Budapest lehet a legmenőbb város a térségben

Múlt héten írt az Egy nap a városban blog arról, hogy mit gondolnak a külföldiek Budapestről és Prágáról, és az írásból az is kiderült, bizony vesztésre állunk ebben a harcban. Most pedig a kilábalás esélyéről írnak, a SzeBu városfejlesztési koncepciója alapján. Arról az útról, amin végigjárva lehetőségünk nyílik arra, hogy Budapest a régió meghatározó városa lehessen, ami elsőként jut a turisták eszébe, amikor kelet-európai úticélt keresnek.

Az adottságok jók. Nemcsak azért, mert Budapest olyan erős “pillérekkel” rendelkezik, mint a város látványa, a Duna, a város kulturális pezsgése, a világhíres fürdők vagy éppen az épített örökség sokszínűsége, hanem mert Budapest belvárosa Prágával összevetve jóval nagyobb: a Körút vonaláig, Budán a várig mindenképp a klasszikus city-ről beszélhetünk, sőt, Pesten akár a Dózsa György útig, a Hősök teréig, a Városligetig is tágíthatjuk ezt képzeletbeli határt. A területen belül elképesztő mennyiségű érdekesség található: épületek, múzeumok, boltok, sugárutak, fürdők találhatók itt olyan sűrűségben, hogy számos főváros megirigyelhetné azt.

Csak sajnos romos állapotban, ami az egyik gátja annak, hogy egy virágzó, élhető városnak tűnjön Budapest: még a Kiskörút vonalán belül is ritka a szépen renovált ház, a Kiskörút meg a Dózsa György közt viszont már alig találni ilyet. Ez egy adottság, amit csak kinőni lehet, amire nincs azonnali gyógyír.

A Kiskörút az átalakítás után - zöldebb, szebb, élhetőbb

A Kiskörút az átalakítás után - Zöldebb, szebb, élhetőbb

Tovább…

Gyaloghíd a Dunán! De hol legyen?

A kormány bejelentette, hogy gyaloghíd építését tervezi a Lágymányosi Info-park és a szemben lévő soroksári úti irodaházak közé. Ezt megelezően már évekkel korábban nyilvánosságot kapott egy olyan gyalogos és bringahíd ötlete, amely a Vígadót és a Várkert Bazárt kötné össze (bővebben: gyaloghid.hu).

Te melyiket választanád?

1.) Vígadó – Várkert Bazár
2.) Info-park – Soroksári út
3.) Más helyszín

Szavazataitokat és javaslataitokat várjuk itt és Facebook oldalunkon is!

Szeretem Budapestet Mozgalom

Híd formájú pláza Finta József gyaloghídja

Az Index cikke szerint (melyben Bojár Iván András is megszólal) ingatlanbefektetői érvekkel tudták csak magyarázni a Széchenyi terv keretében megépülő dunai gyaloghidat építészeti szakértők. A kormány által váratlanul bejelentett nagyberuházás építészeti jelként, és urbanisztikai szempontból is jobb helyen lenne a város belső részein, vélték a megkérdezettek. Lágymányos mellett inkább csak az szól, hogy ezzel némi figyelmet irányíthatnak a Fidesszel jó kapcsolatokat ápoló Demján Sándor ott épülő városközpontjára.

Finta József: Bólyai híd

Finta József: Bólyai híd

Tovább…

Zöld Budapest: A SzeBu városfejlesztési vitairata

Az alábbiakban a Szeretem Budapestet Mozgalom városfejlesztési vitairatát közöljük. A cikk megjelent az OCTOGON architecture&design 81-82. számában.

Városfejlesztési "gócpontok" a SzeBu térképén

Tovább…

Zöld Budapest II: Pest-budai integrált Belvárosfejlesztés

A Budai Vár és a város többi kapcsolódó részéhez fűződő tartalmi viszony követelménye egyetlen lépés távolságba vezet el gondolatban ahhoz a felismeréshez, hogy Budapest valóságos értékalapjain megcélzott szuprastrukturális városfejlesztésének legfontosabb, egyben első állomása a Belváros komplex megkonstruálása kell, hogy legyen. Ha a város azon alapértékeit, amely a mai létezésnek történelmi hitelességet adó Budai Vár, a Duna, a fürdők, a sajátos budapesti életstílus, a város látványát domináló folyó, és az épített, valamint a természeti környezet harmonikus viszonya képviselik, koncepcionálisan kívánnánk továbberősíteni, akkor ennek a logikus lépésnek semmi nem szolgálna jobban, mint egy a pesti és a budai Belváros fizikai és tartalmi kapcsolatait egyetlen szövedékbe rendező komplex Belvárosfejlesztés.

Tovább…

Zöld Budapest III: Budapest „Károly-hídja”

Az eredeti jó ötszáz évig működött, és még csak alig több mint másfél évszázada nem létező hídnak Pest város északi, és Buda déli találkozási pontjánál való kialakítása a lehető leglogikusabb helyszín volt. A városszerkezeti mélyrétegből áramlás-és funkcióanalízis segítségével kihámozható tanulság pedig az, hogy ma is ez a pont lenne a legalkalmasabb helyszín ahhoz, hogy a légvonalban közel lévő két városrész olyan módon kapcsolódjék újra egymáshoz, hogy a történelmi Buda, valamint a Belváros legerősebb sűrűsödést mutató közepe mindössze tíz-tizenöt pernyi gyalogostáv közelségbe kerülhessen.

Tovább…

Zöld Budapest IV: A Belgrád rakpart kikötő

Magyarország sajnos nem rendelkezik olyan léptékű földrajzi adottságokkal, mint Európa legtöbb országa. Nincs tengerünk, sem hatalmas hegyeink. Meglévő értékeink kreatív újragondolásával, átpozícionálásával kell tehát mind az országot, mind Budapestet versenyhelyzetben tartanunk.

A közlekedés térszín alá szorításával Budapest egyedülálló lehetõséghez jut

A Belgrád rakpart látványterve

Ilyen indíttatásból van értelme példákként elővenni néhány olyan város tapasztalatát, amelyek Budapest zömmel eklektikus, keretes beépítésű bérpalotákból építkező városi szövedékéhez erős hasonlóságot mutatnak.

Tovább…

Zöld Budapest V: Fürdőpart a Gellért-hegy lábánál

Fürdőpart a Gellért-hegy lábánálTermészeti élmény a kőrengetegben. Ha ez a Belgrád rakparti sétány alapélménye, akkor a természet ereje még fokozottabban érvényesülhet a szemközti Duna-parton. Elképzelésünk szerint, a Budapest brand pillérei által képviselt alapértékek megerősítése érdekében itt egy olyan fürdőváros jöhetne létre, amely tematikus egységbe vonná a Gellért Fürdőtől a Rudason át a Rácz-fürdőig terjedő városszakaszt. A mai Gellérthegy erdős felületének lehozatala az alsó rakpartig, a holnapi, egészségügyi és wellnes központ jellegét fölerősítő Budapest kirakata.

Tovább…

Zöld Budapest VI: Borpiknik a város közepén

Ha a Gellért fürdőparttal szomszédos budai városrészre, a mai Tabánra tekintünk, két dolgot láthatunk. Egyrészről látunk egy parkot, sok zöldet, fákat. Ugyanakkor a terület rendkívül csendes. Vagy inkább tetszhalott. Lejtéséből adódóan a legkevésbé sem felel meg azoknak a parkokkal szemben támasztott funkcionális igényeknek, amelyeket maradéktalanul kielégít a Margitsziget, vagy a Városliget.

Egyetlen fa kivágása sem szükséges a Tabán fejlesztéséhez

Borpiknik a város közepén, a Tabánban

A Tabán soha nem tudott Buda „Centrálparkjává” válni. Évenként egy-két alkalommal nagyobb érdeklődést vonzó események helyszíne, ám ezeknek a programoknak semmiféle viszonyuk nincs a nagy múlttal rendelkező Tabánhoz. Holott a mai adottságokat, megfelelő tematizáció, komplex ingatlanfejlesztői, eseményszervezői és kereskedelem technológiai gondolkodás, valamint jelentős helytörténeti ismeret és a hely iránti elkötelezettség kombinációjával Budapest egyik legsajátosabb attrakcióhelyszínévé lehetne formálni.
Tovább…

Zöld Budapest VII: Összegzés

Budapest ma szinte minden olyan ponton, amelyben képességei és lehetőségei tekintetében kitűnhetne, versenyhátrányban van. S e versenyhátrány okai között a hiányos, vagy fals önismeret, valamint a tehetségek és értékek menedzselési kultúrájának alacsony színvonala egyaránt említhető. Meghatározó motívum a maradi és doktriner urbanisztikai szemlélet egyeduralkodása is. Budapest brandje hét organikus alapelemen nyugszik: a város látványa, a Duna, a kulturális pezsgés, a zene, az épített környezet sokrétegűsége, a sajátlagos helyi életstílus és a fürdők. Ezen értékek jelölik ki a jellemzően soft elemekre támaszkodó szuprastrukturális városfejlesztés koncepcionális kereteit, határozzák meg a lépések prioritásrendjét.

Tovább…