Jelképvadászat

Heti Válasz (2005-05-26)

A Budapest elfoglalásáért indított harcban olyan civil szervezetek is hallatják a hangjukat, amelyekről rövid úton kiderül: jól körülhatárolható politikai érdekeket képviselnek. Kivételnek tűnik a tavaly szeptemberben életre hívott Szeretem Budapestet Mozgalom, amelynek alapítói között van Bojár Iván András építészkritikus, az Oktogon című folyóirat főszerkesztője, Fürjes Balázs, a Market Építő Rt. vezérigazgató-helyettese – a Budapest Sportcsarnok és az olimpia egykori kormánybiztosa -, Gerő András, a Habsburg Intézet igazgatója, Pataky László, a Piccard kávézók tulajdonosa, Szalóky Károly galériatulajdonos, Bencze B. György fideszes önkormányzati képviselő, volt II. kerületi polgármester és Melis András, a Pesti Est tulajdonosa is. Tovább…

Kávéházak Versenye 2005 – Elkezdődött!

Orbán Gergely, a Kávéházak.hu egyik alapítója és szerkesztője hivatalosan megnyitotta a Kávéházak Versenye 2005 eseménysorozatot. Összesereglett a kávés Magyarország: az álmodók, a támogatók, a tudományosak, a vendéglátósok, az egyszeri kávéház-látogatók és művésztársaik, akik lényükkel mindezt megbolondítják. És persze ott voltak azok, akik a terheket a hátukon viszik: a kávézók tulajdonosai és vezetői.

Zila László és kávéháza – a tavalyi aranyérmes – bölény-vadasos, gombás-jércés, meseszép vendéglátásban részesítette az egybegyűlteket. Elmondta, hogy a magas színvonal, az elsőrangú kávéház létrehozásánál, és az első helyezés megszerzésénél van egy nehezebb feladat: az elért minőség megtartása: hogy a kávéház a mindennapokban jól működjön.
Hámori Tibor, Pestlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának alpolgármestere szerint azonban a jó kávéház elengedhetetlen része, “közintézménye” egy városnak, kerületnek. Tovább…

Mi történik Budapesten 2005-ben

Nem kizárt, hogy a 2005-ös év történeti távlatból a fordulat éveként rögzül majd Budapest emlékezetében. Legalábbis nem bánnám, s néhány egyértelmű tény talán alá is támasztja reményeimet. Másfél évtized tétovasága, bátortalansága, fantáziátlansága után egyszeriben megváltoztak a dolgok, s a város, amely mostanig csak tárgya volt a politikusi határozat(lanság)oknak, mostantól alanyává, sőt az urbánus közgondolkodás főszereplőjévé lett. Soha ennyi cikk, vitairat, internetes chat-fórum, filippika, indulat hangzavara nem gomolygott a végre középpontba került legfontosabb kérdések körül: hogyan éljünk a következő évtizedekben itt? Milyen funkciót, szerepet jelöljünk ki minden magyarok fővárosa számára az európai metropoliszok közötti versenyben? Mit tekintsünk értéknek, mit feláldozhatónak felmenőink városépítészeti, építészeti hagyatékából? Tovább…