Nyáron elindulhat a valóban használható menetrend szerinti hajóközlekedés a Dunán. A projekt hosszú évek óta tematizálja a közbeszédet, időről-időre újabb ötletek kerülnek elő arra vonatkozóan, miképp lehetne fejleszteni Budapest vízi tömegközlekedését és ráadásul úgy, hogy az új közlekedési járműveknek olyan egyedi, karakteres jellege legyen, mint a velencei gondoláknak vagy a londoni emeletes buszoknak. Az ilyesfajta városjelkép azonban általában magától alakult ki, nem tervezőasztalokon született meg. Egykoron Budapestnek is voltak hasonló jelképei, csak mára a feledés homályába merültek: ilyen például a hajómalom.
A 2005-ben kiírt, “Ötletpályázat Budapest új építészeti jeleire” pályázat egyik nyertes munkája volt az Ásztai Bálint és Trummer Tamás építészmérnökök által tervezett hajómalom, melynek ötlete Budapest fénykorába nyúlik vissza. A XX. század elején Budapestet Európa éléskamrájának is nevezték, a világ második legnagyobb malomipari központja volt Chicago után. A főváros rengeteg malomépülettel büszkélkedhetett, az épületek mellett párhuzamosan több száz hajómalom is üzemelt a Dunán, szerves részét képezve Budapest látképének. A XX. század második felére azonban gyakorlatilag az összes hajómalom megsemmisült, hírmondónak Ráckevén maradt fenn egy, melyet 2006-ban rekonstruáltak.
Az építészek pályázati anyagukukban olyan vízibusz állomásokat álmodtak meg, melyek valójában hajómalmok. Az állomások helyét a már a meglévő közösségi közlekedési rendszerhez igazították.
Koncepciójukban a hajómalmok legkarakteresebb elemét kívánták hangsúlyozni, így jelentősen megnövelték a kerekek méretét, a fix hajótest pedig magába a kerék belsejébe, a „csapágyba” került – a fix belső terek körül forog a kerék. Az így megnövelt – de nem túldimenzionált – kerekek a túlsó partszakaszokról is jól beazonosíthatóak lennének és jól felismerhető budapesti elemekké válhatnának. A kerekek a Duna dimenziójához igazodva 8-9 méter magasak lehetnének.
A vízzel hajtott kerekek energiát termelnek, de mivel már nincs mit őrölni velük, részben az újraértelmezett malomkerék oldaná meg az állomások energiaszükségét.
Az állomások a pusztán közlekedési funkción kívül több elemmel bővülnének: kiállítóhelyek, koncerttermek, kávézók kerülnek benne kialakításra, így hozván közelebb a Dunától elszakított várost a vízhez.
További látványterveket itt találtok.