“Zöld Budapest”: A város(sz)építési kiállítás képekben
Tegnap elindult a SzeBu “Zöld Budapest” c. városfejlesztési és város(sz)építési kiállítása a FUGA-ban, a kiállítást Térey János író és Bojár Iván András, a SzeBu elnöke nyitotta meg. A tárlat április 10-ig látogatható, menjetek és nézzétek meg Ti is!
Zöld Budapest kiállítás: Térey János és Bojár Iván András nyitó szavai
“Zöld Budapest” városfejlesztési koncepció és kiállítás a FUGA-ban
A SzeBu közel hét éves városfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységéről számol be a 2011. március 29-én este 17 órától a FUGA-ban megnyíló „Zöld Budapest” kiállítás, mely bemutatja a Mozgalom fejlesztési ajánlását, amellyel Budapest akár a régió meghatározó városa lehet. A kiállítást Térey János író nyitja meg, a tárlat április 10-ig látogatható.
A „Zöld Budapest” című kiállítás
A kiállítás célja, hogy a SzeBu műhelyében az elmúlt évek során kidolgozott komplex, Pestet és Budát integráló belváros-fejlesztés fontosabb elemeit bemutassuk. Meggyőződésünk ugyanis, hogy a Város Szíve program következtében fejlődés előtt álló pesti Belváros, illetve a budai Várnegyed most nyilvánosságra került fejlesztési szándéka, integráló koncepció nélkül olyan elszalasztott lehetőség, amellyel csak későbbre toljuk az elkerülhetetlen városépítészeti válaszokat. Koncepciónkkal nemcsak új nézőpontokat kínálunk, hanem a várossal kapcsolatos tervezői, alkotói gondolkodás körét is tágítani szeretnénk. Merjünk álmodni! Kicsit és nagyot. Főként, ha ezzel Budapest lakóinak életformája, turisztikai kínálata, a város nemzetközi pozíciója, jövedelemtermelő képessége fokozható.
A SZeBu összefoglaló városfejlesztési térképe
Budapest lehet a legmenőbb város a térségben
Múlt héten írt az Egy nap a városban blog arról, hogy mit gondolnak a külföldiek Budapestről és Prágáról, és az írásból az is kiderült, bizony vesztésre állunk ebben a harcban. Most pedig a kilábalás esélyéről írnak, a SzeBu városfejlesztési koncepciója alapján. Arról az útról, amin végigjárva lehetőségünk nyílik arra, hogy Budapest a régió meghatározó városa lehessen, ami elsőként jut a turisták eszébe, amikor kelet-európai úticélt keresnek.
Az adottságok jók. Nemcsak azért, mert Budapest olyan erős “pillérekkel” rendelkezik, mint a város látványa, a Duna, a város kulturális pezsgése, a világhíres fürdők vagy éppen az épített örökség sokszínűsége, hanem mert Budapest belvárosa Prágával összevetve jóval nagyobb: a Körút vonaláig, Budán a várig mindenképp a klasszikus city-ről beszélhetünk, sőt, Pesten akár a Dózsa György útig, a Hősök teréig, a Városligetig is tágíthatjuk ezt képzeletbeli határt. A területen belül elképesztő mennyiségű érdekesség található: épületek, múzeumok, boltok, sugárutak, fürdők találhatók itt olyan sűrűségben, hogy számos főváros megirigyelhetné azt.
Csak sajnos romos állapotban, ami az egyik gátja annak, hogy egy virágzó, élhető városnak tűnjön Budapest: még a Kiskörút vonalán belül is ritka a szépen renovált ház, a Kiskörút meg a Dózsa György közt viszont már alig találni ilyet. Ez egy adottság, amit csak kinőni lehet, amire nincs azonnali gyógyír.
A Kiskörút az átalakítás után - Zöldebb, szebb, élhetőbb
Zöld Budapest II: Pest-budai integrált Belvárosfejlesztés
A Budai Vár és a város többi kapcsolódó részéhez fűződő tartalmi viszony követelménye egyetlen lépés távolságba vezet el gondolatban ahhoz a felismeréshez, hogy Budapest valóságos értékalapjain megcélzott szuprastrukturális városfejlesztésének legfontosabb, egyben első állomása a Belváros komplex megkonstruálása kell, hogy legyen. 
Ha a város azon alapértékeit, amely a mai létezésnek történelmi hitelességet adó Budai Vár, a Duna, a fürdők, a sajátos budapesti életstílus, a város látványát domináló folyó, és az épített, valamint a természeti környezet harmonikus viszonya képviselik, koncepcionálisan kívánnánk továbberősíteni, akkor ennek a logikus lépésnek semmi nem szolgálna jobban, mint egy a pesti és a budai Belváros fizikai és tartalmi kapcsolatait egyetlen szövedékbe rendező komplex Belvárosfejlesztés.
Zöld Budapest III: Budapest „Károly-hídja”
Az eredeti jó ötszáz évig működött, és még csak alig több mint másfél évszázada nem létező hídnak Pest város északi, és Buda déli találkozási pontjánál való kialakítása a lehető leglogikusabb helyszín volt. 
A városszerkezeti mélyrétegből áramlás-és funkcióanalízis segítségével kihámozható tanulság pedig az, hogy ma is ez a pont lenne a legalkalmasabb helyszín ahhoz, hogy a légvonalban közel lévő két városrész olyan módon kapcsolódjék újra egymáshoz, hogy a történelmi Buda, valamint a Belváros legerősebb sűrűsödést mutató közepe mindössze tíz-tizenöt pernyi gyalogostáv közelségbe kerülhessen.
Zöld Budapest IV: A Belgrád rakpart kikötő
Magyarország sajnos nem rendelkezik olyan léptékű földrajzi adottságokkal, mint Európa legtöbb országa. Nincs tengerünk, sem hatalmas hegyeink. Meglévő értékeink kreatív újragondolásával, átpozícionálásával kell tehát mind az országot, mind Budapestet versenyhelyzetben tartanunk.
A Belgrád rakpart látványterve
Ilyen indíttatásból van értelme példákként elővenni néhány olyan város tapasztalatát, amelyek Budapest zömmel eklektikus, keretes beépítésű bérpalotákból építkező városi szövedékéhez erős hasonlóságot mutatnak.
Zöld Budapest V: Fürdőpart a Gellért-hegy lábánál
Természeti élmény a kőrengetegben. Ha ez a Belgrád rakparti sétány alapélménye, akkor a természet ereje még fokozottabban érvényesülhet a szemközti Duna-parton. Elképzelésünk szerint, a Budapest brand pillérei által képviselt alapértékek megerősítése érdekében itt egy olyan fürdőváros jöhetne létre, amely tematikus egységbe vonná a Gellért Fürdőtől a Rudason át a Rácz-fürdőig terjedő városszakaszt. A mai Gellérthegy erdős felületének lehozatala az alsó rakpartig, a holnapi, egészségügyi és wellnes központ jellegét fölerősítő Budapest kirakata.
Zöld Budapest VI: Borpiknik a város közepén
Ha a Gellért fürdőparttal szomszédos budai városrészre, a mai Tabánra tekintünk, két dolgot láthatunk. Egyrészről látunk egy parkot, sok zöldet, fákat. Ugyanakkor a terület rendkívül csendes. Vagy inkább tetszhalott. Lejtéséből adódóan a legkevésbé sem felel meg azoknak a parkokkal szemben támasztott funkcionális igényeknek, amelyeket maradéktalanul kielégít a Margitsziget, vagy a Városliget.
Borpiknik a város közepén, a Tabánban
A Tabán soha nem tudott Buda „Centrálparkjává” válni. Évenként egy-két alkalommal nagyobb érdeklődést vonzó események helyszíne, ám ezeknek a programoknak semmiféle viszonyuk nincs a nagy múlttal rendelkező Tabánhoz. Holott a mai adottságokat, megfelelő tematizáció, komplex ingatlanfejlesztői, eseményszervezői és kereskedelem technológiai gondolkodás, valamint jelentős helytörténeti ismeret és a hely iránti elkötelezettség kombinációjával Budapest egyik legsajátosabb attrakcióhelyszínévé lehetne formálni.
Tovább…
Zöld Budapest VII: Összegzés
Budapest ma szinte minden olyan ponton, amelyben képességei és lehetőségei tekintetében kitűnhetne, versenyhátrányban van. 
S e versenyhátrány okai között a hiányos, vagy fals önismeret, valamint a tehetségek és értékek menedzselési kultúrájának alacsony színvonala egyaránt említhető. Meghatározó motívum a maradi és doktriner urbanisztikai szemlélet egyeduralkodása is. Budapest brandje hét organikus alapelemen nyugszik: a város látványa, a Duna, a kulturális pezsgés, a zene, az épített környezet sokrétegűsége, a sajátlagos helyi életstílus és a fürdők. Ezen értékek jelölik ki a jellemzően soft elemekre támaszkodó szuprastrukturális városfejlesztés koncepcionális kereteit, határozzák meg a lépések prioritásrendjét.
