláson, Budapesten. Kiderült, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, egyszer így, másszor úgy ítélte meg a Hotel Rózsadomb, vagyis a II. kerületben lévő egykori SZOT-szálló átépítését. Először ellenezték ugyanis a műemlékvédők a beruházást – amikor még a II. kerületi önkormányzat döntött a Rózsadomb keretszabályozási tervéről, vagyis amikor úgy módosította rendeletét, hogy az a beruházónak megfeleljen -, aztán hirtelen meggondolták magukat, és jóváhagyták a Pro-Hill Kft. terveit, amikor a konkrét épület engedélyezéséről volt szó. Hogy ezt miért tették, hivatalosan nem erősítették meg, de információnk szerint a műemlékvédelem álláspontja azért változott meg, mert időközben a Pro-Hill a hatósági igényeknek megfelelően áttervezte az épületet. Tovább…

A dobozok támadása

Séta a Bécsi úton, az amfiteátrumtól egészen a Vörösvári útig 2.
Népszabadság
Aki kérdez és közbevet: Bárkay Tamás
Aki válaszolés értékel: Bojár Iván András

Folytatjuk szervezett visszavonulásunkat a Bécsi úton. Közben vethetünk egy pillantást a lenini útra is: íme a műszaki főiskola kollégiuma, ahol az egyik központi téma a villamosítás. Helyesebben villamosság.
– Mindenki gyűjt valamit. A jelek szerint itt valaki kőtuskókat, amelyeket a lépcsőn helyezett el, jó geometriai érzékkel. Láttam az épület ’70-es évekbeli látványtervét: a lépcsőn diákok ülnek, más diákok fel és lefelé sietnek, nagy a nyüzsgés. Őrületesen nagyvonalú lépcsősor, mindenki óriási kapacitást remélt, majd özönlik a nép ki és be, gondolták; még saját buszmegállója is van a háznak. Hát ez nem jött be, ez a lépcső legfeljebb egy evakuálási gyakorlaton telne meg. Amúgy szép emlékek fűznek a kollégiumhoz. Tovább…

Kísértetkastélyok Budapesten

A külföldi magánszemélyek és befektetők által vásárolt lakások számának egyenlőtlen eloszlása miatt “szellemlakóparkok” alakulhatnak ki Budapesten, derül ki a Magyarországon több mint százmilliárd forintot beruházó Engel Group negyedéves gyorsjelentéséből. Az Engel csoport szerint a lakóparkok építőinek meg kell találniuk a megfelelő arányt a valójában ott lakó és a külföldi, befektetési céllal vásárló tulajdonosok között. A csoport szerint egy-egy lakóparkban legfeljebb húsz százalék lehet a külföldi, befektetési szándékkal vásárlók aránya, mert csak így lehet biztosítani, hogy aktív közösségi élet alakuljon ki egy-egy lakóházban. A megfelelő arány kialakítása azért is fontos, mert a házban élők preferenciarendszere nem feltétlenül esik egybe a nem ott lakó tulajdonosok érdekeivel. Így például a közös költséggel kapcsolatos kérdésekben lehet vita vagy abban, hogy milyen boltot látnának szívesen a lakópark üzlethelyiségeiben. Ugyan senkinek sem lehet megtiltani, hogy hol vásároljon lakást, ugyanakkor megfelelő marketingkommunikációs eszközökkel befolyásolhatóak a lehetséges vevők. Az Engel Sun Palace lakóparkjában például az első ütemben felépülő lakások között már elérte azt a bizonyos húsz százalékot a külföldi vevok száma, ezért csak a második szakaszban elkészülő lakásokat kínálják a nemzetközi vásárlóknak. Az Engel szerint ezt azért is meg lehet tenni, mert míg két évvel ezelőtt még gyakran látatlanban vásárolták fel a külföldiek a fővárosi lakásokat (sokan úgy vettek ingatlant, hogy soha életükben nem láttak új budapesti lakást), ma már egyre többen személyesen is ellátogatnak Magyarországra, hogy meggyőződjenek arról, jó helyre fektetik be pénzüket.

Újjászületik a Lánchíd Palota

Az Ybl Miklós által tervezett Lánchíd Palota magyar és svájci befektetők jóvoltából születik újjá, olyan Magyarországon eddig nem ismert minőségi színvonalon, amely a legutóbbi sikeres Sándor Palota rekonstrukciójához fogható. Az épület védett műemlék, az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította. Történelmi jelentőségét jelzi, hogy valamikor itt működött az első Közmunkatanács. Tovább…