Ha a Gellért fürdőparttal szomszédos budai városrészre, a mai Tabánra tekintünk, két dolgot láthatunk. Egyrészről látunk egy parkot, sok zöldet, fákat. Ugyanakkor a terület rendkívül csendes. Vagy inkább tetszhalott. Lejtéséből adódóan a legkevésbé sem felel meg azoknak a parkokkal szemben támasztott funkcionális igényeknek, amelyeket maradéktalanul kielégít a Margitsziget, vagy a Városliget.
A Tabán soha nem tudott Buda „Centrálparkjává” válni. Évenként egy-két alkalommal nagyobb érdeklődést vonzó események helyszíne, ám ezeknek a programoknak semmiféle viszonyuk nincs a nagy múlttal rendelkező Tabánhoz. Holott a mai adottságokat, megfelelő tematizáció, komplex ingatlanfejlesztői, eseményszervezői és kereskedelem technológiai gondolkodás, valamint jelentős helytörténeti ismeret és a hely iránti elkötelezettség kombinációjával Budapest egyik legsajátosabb attrakcióhelyszínévé lehetne formálni.
Bojár Iván András kezdeményezésére, nem messze innen, szemben a Budai Vár oldalában az utóbbi hetekben zajlott le az első, közel egy hektáros történelmi szőlőskert telepítése. E koncepció folytatása és kibontakoztatása komoly turisztikai és gazdasági fejlesztést ígér – nem csak a Budai Vár déli oldalán, de ott is, ahol a hajdani Budai vörös, a Kadarka és a Csókaszőlő keverékéből készült importként is szép sikereket elért bor készült, a Tabánban.
Célunk a Tabán olyan jellegű építészeti telepítése, amely maximális figyelemmel van a zöldterületi adottságokra, azokat nem érinti. Ebből következően a projekt, – fontos szerepet játszva a szuprastrukturális városfejlesztési koncepció három iránya hitelesítése terén – egyszerre városi attrakciófejlesztés, ugyanakkor a fenntartható építészet demonstrációs projektje is. A Tabán és a budai dombok évszázadokon keresztül jellegzetes Kadarka termő területek voltak. Az autentikusság, valamint a hagyományőrzés jegyében, a Budai Vár szőlőskertjéhez hasonlóan itt is cél a szőlő, a Kadarka számos helyen való visszatelepítése. A szőlő jelenléte alkalmat teremt arra, hogy régi/új hagyományok és ünnepek keletkezzenek, vagy éledjenek újra.
Bécs város máig legvonzóbb vígalmi helyszíne a belvárostól messze eső Grinzing. A 30’-as években elbontott Tabán hiánya ezen a téren is versenyhátrányba szorítja Budapestet, ezért a mostani koncepció mentén javasolt az egyes pincékhez rendelten a Tabán fái alatt, szőlőlugasokkal árnyékolt kerthelyiségek kialakítása.
Olyan vigalmi negyed jöhet létre ismét a Tabánban, amely feléleszti a hetven évvel ezelőtti bontás ellenére máig ismert helyi hagyományokat. Kisvárosias, sőt falusias atmoszférát csempész egy metropolisz szívébe, s ezzel egyedülálló vonzással bíró eseményhelyszínt, gasztronómiai desztinációt biztosít, egyszersmind a kizárólag jó minőségű magyar bor elsőszámú bemutató helyéül szolgál.
Megközelítése – mint a korábban már értelmezett térkép is mutatja, – minden budapesti számára egyszerű, a helyszín vigalmi funkciójából következően kevésbé az autós, inkább a kerékpáros és a gyalogos látogatókra számít.
S ami a történelmi mélyrétegben máig élő, ám fizikai értelemben hiányzó kapcsolat jelentőségét illeti, gyalogosan sincs messzebb negyed óránál a mai pesti Belváros szívétől. Áprilistól októberig, az év 22 hétvégéjén egy-egy borvidéknek, végső soron Magyarország szinte valamennyi tájegységének kulturális bemutatkozására kerülhet sor itt: koncertek, színházi események, napközbeni családi és gyermekprogramok, lokális kézművesek, borászok és jellegzetes gasztronómiai termékek bemutatása folyhat.
A Tabán egész napos eseményhelyszínné alakítása jegyében a hét meghatározott napjain az ország különböző tájegységeiről érkező bio és kézműves termékek, minőségi őstermelők árusai részére piac szerveződik a helyszínen.
Az ország, vagy a magyar nemzet által is lakott Kárpát-medencei régiók borkultúrájának demonstrációs helyszíneinek, eseményeinek biztosításán keresztül egy olyan programhelyszín jöhetne létre, amely – cseppben a tenger – a nemzet kultúráját képviseli.
A hét magyar borrégió huszonkét borvidékének egy-egy idetelepített, 1/1-es léptékben megépített, vagy éppenséggel a XXI. század legizgalmasabb kortárs borászat-építészetének színvonalán kiépülő pincerendszerben az egyes helyszíneken a borvidékeket megjelenítő pincék kialakítása révén az ország számos tájegysége az év 365 napján idézhető ide. Mindez olyan telepítéssel, hogy a Tabán létező faállománya ne szenvedjen csorbát, s a kialakuló 22 pince elnevezésében megjelenjenek a hajdani Tabán egykor népszerű vendéglőinek, kocsmáinak nevei: Három Kapáshoz, Víg Vincellérhez, stb.
A vitairat további részei:
Zöld Budapest
Zöld Budapest II: Pest-budai integrált Belvárosfejlesztés
Zöld Budapest III: Budapest „Károly-hídja”
Zöld Budapest IV: A Belgrád rakpart kikötő
Zöld Budapest V: Fürdőpart a Gellért-hegy lábánál
Zöld Budapest VI: Borpiknik a város közepén
Zöld Budapest VII: Összegzés