Ősszel kezdődik a budai Vár oldalában a Fehérvári rondella alatti terület beültetése szőlővel. A történelmi szőlőskert kialakításának ötlete Bojár Iván Andrástól, a főváros városarculati tanácsnokától (aki egyben a SzeBu elnöke) származik, a Fővárosi Közgyűlés tavaly ősszel döntött arról, hogy a telepítésre és a terület négyéves fenntartására 14 millió forintot különít el.
Bojár Iván András a Népszabadságnak azt mondta, hároméves küzdelem után sikerült elérni, hogy a Fehérvári kapu alatti 0,7 hektáros területre szőlőt telepíthessenek. A pénzügyi keretből nemcsak az ültetvény négyéves gondozására, hanem kommunikációra és – szándékuk szerint – események szervezésére is költenek majd. A szőlőskert egy meredek, ligetes, teraszokkal tagolt területen jönne létre a Fehérvári rondella alatt. A telket az egyik oldalról a Fehérvári kapuhoz felvezető gyalogoslépcső, fentről a várfal, lentről az autóút, délről a félbehagyott Raiffeisen-mélygarázs üres gödre határolja. A várlejtő nyugati oldalát, ahogy a Tabán fölötti Gellért-hegy oldalát, a Sas-hegyet és a Rózsadombot is, a XIX. század végéig sokfelé szőlőskertek borították.
A korábbi tervek szerint a történeti kertben kadarkát telepítettek volna, ebből készült ugyanis egykor a budai vörösnek nevezett, hungarikumnak számító budai bor. A tanácsnok szerint az eltökélt eredeti szándék ellenére a Főkert és más szakértők vizsgálatai alapján ezt a szőlőtípust sajnos nem lehet visszahozni, mert túl érzékeny, gondozása pedig jelentős többletköltségekkel járna.
A 0,7 hektáros ültetvény a magyar borászat és borkultúra kirakata kíván lenni. Bojár szerint Budapestre úgy kell tekinteni, mint egy fejlesztendő márkára, amelyhez vonzerőteremtő attrakciók tartoznak, mint például a vári szőlőskert. A kert ezzel a város történelmi hitelességét is erősítené. A tanácsnok szerint évente 2,2 millió turista keresi fel a budai Várat a Fehérvári kapun át, az annak szomszédságában kialakított szőlőskert olcsó és egyszerű marketingeszközként képviseli azt a fontos üzenetet, hogy bortermelő ország vagyunk.
Nagyon egyetértek ezzel, de miért csak 4 évre tervezik?
Akkor fordul termőre, és másnap kiírtják. Nagyon jól fog ott kinézni, tessék hosszabb távra gondolni. Nem kell minden területet beépíteni, lebetonozni. Élhető legyen a környezetünk, levegős, tágas!
Üdv.
3Z
Gratulálok a kitartásukhoz, hogy elérték ezt a remek hasznosítást.
Én úgy gondolom, hogy pontosan azért 4 évre van meg a pénz, mert utána önellátó a terület.
Egy ilyen különleges helyen termő szőlőért magasabb árat lehet kérni és ha jó minőségű bor is készül belőle, az is egy magas árfekvésbe kerülhet egy mutatós üveggel és egy jól megtervezett cimkével.
Üdv: Anna
Fantasztikusnak találom és én is azzal értek egyet, hogy miért mindig beépíteni minden területet, különböző fantáziátlan vagy fantáziát is felülmúló otromba házakkal.
Üdv: Zsuzsa
Remek ötlet, nagyon támogatom!
Amíg maradnak a zöld területek, addig biztos nem lepi el valami kődzsungel. (Borzasztó a Naphegy alatti építkezés is. Pedig már a Rácfürdő terjeszkedése is óriási hiba volt, de ami felette épül…)
Érdemes összekötni a Borfesztivállal 1-1- helyi eseményt.
G.
Először Freiburgban/Németország láttam hasonlót a város közepén. A szőlőtőkék között füvesítve volt és természetesen rendszeresen nyírták a füvet. Ha megoldható, még szebb lenne így.