A Hadik Irodalmi Szalon ma este 19 órától “Írók Budapestje – Fővárosunk az irodalom tükrében” címmel Budapest sokarcú voltát próbálja bemutatni az építészet és az irodalom, még inkább a város és az ember központi témáján keresztül. Az esten elemzésre kerülnek olyan irodalmi művek, versek, életművek, sorsok, amelyben Budapest megjelenik.
Irók Budapestje - Fővárosunk az irodalom tükrében
Hisz a város nemcsak utcák, házak, terek összessége: legendákból, dalokból, szomorúságokból, mosolyokból, ihletett pillanatokból és még sok minden másból: színekből, szagokból áll. És írókból, és írott művekből.
A Marslakó egy szép napon szerencsésen megérkezett Pestre, szobát vett a Bristolban, lekefélte ruhájáról a csillagok porát, és telefonált nekem, hogy megbeszélésünk értelmében mutassam meg neki a Várost.
Így indul Szerb Antal 1935-ben írt kötete, a Budapesti kalauz marslakók számára. Vajon marslakónak kell lennünk, hogy felfedezzük sokunk otthonát, Budapestet? Vajon igazán ismerjük a házak, utcák, terek, parkok, kávéházak és kocsmák történetét, az ihlet-születés helyszíneit, a versek kő-házait, a novellák óbudai, pesti piszkos vagy épp metszően tiszta levegő-sűrűségét, illatát?
Az est címe valójában Varga Lajos Márton összesítő-kötetének címe is: az ebben a kötetben lévő beszélgetéseket olvasva, tanulmányozva, egy-egy szerző Budapest-élményét befogadva lehet megérteni, mennyire gazdag írás-háló borítja be a Fővárost. Hány város van, ami nincs megírva – rengeteg. S Budapest milyen szerencsés, mert számtalan arcát mutatta mar meg nekünk regényekből, versekből, dalokból, pár sorból vagy akár egy eposzból. Milyen Budapest? Gyönyörűséges tébolyda (Garaczi László), égszínkék kipufogás (Kukorelly Endre), az intimitás városa (Mészöly Miklós), maga a csoda (Lator László), a kitépődés mágnesszíve (Juhász Ferenc), titkos és szemérmes szerelemféle (Lázár Ervin). Minden írónknak, költőknek más. Ahogy minden novellában, versben, regényben más. Hisz ember, író és a város viszonya számos történetben ölt alakot, más korokban, viszonyokban, politikai, társadalmi nehézségekkel kell szembenéznie: mégis, a sok történet maga a város.
A Hadik Irodalmi Szalonban Juhász Anna művészeti vezető Bojár Iván András művészettörténésszel, művészeti szakíróval, Kőrösi Zoltán íróval és Szécsi Noémi íróval beszélget ezekről a történetekről, Budapest arcairól, jelenéről és múltjáról – kedvenc Budapest témájú írásaik, illetve saját műveik alapján. A három meghívott vendég a város három különböző szűkebb helyszínéhez kötődik, így a beszélgetésben előtérbe kerül majd a Vár, Ferencváros vagy a Belváros részletezése. Az esten Lukáts Andor színművész tolmácsolásában ismerkedhetünk meg az írásokkal.
A város- és irodalomtörténeti elemzések, Vas István, Juhász Ferenc, Krúdy Gyula vagy éppen Weöres Sándor megidézése mellett ezúttal a Hadik Irodalmi Szalon egy különlegességgel is készül: számos kortárs írót kért fel – mivel minden Budapest-tollú szerzőt nem tudtunk meghívni a májusi estre -, hogy küldjék el régebbi, a Fővárossal kapcsolatos írásaikat, illetve írják meg, mit jelent nekik ma, most Budapest. Így egy Hadik Irodalmi Szalon antológia születik meg, amelyet szeretnénk bemutatni vendégeinknek a kávéházi esten.
Az esten bemutatkozik a SzeBu is, beszélgetünk majd azokról a budapestiekről, akik büszkék a városukra és olyan élhető és folyamatosan fejlődő regionális fővárost szeretnének, amely versenytársa Európa bármely nagyvárosának.
2011. május 18., 19 óra
Hadik Kávéház
1111 Budapest, Bartók Béla út 36.
http://hadikkavehaz.blog.hu
www.facebook.com/hadikszalon
Gyertek, mi is ott leszünk!