Új kerékpárutak Budapesten

Három útvonalon fejleszti a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a fővárosi kerékpáros-közlekedést. A BKK további három helyszínen is tervezi a kerékpárút-hálózat bővítését.

A BKK szerdán közölte, hogy az első ütemben három helyszínen, Csepelen, Óbuda-Békásmegyeren és Kőbányán fejlesztenék a kerékpárút-hálózatot. Csepelen az Ady Endre úton, a III. kerületben a Bécsi út – Nagyszombat utca útvonalon, míg Kőbányán a Fehér út és az Albertirsai út között.

Kerékpárral Budapesten

Új útvonalak

A közlekedési központ tájékoztatása szerint Csepelnek összesen két kapcsolata van a város többi részével, a Kvassay, illetve Gubacsi-híd, ezért a kerékpáros-forgalmat is csak ezeken tudják lebonyolítani. A Gubacsi hídon már meglévő kerékpárnyomvonalhoz kapcsolódik a beruházás, amely megteremti a Gubacsi hídon a kerékpáros-nyomvonalat és továbbvezet az Ady Endre úton, egészen a II. Rákóczi Ferenc útig.

A fejlesztéssel mintegy másfél kilométer új kerékpársáv jön létre, ennek jelentős része, 1280 méter kiépített út, vagy gyalog- és kerékpárút lesz, 145 métert pedig a közúton jelölnek ki. Az új szakasz csatlakozik a már meglévő hálózathoz is, és három kerékpártárolót is kialakítanak 32 férőhellyel.

Óbudán a Bécsi út – Vörösvári úti csomóponttól indulna el az új kerékpárút, és az Újlaki rakparttal kötnék össze, ahol csatlakozna a Duna-parti Eurovelo kerékpárúthoz. A fejlesztés megteremti az Árpád fejedelem útján a biztonságos kerékpáros-átvezetést is a közúton és a HÉV-en. A Pacsirtamező utca és az Árpád fejedelem útja között meglevő kerékpárút továbbvezetéseként a nyomvonalat átvezetik a Lajos utca – Pacsirtamező utca jelzőlámpás csomóponton, majd az Amfiteátrum mellett halad (kerékpárútként, ill. gyalog- és kerékpárútként) egészen a Zápor utcáig. Onnan a kisforgalmú lakóutcákon (Zápor u., San Marco utca, Reménység u., Gyenes u.) , esetenként egyirányú utcában szembe vezetett kerékpársávként bonyolítják le a kerékpáros-forgalmat.

A Bécsi úton a szervizsáv felhasználásával alakítanak ki nyomvonalat, majd a Vörösvári úti csomópontnál önálló kerékpárút épül a Vörösvári utat keresztezve. Az útvonalon 14 helyen létesítenek kerékpártárolót 160 férőhellyel.

Kőbányán az Örs vezér tere és az Albertirsai úti gyalogos vasúti aluljáró közötti szakaszt érinti a fejlesztés. A BKK hangsúlyozta, hogy a vasútvonal és a Vásárváros miatt jelenleg semmilyen biztonságos kerékpározási lehetőség nincs az Örs vezér tere és Kőbánya között, ezt a hiányt szeretnék pótolni. A beruházással 1529 méter kerékpárút létesül önálló kerékpárútként, vagy gyalog- és kerékpárútként.

Az Árkád üzletközpont behajtójától a Fehér út keleti oldalán, a villamos mellett 2,6 méter szélességben épül ki az önálló (2×1 sáv) kerékpárút, amelyet jelzőlámpával vezetnek át a villamossal párhuzamosan a Gyakorló utcai becsatlakozásnál. Innen a nyomvonal a járdával párhuzamosan halad az Albertirsai útig. A Fehér út nyugati oldalán haladó kerékpársáv (a Finommechanika gyár és Gyógyszergyári u. között) osztott gyalog- és kerékpárútként épül meg.

Még több kerékpárútra lenne szükség

Jelenlegi helyzet

A Fővárosi Közgyűlés 2001-ben fogadta el Budapest közlekedési rendszerének fejlesztési tervét. Ebben egy külön fejezet szól a gyalogos és kerékpáros közlekedésről. A koncepció fő célja, hogy 2020-ra a kerékpározás részarányát jelentősen növeljék a napi közlekedésben (1-2%-ról 5-10%-ra).

A Főváros által kifejezetten kerékpáros fejlesztésekre fordított összegek a következőképpen alakultak az elmúlt években:

1991-1994: 282 m Ft
1995-1998: 429 m Ft
1999-2002: 684 m Ft
2003-2006: 215 m Ft
2007: 75 m Ft

Ebben az összegben nincsenek benne az egyéb közlekedési beruházások keretében megépült kerékpárutak költségei.

A főhálózat (kerékpárutak, kerékpársávok, útbaigazító táblázással jelölt kisforgalmú utak) jelenlegi hossza kb. 187 km (kerékpáros úthálózat méretének alakulása – 1996: 81km, 2000: 128 km, 2003: 140 km, 2006: 170 km, 2008: 187 km). Középtávon legalább 320 km főhálózat szükséges, melynek elérését a Főváros jelenlegi közlekedésfejlesztési terve 2015-re teszi.

Úttesten kijelölt: 43 km
Kerékpársáv: 8 km
Önálló kerékpárút: 64 km
Osztott gyalog- és kerékpárút: 49 km
Osztatlan gyalog- és kerékpárút: 23 km

2010 júniusában adták át a város első B+R kerékpártárolóit: a hat vasútállomáson (Rákoskert, Rákoshegy, Rákoscsaba, Rákoscsaba-Újtelep, Budafok-Belváros, Budafok-Háros) létesített fedett tárolók összesen 120 férőhelyet biztosítanak.

http://www.mozgasvilag.hu/budapesti-kerekparut-terkep/

Budapest kerékpárút térképe

BuBi

Európa számos nagyvárosához hasonlóan 2011-re Budapesten is megvalósulhat a kerékpárflottát és dokkoló-állomásokat is magába foglaló, ügyfél-regisztrációs, karbantartási, logisztikai és információs szolgáltatásokat is nyújtó Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer, amely a BuBi nevet kapta.

A projekt a Margit híd és a Petőfi híd közötti területet fedi le: a pesti oldalon a Nagykörút-Városliget – Újpesti rakpart, a budai oldalon a Széna tér – Margit körút – Duna-part és a Pázmány Péter sétány határolt területen. A projekt keretében 74 darab gyűjtőállomást – Pesten 58, Budán 15, a Margitszigeten 1– építenek ki a belváros legforgalmasabb pontjain, összesen 1000 darab, bármikor elvihető biciklivel. Az átlagosan 22 kerékpár tárolására alkalmas gyűjtőállomások egymástól kb. 300 méterre helyezkednek el.

A BuBi névadója és Tilla - Vajon lesz még a projektből valami?

2010. október végén azonban jött a hír, hogy a Parking Szervező, Fejlesztő és Tanácsadó Kft. képtelenné vált a szerződés teljesítésére, nem hirdetett eredményt a budapesti kölcsön-bicikli rendszer megtervezésére kiírt pályázaton. Szerintük az ügy nincs veszve, lesznek bérbiciklik Budapesten. Meglátjuk…

Szemléletváltás

Egyértelmű, hogy alapvető szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy a kerékpáros közlekedés részarányának növelésével kiváltható legyen az egyéni gépjárműhasználat. Ehhez nem csak a KRESZ-szabályok betartása, a biztonságos közlekedés biztosítása, egymás tiszteletben tartása, de a kerékpár-tárolás és kölcsönzés megoldása is elengedhetetlen.

Boris Johnson londoni polgármester szerint az a város tekinthető civilizáltnak, ahol sokan bicikliznek. Nézzük, ez Európa más városaiban hogy valósult meg!

Európai kitekintő

Bécs

Tavaly őszi adatok szerint Bécs közlekedésének 5,5 százalékát teszi ki a biciklis közlekedés. Több mint 1100 kilométernyi kerékpárút, illetve kerékpáros sáv található a városban, és több mint 200 kilométernyi egyirányú útszakaszon haladhatnak forgalommal szemben is a kerékpárosok. Mivel a város tökéletesen átjárható biciklivel, Bécsben virágzik a kerékpáros kultúra. A legfrissebb hírek szerint az osztrák főváros vezetésébe tavaly ősszel bekerült Zöldek arra tettek javaslatot, hogy két-három utcát csak a két keréken közlekedők használhassanak. A behajtást az autósok számára is engedélyeznék, csak az áthaladást tiltanák meg.

Bécs: Citybike

London

A kerékpárutak kialakítása csak egy része a londoni kerékpáros forradalomnak: magában foglalja a városi kerékpáros bérleti rendszert, egy új kerékpáros rendőri egységet, 66.000 extra kerékpáros parkolóhelyet 2012 előtt, és legelső feladatként a jobb stratégiai tervezést. A program célja, hogy 2000-hez képest 400%-al emelje a kerékpározók számát 2025-re Londonban. 2010. július 30-án adták át az 5000 db-os kerékpárflottát, eddig több mint 12 ezren regisztrálták magukat.

London: Barclays Cycle Hire

Lyon

Lyon sűrű kerékpárút hálózattal rendelkezik. Lyon volt az első francia város, ahol egész városra kiterjedő kerékpár kölcsönzést vezettek be. A Vélo’V rendszer lényege, hogy számos „bicikli-sziget” működik városszerte, ahol az ott lévő biciklik számának függvényében le- és felvehetünk egy biciklit. Az egészhez mindössze egy hét napig érvényes kártyát kell bankkártyával vásárolni 1 €-ért (bármelyik szigetnél). Amennyiben a biciklit 30 percig visszavisszük bármelyik szigethez, ahol van hely a használatért nem kell fizetni, így akár 7 napig 1 €-ért lehet biciklizni a városban, hiszen bármelyik szigetnél lehetőség van biciklit cserélni, amikor is a félóra számolása újrakezdődik.

Lyon: Vélo'v

Párizs

A francia fővárosban 2014-ig szeretnék az infrastruktúra hálózatot 700 kilométerre növelni, ami közel 60%-os bővülés lenne a mostani 430 kilométeres, főleg ebben az évtizedben kiépített hálózathoz képest. Az infrastruktúra fejlesztésén túl egyéb módon is ösztönözni kívánják a kerékpáros közlekedést: többek között a következő években ezer új kerékpártárolót alakítanak ki minden évben. Párizs volt az ún. Vélib’- (vélos en libre service) modell kidolgozója. Az olcsón bérelhető biciklik „dokkjait” szinte minden belvárosi utcában megtaláljuk, de sok akad belőlük a külső városrészekben is. A kikölcsönzött bicikliket – amelyekhez jól kiépített kerékpárút-hálózat is csatlakozik – bármelyik következő állomáson is otthagyhatjuk, megspórolva ezzel a parkolással járó problémákat. A beruházással egy reklámcéget bízott meg a városvezetés – ők pedig értékes kültéri reklámfelületet kaptak cserébe.