A Rakpart-sztori: lefedni, lezárni vagy leszűkíteni?

Az örök vesszőparipa: van, de mégsincs rakpart Budapesten. Az elmúlt napokban felmerült, hogy a fővárosi önkormányzat kapná meg a Duna-parti ingatlanok használati jogát, de persze a kerületek beintettek. Így megint tolódik az egységes rakpart-rendezés. Pedig számos ötlet született arra vonatkozóan (a SzeBu részéről is), mit is kellene kezdeni ezekkel a területekkel, a forgalomcsillapításon keresztül a teljes lefedésig mindenféle javaslat napvilágot látott. Lehetőségek és egy kis lyoni kitekintő, a Vízparti fejlesztések blog révén.

A rakpart most így néz ki (forrás: Index)

Tovább…

Mi a helyzet a Duna-parttal?

Fürdőzés, plázs, tömegközlekedés a vízen, vízparti sétányok, tervezőasztalon maradt ötletek. Dr. Nol a SzeBuval közösen utánajárt a fővárosi Duna-szakaszt érintő híreszteléseknek.

Bekerült a legmenőbb Budapest a városfejlesztési koncepciók közé

Az Egy nap a városban blog még márciusban közzétette a Budapest lehet a legmenőbb város a térségben című posztot, amiben a SzeBu városfejlesztési koncepcióját karolták fel, és továbbították saját olvasatunkban. Azóta megtörtént az, amit blogokkal kapcsolatban ritkán tapasztalhatunk: a blogon megírt vélemények futótűzként terjednek, és néhány nap múlva végigfut valamennyi médián a poszt.

A Belgrád rakpart látványterve

A Belgrád rakpart látványterve

Tovább…

Budapest lehet a legmenőbb város a térségben

Múlt héten írt az Egy nap a városban blog arról, hogy mit gondolnak a külföldiek Budapestről és Prágáról, és az írásból az is kiderült, bizony vesztésre állunk ebben a harcban. Most pedig a kilábalás esélyéről írnak, a SzeBu városfejlesztési koncepciója alapján. Arról az útról, amin végigjárva lehetőségünk nyílik arra, hogy Budapest a régió meghatározó városa lehessen, ami elsőként jut a turisták eszébe, amikor kelet-európai úticélt keresnek.

Az adottságok jók. Nemcsak azért, mert Budapest olyan erős “pillérekkel” rendelkezik, mint a város látványa, a Duna, a város kulturális pezsgése, a világhíres fürdők vagy éppen az épített örökség sokszínűsége, hanem mert Budapest belvárosa Prágával összevetve jóval nagyobb: a Körút vonaláig, Budán a várig mindenképp a klasszikus city-ről beszélhetünk, sőt, Pesten akár a Dózsa György útig, a Hősök teréig, a Városligetig is tágíthatjuk ezt képzeletbeli határt. A területen belül elképesztő mennyiségű érdekesség található: épületek, múzeumok, boltok, sugárutak, fürdők találhatók itt olyan sűrűségben, hogy számos főváros megirigyelhetné azt.

Csak sajnos romos állapotban, ami az egyik gátja annak, hogy egy virágzó, élhető városnak tűnjön Budapest: még a Kiskörút vonalán belül is ritka a szépen renovált ház, a Kiskörút meg a Dózsa György közt viszont már alig találni ilyet. Ez egy adottság, amit csak kinőni lehet, amire nincs azonnali gyógyír.

A Kiskörút az átalakítás után - zöldebb, szebb, élhetőbb

A Kiskörút az átalakítás után - Zöldebb, szebb, élhetőbb

Tovább…

Zöld Budapest IV: A Belgrád rakpart kikötő

Magyarország sajnos nem rendelkezik olyan léptékű földrajzi adottságokkal, mint Európa legtöbb országa. Nincs tengerünk, sem hatalmas hegyeink. Meglévő értékeink kreatív újragondolásával, átpozícionálásával kell tehát mind az országot, mind Budapestet versenyhelyzetben tartanunk.

A közlekedés térszín alá szorításával Budapest egyedülálló lehetõséghez jut

A Belgrád rakpart látványterve

Ilyen indíttatásból van értelme példákként elővenni néhány olyan város tapasztalatát, amelyek Budapest zömmel eklektikus, keretes beépítésű bérpalotákból építkező városi szövedékéhez erős hasonlóságot mutatnak.

Tovább…