Az alábbiakban a Szeretem Budapestet Mozgalom városfejlesztési vitairatát közöljük. A cikk megjelent az OCTOGON architecture&design 81-82. számában.
Az alábbiakban a Szeretem Budapestet Mozgalom városfejlesztési vitairatát közöljük. A cikk megjelent az OCTOGON architecture&design 81-82. számában.
A Budai Vár és a város többi kapcsolódó részéhez fűződő tartalmi viszony követelménye egyetlen lépés távolságba vezet el gondolatban ahhoz a felismeréshez, hogy Budapest valóságos értékalapjain megcélzott szuprastrukturális városfejlesztésének legfontosabb, egyben első állomása a Belváros komplex megkonstruálása kell, hogy legyen. Ha a város azon alapértékeit, amely a mai létezésnek történelmi hitelességet adó Budai Vár, a Duna, a fürdők, a sajátos budapesti életstílus, a város látványát domináló folyó, és az épített, valamint a természeti környezet harmonikus viszonya képviselik, koncepcionálisan kívánnánk továbberősíteni, akkor ennek a logikus lépésnek semmi nem szolgálna jobban, mint egy a pesti és a budai Belváros fizikai és tartalmi kapcsolatait egyetlen szövedékbe rendező komplex Belvárosfejlesztés.
Az eredeti jó ötszáz évig működött, és még csak alig több mint másfél évszázada nem létező hídnak Pest város északi, és Buda déli találkozási pontjánál való kialakítása a lehető leglogikusabb helyszín volt. A városszerkezeti mélyrétegből áramlás-és funkcióanalízis segítségével kihámozható tanulság pedig az, hogy ma is ez a pont lenne a legalkalmasabb helyszín ahhoz, hogy a légvonalban közel lévő két városrész olyan módon kapcsolódjék újra egymáshoz, hogy a történelmi Buda, valamint a Belváros legerősebb sűrűsödést mutató közepe mindössze tíz-tizenöt pernyi gyalogostáv közelségbe kerülhessen.
Magyarország sajnos nem rendelkezik olyan léptékű földrajzi adottságokkal, mint Európa legtöbb országa. Nincs tengerünk, sem hatalmas hegyeink. Meglévő értékeink kreatív újragondolásával, átpozícionálásával kell tehát mind az országot, mind Budapestet versenyhelyzetben tartanunk.
Ilyen indíttatásból van értelme példákként elővenni néhány olyan város tapasztalatát, amelyek Budapest zömmel eklektikus, keretes beépítésű bérpalotákból építkező városi szövedékéhez erős hasonlóságot mutatnak.
Természeti élmény a kőrengetegben. Ha ez a Belgrád rakparti sétány alapélménye, akkor a természet ereje még fokozottabban érvényesülhet a szemközti Duna-parton. Elképzelésünk szerint, a Budapest brand pillérei által képviselt alapértékek megerősítése érdekében itt egy olyan fürdőváros jöhetne létre, amely tematikus egységbe vonná a Gellért Fürdőtől a Rudason át a Rácz-fürdőig terjedő városszakaszt. A mai Gellérthegy erdős felületének lehozatala az alsó rakpartig, a holnapi, egészségügyi és wellnes központ jellegét fölerősítő Budapest kirakata.
Ha a Gellért fürdőparttal szomszédos budai városrészre, a mai Tabánra tekintünk, két dolgot láthatunk. Egyrészről látunk egy parkot, sok zöldet, fákat. Ugyanakkor a terület rendkívül csendes. Vagy inkább tetszhalott. Lejtéséből adódóan a legkevésbé sem felel meg azoknak a parkokkal szemben támasztott funkcionális igényeknek, amelyeket maradéktalanul kielégít a Margitsziget, vagy a Városliget.
A Tabán soha nem tudott Buda „Centrálparkjává” válni. Évenként egy-két alkalommal nagyobb érdeklődést vonzó események helyszíne, ám ezeknek a programoknak semmiféle viszonyuk nincs a nagy múlttal rendelkező Tabánhoz. Holott a mai adottságokat, megfelelő tematizáció, komplex ingatlanfejlesztői, eseményszervezői és kereskedelem technológiai gondolkodás, valamint jelentős helytörténeti ismeret és a hely iránti elkötelezettség kombinációjával Budapest egyik legsajátosabb attrakcióhelyszínévé lehetne formálni.
Tovább…
Budapest ma szinte minden olyan ponton, amelyben képességei és lehetőségei tekintetében kitűnhetne, versenyhátrányban van. S e versenyhátrány okai között a hiányos, vagy fals önismeret, valamint a tehetségek és értékek menedzselési kultúrájának alacsony színvonala egyaránt említhető. Meghatározó motívum a maradi és doktriner urbanisztikai szemlélet egyeduralkodása is. Budapest brandje hét organikus alapelemen nyugszik: a város látványa, a Duna, a kulturális pezsgés, a zene, az épített környezet sokrétegűsége, a sajátlagos helyi életstílus és a fürdők. Ezen értékek jelölik ki a jellemzően soft elemekre támaszkodó szuprastrukturális városfejlesztés koncepcionális kereteit, határozzák meg a lépések prioritásrendjét.
A hajléktalanok kitiltása ellen tüntettek tegnap 18 órától A Város Mindenkié mozgalom felhívására a Blaha Lujza téri aluljáróban, ahol a főváros döntése értelmében hamarosan nem tartózkodhatnak az otthontalan emberek. A tiltakozók attól tartanak, hogy az aluljárókból elzavart emberek halálra fagynak majd az utcán. Tarlós István a Társadalmi Megbékélés program keretében tizenhárom aluljárót kíván megtisztítani a hajléktalanoktól. A főpolgármesternek azt üzenték, aludjon egyszer kint a hidegben.
A Duna House és más ingatlanforgalmazó, illetve költöztető cégek sajnálatos módon primitíven és egyúttal büntetlenül teleragaszthatják Budapestet! Egyelőre nem lehet hatékonyan és hosszú távon is megnyugtató módon fellépni a költöztető és ingatlanforgalmazó cégek illegálisan kihelyezett és a városképet romboló hirdetései ellen!
Amint a mellékelt fényképek is mutatják, az illegális, a várost csúfító, primitív lakáshirdetéseket a legnagyobb, lakások eladásával foglalkozó cégek helyeztetik ki a köztereken. Ilyen például a Duna House cégcsoport, amint ez a mellékelt fényképeken is látszik: a hirdetést egy ház csatornáján helyeztették el a VII. kerületben, a Damjanich utcában.