A Népszabadság alábbi cikke azt taglalja, hogy még manapság is a tbc az egyik legveszélyesebb fertőző betegség és az új betegek között nagyszámban találhatóak hajléktalanok, utcán lakók. Szakemberek javaslata alapján – megelőzési okokból – kötelezővé kellene tenni a hajléktalanoknál, utcán lakóknál az orvosi kezelést.
A Szeretem Budapestet Mozgalom a cikkben közöltek és a tapasztalatok alapján nem tartja elfogadhatónak, hogy a megfelelő jogszabályok és az orvosi ellátás hiánya miatt potenciálisan beteg emberek aludjanak a köztereken, veszélyt jelentve így önmagukra, társaikra és a körülöttük lévőkre.
Elemi fontosságúnak tartjuk, hogy minden fél belássa: a hajléktalanok, utcán lakók érdeke, hogy ne az utcán, hanem rendezettebb és egészségesebb körülmények között éljenek.
A leggyilkosabb baktériumfertőzés
Kötelezővé kéne tenni a hajléktalanoknál az orvosi kezeléstMég ma, a világnapján is ez a legveszélyesebb fertőző betegség. Évente világszerte 9 millió új beteget regisztrálnak, de a látens baktériumhordozók száma elérheti a föld lakosságának egyharmadát, s minden tizediknél ki is alakul a kór. Hazánkban a gyógyszereknek ellenálló típusa okoz aggodalmat: közvetlen szomszédainknál ugyanis súlyos a tbc-helyzet.
TBC előrfordulás Magyarországon
Ankit riadt szeme látszik csak a fekete védőkendő mögül. Harmadik hónapja jár édesanyjával Delhi leírhatatlan állapotú ambulanciájára. A kisfiú állítólag már nem fertőz, testén, nyakán és karján mutatja még az orvos a tbc jeleit. Fura, lilás, kiemelkedő puklikat. Hamarosan azonban az is elmúlik, kezelik ugyanis a kisfiút, akit a tbc több gyógyszernek is ellenálló, speciális típusa fertőzött meg. Ankit még szerencsés, hiszen eljutott az orvoshoz. Indiában minden harmadik percben két ember halálát okozza a tuberkulózis, naponta pedig ezren vesztik életüket ebben a betegségben.
Évente csaknem kétmillió új esetet diagnosztizálnak, s 370 ezren halnak meg a tbc miatt. A világ egyik legveszélyeztetettebb országa, ahol nemzetközi összefogással, szervezett programmal és úgynevezett “direkt felügyelt gyógyszereléssel”, DOT-központok kialakításával igyekeznek megfékezni a járványt. Az eredményes kezelés feltétele a folyamatos, megszakítás nélküli gyógyszerszedés. A betegnek tehát naponta orvos, még inkább nővér vagy szociális munkás jelenlétében kell bevennie az előírt gyógyszert. Ez azonban a világ ezen pontján emberfeletti erőfeszítésekkel is csak nagyon nehezen megy.
Az Európában már legyőzöttnek hitt kór az utóbbi években újra, így ma is, a világnapján komoly figyelmet követel a kontinensen. Ukrajnában óránként átlagosan négyen fertőződnek meg a tébécé kórokozójával, egy ember pedig meghal a betegségben. Az elmúlt 15 év során a tbc-megbetegedések arányszáma 2,4-szeresére, míg a kór okozta elhalálozásoké háromszorosára nőtt. A nemzetközi szervezeteket elsősorban az Ankitot megfertőzött úgynevezett gyógyszerrezisztens tuberkulózis esetek számának növekedése aggasztja. Kelet-Európában és a volt szovjet államokban nem sikerült csökkenteni a tuberkulózis számát. A WHO legutolsó jelentése szerint lelassult a tuberkulózis ellenőrzése, és a betegség diagnózisa is lassabban történik, mint régebben. A több gyógyszernek is ellenálló tuberkulózis (MDR-TB) az eddigi legmagasabb szintet érte el, s ez tovább lassíthatja a betegség kontrollját.
A tbc tekintetében Magyarországon is veszélyt jelenthetnek ezek az ellenálló baktériumtörzsek. Az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet vezetői szerint meg lehetne előzni a bajt azzal, ha a nehezen együttműködő fertőző betegeknél, főleg a hajléktalanoknál, el lehetne rendelni a kötelező orvosi gyógykezelést. Az új betegek között nagyon nagy a hajléktalanok aránya. Ők azok, akik életvitelük miatt nem tartják be a rendelt terápiát, általában alacsony a betegségtudatuk, rossz az ellenálló képességük, tehát sokkal nagyobb náluk a fertőzés veszélye.
A jelenlegi jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy az orvosok meggyógyítsák azokat a tbc-s hajléktalanokat, akik ezt nem akarják. Tehát kisétálhatnak a kórházból, és bárkit tovább fertőzhetnek. Ezért javasolják a tüdőgyógyászok, hogy a döntéshozók változtassák meg a jogszabályokat, tegyék lehetővé a kötelező orvosi kezelést. Ugyan nálunk évente 10 százalékkal csökken a tuberkulózisos betegek száma, tavaly 1700 új fertőzöttet fedeztek fel, a hazai tbc- helyzet egyik legkritikusabb pontja az ismételt nyilvántartásba vettek aránya, ami 17-19 százalék, szemben a nyugat-európai 7 százalékkal. Vagyis ezeknek a betegeknek jelentős része előző nyilvántartásuk-kezelésük alkalmával az ambuláns kezelési szakaszban nem szedte be gyógyszereit.
A tüdőgyógyászok szerint különösen aggasztó, hogy a Magyarországra betelepülni szándékozóknál megszűnt a kötelező tüdőszűrés. Ez azért is lenne fontos, mert Magyarország szomszédja Ukrajna, a világ egyik tbc-vel leginkább fertőzött országa. A betegség terjedése a kelet-európai országokat érinti legfőképpen, a 14 legfertőzöttebb területből 12 itt található. Ukrajnában, Romániában, Oroszországban és a volt Szovjetunió utódállamaiban a betegség folyamatosan terjed. A megbetegedések gyakoriságában Magyarország egyes területei között egyébként jelentős különbségek vannak. A fővárosban, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében lényegesen több a beteg, előfordulásuk háromszor-négyszer magasabb, mint például a dunántúli megyékben.
A tbc a nem kezelt beteg köpetében megtalálható baktériumokkal terjed, cseppfertőzéssel. A fertőzött egyén immunrendszere általában megsemmisíti a baktériumot, vagy elszigeteli a fertőzés helyén, így a tbc-fertőzések kb. 90-95 százaléka teljesen észrevétlenül gyógyul. Bizonyos esetekben a kórokozó azonban nem pusztul el, hanem fehérvérsejtekben “alvó” állapotban éveken át fennmarad. A megbetegedések mintegy 80 százaléka az alvó baktériumok újraéledésének a következménye. Aktiválódásukat a szervezet gyengülése elősegíti. A prevenció leghatékonyabb módja a tüdőszűrés. A korai stádiumban megkezdett kezeléssel az esetek többsége gyógyítható.
