A világ 140 nagyvárosát vizsgálta az életminőség szempontjából az Economist Intelligence Unit, Magyarország az 55. helyre került. Prága a 60. lett, de például Bécs a második helyet szerezte meg. Az első tízben négy nyugat-európai, három kanadai és három ausztráliai város van.
A kelet-európai EU-országok nagyvárosai közül Budapesten a legjobb élni az egyik vezető londoni gazdaságelemző ház hétfőn közzétett friss összeállítása szerint.
Az Economist Intelligence Unit (EIU), a világ legnagyobb, nem befektetési banki elemző és előrejelző intézete által elsősorban az üzleti kiküldöttek számára rendszeresen elkészített, az idén 140 nagyvárost tartalmazó életminőségi lista öt átfogó kategória – stabilitás, egészségügyi ellátás, oktatás, kultúra és környezet, valamint infrastruktúra – összesen harminc mennyiségi és minőségi ismérve alapján számszerű indexet ad meg az adott város élhetőségére.
Az 1-es osztályzat elviselhetetlen, a 100-as ideális életkörülményeket jelöl. A 80 pontnál jobb osztályzatú városokban az EIU szerint alig jelentkeznek életminőségi gondok, az 50 alatti pontszámok ugyanakkor már napi életszínvonalbeli kihívásokat jeleznek.
A ház a kelet-európai térségben az általa alkalmazott kritériumok alapján Budapestet találta a leginkább élhetőnek, a magyar főváros a 140-es listán az 55. helyre került, 88,2 ponttal. Budapest után a térségből Prága következik, amely 84,0 ponttal a 60. helyen áll.
Az EIU felmérésének készítői a listához fűzött elemzésben ki is emelik, hogy Kelet-Európából ez a két főváros – a kissé távolabbra sorolt, 79,8 ponttal 65. helyezett Pozsonnyal együtt – került a szinte problémamentes felső mezőnybe.
Varsó 78,2 pontja azonban csak a 70. helyhez volt elégséges. A kelet-európai EU-térségben Bukaresté a leggyengébb helyezés: a román főváros 71,8 ponttal a 85. helyre került.
Az élvonalat kanadai, nyugat-európai és ausztrál nagyvárosok alkotják. Az idei élhetőségi lista első helyezettje a kanadai Vancouver, 98,0 ponttal, utána Bécs (97,9), az ausztráliai Melbourne (97,5), a kanadai Toronto (97,2), majd holtversenyben ötödikként – egyaránt 96,6 ponttal – az ausztráliai Perth és a kanadai Calgary következik.
Az első tízben négy nyugat-európai, három kanadai és három ausztráliai város van. A legélhetőbb amerikai város az EIU felmérése szerint a 92,3 ponttal 29. helyre sorolt Pittsburgh. New York közvetlenül Budapest után következik, 86,6 ponttal az 56. helyen.
A lista másik végére afrikai és ázsiai országok nagyvárosai kerültek. Az EIU londoni elemzői által összeállított rangsort a zimbabwei Harare zárja, 37,5 ponttal a 140. helyen, eggyel felette a bangladesi Dakka áll, 38,7 ponttal, holtversenyben Algírral.
Bácsi kérem, tessék mondani, hol van Kelet-Európa? És Nyugat? Közép nincs is?
= földrajzilag,
= politikailag, történelmileg,
= kulturálisan (hogy témaközeliek maradjunk, pl. építészetileg)?
Mert a fenti cikket olvasva és amúgy közbeszédileg:
= ha Budapest kelet, a kétórányira lévő Bécs már nyugat;
= Pozsony kelet, de a tőle néhány villamosmegállónyira lévő Bécs nyugat;
= ha Bécs nyugat, a tőle nyugatra fekvő Prága viszont kelet;
= ha Prága kelet, dél-dk-en fekvő Bukarest is kelet?
= Zágráb, Krakkó hova sorolandó?
Ekkora a Kelet? Közepe nincs is? És akkor itt mindenki oroszul beszél?
És a hagymakupolákat még ‘56-ban verték le Sztálinnal együtt a magyarok?
A keleti Bp. építészetileg miért hasonlít annyira a nyugati Bécshez?
És a térképet akkor hogy kell nézni?
Szeretem Budapestet! Meg Krakkót, Prágát, Pozsonyt, Zágrábot, Kolozsvárt, stb. Ezek szerintem a(!) Közép-Európa, de mivel ez a fogalom a szovjetek távozásával nem tudott hazajönni, kicsit is igényes körökben Kelet-Közép Európa. Persze még mindíg nem fér a szűk provinciális fejembe, hogy akkor Közép hol van.
Ezek a “keletiek” ráadásul politikai, katonai hovatartozásuk miatt már nyugatiak!
Ha itt Budapestet szintén szerető polgártársak Budapest “saját arcát”, “arculatát” keresik, márpedig keresik(!), akkor ország(!)-világ előtt közhírré kell tenni, hogy az nem keleten van!
=sem földrajzilag,
=sem politikailag, történelmileg
=sem kulturálisan.(Pl. városépítészetileg sem!!!)
(Nem azért mert keletet nem szeretjük, hanem mert bármelyik fenti szempontból vizsgálódva errefelé nyugat-európai értékrendhez kötődő Közép-Európa fejlődött jó ezer éven át, már csak a térkép logikája- no meg a nyugati befolyás és kötődés- miatt is.)
A rendszerváltásból az az egyik legszebb emlékem, mikor az amerikai nagykövetség bejelentette, hogy Magyarország ( és a térség ) ezentúl nem kelet részének tartatik.
Hogy e szent fogadalmát a hazai és külhoni “kelet-európaizás” láttán hallatán a követség tartja-e, nem tudom. Nekünk “Budapestet Szeretőknek” viszont már ténytiszteletből is, aztán meg amúgy „arculatilag”, a dolgokat a helyükre-KÖZÉPRE- kellene tenni (esetleg “Visegrádiailag” is).
És akkor talán nem fordulna elő, hogy a Budapestre tudományoskonferenciailag, no meg a kelet varázsa iránt turisztikailag készülő érdeklődő amerikáner nem rendel jó előre angol-orosz tolmácsot, hogy az angolt nem beszélő bennszülöttekkel is szót értsen. Meg egyáltalán. (Mert 2009. óta sem változott semmi.)
(Magánjellegű közlemény : Ha nem lépek kutyagumiba, otthon érzem magam
Budapesten– és a k.gumitól függetlenül ezen a blogon. Azonban látva a helyzetet, tájékoztatom a nyájas olvasót, hogy a további agyförmedvényeimtől megkímélem! )
Tisztelettel: E.L.