Az eredeti jó ötszáz évig működött, és még csak alig több mint másfél évszázada nem létező hídnak Pest város északi, és Buda déli találkozási pontjánál való kialakítása a lehető leglogikusabb helyszín volt. 
A városszerkezeti mélyrétegből áramlás-és funkcióanalízis segítségével kihámozható tanulság pedig az, hogy ma is ez a pont lenne a legalkalmasabb helyszín ahhoz, hogy a légvonalban közel lévő két városrész olyan módon kapcsolódjék újra egymáshoz, hogy a történelmi Buda, valamint a Belváros legerősebb sűrűsödést mutató közepe mindössze tíz-tizenöt pernyi gyalogostáv közelségbe kerülhessen.
Az egykori híd ábrázolásai a XVI . és a XIX. sz. között
Ez a követelmény megfelel a prágai Hradzsin és a Károly-híd révén megközelíthető nagyoldali központ, a Tyn templom közötti távnak. Ilyen szoros kapocs nélkül ugyanis nem túl reményteli, hogy a mostanra elnéptelenedett, kiürített és lefáradt Budai Várba a valódi városlakók élete is bekapcsolható lenne a későbbiekben, és az sem, hogy a város közepén álló, ugyanakkor mégiscsak nagyon nehezen megközelíthető Várkert Bazár életre kelthető. Az e helyről huzamos ideje hiányzó, bár évszázadokig itt futott híd visszaállítása tudná bekapcsolni a városi élet vérkeringésébe.
Az egykori híd és a tervezett gyalogos- és bringahíd helyszíne megegyezik
A Pestet és Budát az említett módon egymáshoz közel hozó gyalogos kapocs nélkül nem megoldható a nagybuszos turistaforgalom mérséklése, sétáló városnézésre való átállítása sem. A Rácz-fürdő mellett kialakuló, s a Citadellára fölkapaszkodó új sikló, illetve a Várkert Bazár és a Királyi Palota között kialakítandó mozgólépcsős, liftes közlekedési kapcsolat, egy felfutó turisztikai időszakban, a külföldi vendégek soktízezres, akár százezres tömegét képes egy-egy napon a két hegy közötti völgybe, a Duna budai partjára szállítani. A térképen jól látható, hogy ebben az esetben milyen elképesztően fontos ponttá válik a gyalogos és kerékpároshíd budai oldala. Lényegében a városi gyalogos forgalom központi elosztóhelyévé lép elő, amely funkció jót tenne a már említett Várkert Bazárnak, de jót tenne a komplex Belvárosfejlesztés többi, a létező városbrand értékeket határozottabb kontúrral megerősítő különféle attrakciófejlesztései számára is: A Tabán revitalizációjának, a Budai Vár közvetlen megközelíthetőségének, a Gellérthegy alatti rakpart szakasz életrekeltésének.
A pontonhíd a XIX. sz. közepén. A későbbi Vigadó helyén még a Redout áll
Ezek révén jönne létre Budapesten a szolgáltatások és az élhetőség érzetét fokozó városi élményhelyszínek láncolata: olyan összefüggésrendszer, amelyben egyaránt helyet kap a sokszínű épített környezet, a nagyváros közepén megélhető természeti attrakciók, a magyar agrárium ékköve, a hazai borkultúra fokozott képviselete, valamint a várost mindenekelőtt jellemző fürdőkultúra ügye, – egyszóval a Budapestet meghatározó alapértékek.
Kapcsolódó oldalunk: Gyaloghíd Budapesten
A vitairat további részei:
Zöld Budapest
Zöld Budapest II: Pest-budai integrált Belvárosfejlesztés
Zöld Budapest III: Budapest „Károly-hídja”
Zöld Budapest IV: A Belgrád rakpart kikötő
Zöld Budapest V: Fürdőpart a Gellért-hegy lábánál
Zöld Budapest VI: Borpiknik a város közepén
Zöld Budapest VII: Összegzés