Kevesen tudják, hogy Európa számos nagyvárosához hasonlóan Budapestről is készült egy kézzel fogható térbeli modell, amely ötszázszoros kicsinyítésben mutatja be a főváros épületeit. Sőt, gondos kezek évről-évre követik is a város életében bekövetkezett változásokat, és belehelyezik az építészetileg legfontosabb épületek kicsinyített másait. Hol található ez a titokzatos, hatalmas alkotás, és miért nem láthatja a nagyközönség? A Budapest Modell rejtélyének járt utána a hg.hu cikke, készítőjét, Ungár Istvánt is kifaggatva az ipari műremek keletkezésének körülményeiről, történetéről, hasznáról és lehetséges jövőjéről.
A Budapest Modell ötszázszoros kicsinyítésben mutatja be a főváros épületeit
Általánosan elfogadott, már-már közhelynek számító alapigazság fővárosunkkal kapcsolatban, hogy a városfejlesztés részfeladatai egyetlen intézmény kezében sem egyesülnek. Az önkormányzatok a saját fejük után mennek, a város átalakulása, fejlődése egyáltalán nem összehangolt. A szakma, az urbanisztika szakértői persze mind jól látják ennek a problémának a gyökerét, a változtatáshoz azonban sajnos még az sem lenne elég, ha a felvetődő kérdésekre tudnánk a helyes válaszokat.
Az egyik lehetséges lépés, amellyel a tudatosabb városfejlesztés attitűdjét meg lehetne honosítani – mondják a szakértők – egy nagy méretű, Budapestről készült makett használata lenne. Európa számos fővárosa és nagyvárosa rendelkezik különböző kiterjedésű, anyagú városmakettel, amelyeket sikerrel használnak hasonló célokra. Nos, ez a makett létezik. Megtekinteni, pláne a megnevezett célokra használni azonban jelenleg szinte lehetetlen.
Ungár István meséli, hogy a Budapest Modell készítésének gondolata 1976-ban vetődött fel. Akkor, a Fővárosi Tanács VB. Városrendezési és Építészeti Főosztályának kezdeményezésére született döntés a város makettjének (amely Budapest belső kerületeit jeleníti meg) megépítéséről. A modell létesítésének eredeti célja – amely máig sem változott -, hogy a különböző városfejlesztési és városrendezési elképzeléseket, beépítési javaslatokat a makettbe illesztve véleményezhető legyen azok alkalmazkodása a meglévő városi környezethez. Így hát nem meglepő, hogy a modell sokáig csak a városrendezéssel és építészeti tervezéssel foglalkozó szakemberek körében volt ismert.
A Nemzeti Színház makettje: a fontosabb középületek míves tagozatai is modellezhetőek
A Budapest Modell tehát egy amolyan urbanisztikai kirakójáték. A tervezők által elképzelt megoldás szerint a modell megfelelő részletét felállítva, a tervezett fejlesztésnek a modellével azonos léptékű makettjét belehelyezték az adott helyre, így a döntéshozók és véleményezők világosan megítélhették, hogy a kérdéses elem hogyan illik a meglévő városi szövetbe. A Modell méretaránya 1 : 500, ezt az arányt alapvetően célszerűségi okokból határozták meg: egyrészt ebben a léptékben a valóságot már jól bemutató módon a fontosabb középületek míves tagozatai is modellezhetőek, másrészt ebbe a léptékbe könnyen transzformálhatóak mind az eredetileg 1 : 1000 léptékben készülő városrendezési tervek, mind pedig az 1 : 100 léptékben dokumentált építési engedélyezési tervek.
A Lehel Csarnok makettje
Mammut II. bevásárlóközpont makettje
A szakmai célok mellett az ehhez hasonló modellek alkalmasak arra is, hogy különböző rendezvényeken és kiállításokon bemutassák, továbbá reprezentálják az adott várost. Így a hetvenes évektől kezdődően a Budapest Modellt is számos hazai és külföldi kiállításon szerepeltették. Így például a Budapest Napok rendezvénysorozatával a Budapest Modell megtekinthető volt Párizsban, Rómában, Bécsben és Berlinben is. A hazai bemutatók közül a Főpolgármesteri Hivatal Dísztermében 1994-ben, majd 1996-ban, illetve 2010 tavaszán a Budapesti Műszaki Egyetem Központi Épületében volt legnagyobb kiterjedésben látható.
A Budapest Modell 1976 és 1990 között az akkor Képzőművészeti Kivitelező Vállalat Modellező Üzemében készült, a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnök hallgatóinak közreműködése mellett. A vállalat megszűnése után a néhai Modellező Üzem munkatársaiból alakult meg a Modell-Art Képzőművészeti Kivitelező Kft., amely azóta is folyamatos munkával, fokozatosan építi tovább a Modellt, amelynek frissítése tulajdonképpen évente történik, az éves költségvetési lehetőségek függvényében. Ez a munkafolyamat részben szól a meglévő elemek karbantartásáról, részben pedig az új épületek elkészítéséről és behelyezéséről. A Modellbe minden évben azok az épületek kerülnek be, amelyek építészetileg jelentősebbek, amelyek a környezetükre, a városi szövetre, környezetük városképi látványára nézve változást eredményeztek.
Az épületek többsége tömbszerűen, de felismerhető módon, míg a jelentősebb középületek finomabb részletekkel vannak kidolgozva. Az épületek anyaga amerikai diófa, az alapé amerikai furnér, míg az utcáké és tereké fenyőfurnér. A Modell össz-alapterülete nagyjából 250 négyzetméter, és 167 darab, egyenként 120 x 80 centiméter méretű, önállóan is felállítható raszterből áll: ezeket felállításkor 4-4 felszerelhető lábra állítják és összecsavarozzák.
Egyedi ipari műremek a 70-es évekből, amelyet mindenképpen fontos lenne megőrizni
A Modell tehát, ha úgy vesszük, egy egyedi ipari műremek a 70-es évekből, amelyet mindenképpen fontos lenne megőrizni. Ugyanakkor szünet nélkül változik, akár a város maga is. Így pedig továbbra is pont annyira használható az eredeti várostervezési célokra, mint a megépülésekor. A Budapest Modell karbantartói szerint a mai napig, a 21. század digitális világában is egyértelműen szükség van szakmai felhasználására. A modern eszközök egy virtuális valóságot mutatnak be, ahol számos eszköz áll rendelkezésre, hogy a valóság bemutatása valamilyen szempont szerint befolyásolható legyen. A Budapest Modell, és egy abba beleillesztett új elképzelés ezzel szemben mindig a léptékhelyes valóságot fogja ábrázolni.
Az állandó kiállítás pénzügyi és személyi feltételeinek hiányában még várat magára
A Budapest Modell 1991 óta a Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatalának Városrendezési Ügyosztálya gondozásában áll, a Városrendezési Ügyosztály tulajdonában levő egyik, erre a célra kialakított raktárában található. Bár állandó bemutatásának biztosítása hosszú évtizedek óta élő elképzelés, a megvalósítás egyrészt megfelelő méretű bemutatóterem, másrészt az állandó kiállítás pénzügyi és személyi feltételeinek hiányában még várat magára. Jelen helyzetben tehát nem elérhető sem az érdeklődő nagyközönség, sem a szakemberek számára. Az, hogy hol és milyen keretek között nyerhetné vissza egykori meghatározó szerepét, továbbra is megválaszolandó kérdés marad.