Népszabadság Bárkay Tamás 2005. május 17.

Négy hónap telt el az átépített és a főpolgármester által a “városrehabilitáció modellértékű példájának” titulált Király utca átadása óta, de már felújításra szorul.

Négy hónap sem telt el, és máris csúnyán le van lakva a Király utca felújított szakasza. A Nagymező utca és a Károly körút közti részen oszlásnak indult a burkolat, a virágágyásokba gondos kezekkel elhintett kéregzúzalékot szemét és kutyaszar borítja, a növények agonizálnak, a csillapított forgalom a gyakorlatban egyetlen nagy, összefüggő dugó.
Demszky Gábor fő-, Verók István terézvárosi és Hunvald György erzsébetvárosi polgármester január 26-án avatta fel az utcaszakaszt, nemzetiszínű szalaggal, a média élénk figyelmétől kísérve. Az utca e része a több mint 600 millió forintos építkezés eredményeképpen 4650 négyzetméternyi gránitot és csaknem 22 ezer négyzetméternyi más fajtájú díszburkolatot kapott, a járdára szecessziós hangulatú kandelábereket, öntöttvas padokat, a tájba illő szemeteskosarakat, hatalmas dézsákban facsemetéket állítottak. Az utcát leszűkítették és lecsillapították a forgalmát (pontosabban, megkísérelték): fekvőrendőröket, kőszigeteket installáltak, az úttest addig egyenes vonalát S alakban több helyütt megbolondították, és kőoszlopokat helyeztek el, hogy megvédjék a kocsiktól a gyalogosokat. A sajtót tájékoztató Demszky “a rehabilitáció modellértékű példájaként” aposztrofálta a felújítást.
Telt-múlt az idő, és elkezdtek jönni szerkesztőségünkbe a hírek: az utca januári fénye korántsem a régi. Felkerekedtünk, és megnéztük a tetthelyet, ahol lehangoló látvány fogadott.
A 27 ezer négyzetméternyi díszburkolatból több tucat négyzetméternyi szűk négy hónap alatt szilánkosra tört, az új aszfalt kátyúsodik, a járdán több helyütt kisebb-nagyobb kockakövek hevernek, festői rendetlenségben. Nincs két egyforma illesztés, a dézsákban (és amúgy mindenhol) kilószám áll a szemét, a virágágyásokat kutyaszar fedi, a tuják az utolsókat rúgják, a vörös kőből rakott fekvőrendőrök egy része elkezdett beszakadni, a gyalogosvédő oszlopok közül minden ötödik le van sprézve, a kocsik egymás farába érnek. Hányás emitt, törött üveg amott. Így fest most a rehabilitáció modellértékű példája, 600 millióért.
Tizenöt év alatt világossá vált, hogy ez a város a kutyásokkal, szemetelőkkel és a firkálókkal nem tud mit kezdeni (“nem lehet minden renitens mellé közterület-felügyelőt állítani”), és az is, hogy Budapesten valami oknál fogva a mocskot sem lehet elég gyakran összesöpörni. Máshonnan közelítve: hiába újítanak fel, tesznek rendezettebbé egy-egy utcát, teret, ha azt nem figyelik éjjel-nappal silbakok, a publikum lepusztítja; több mint valószínű, hogy ha például a Liszt Ferenc teret nem őriznék, ott is bokáig járnánk a kutyaszarban és az elhajigált pillepalackokban.
Kérdés viszont, hogy a Király utca összetört burkolatában és több száz kitört kiskockakövében ugyanezen törvényszerűség miatt kell-e gyönyörködni? Az épülő Király-udvarnál tudjuk a választ: nem. Ott a munkák miatt néz ki úgy a táj, ahogy, de mentségükre szóljon, a kozmikus méretű lakóházat építő holding kitett egy táblát, amelyen biztosítja a lakosságot, hogy dolga végeztével mindent helyre tesz, amit tönkrevágott.
Az építkezéstől távolabb azonban nem értjük a látványt. A járdákat, fekvőrendőröket általában úgy tervezik, hogy életük során elég gyakran összeakadnak majd járókelőkkel/autókkal, nem logikus tehát, ha a történtekért kizárólag a forgalmat okoljuk. Terézváros alpolgármestere, Fürst György érdeklődésünkre közölte: nem tudja megítélni, milyen a munka minősége, de azt tudja, hogy a felújítást olyan elismert, nagy cég végezte, amely már a VI. kerületben is több helyen bizonyított, méghozzá igen jól. A kivitelező megvárja, amíg a gigantikus Király-udvar elkészül, és mindent kijavít, aminek tönkremenetele neki róható fel. A javítás egyébként nem csak a garancia meghatározott idejére vonatkozik, a cég később is folyamatosan pótolja majd a folytonossági hiányokat. Az alpolgármester szerint az úttest, beleértve a fekvőrendőröket, a Király-udvar építése miatt ment tönkre, ahol tönkrement, de a lakóház építőinek helyreállítási ígérete ezekre is vonatkozik.
Ami a kutyaürüléket illeti, Fürst tudatta: júniustól elkezdik telepakolni a kerületet – így a Király utca ominózus szakaszát is – gyüjtőládákkal és zacskóadagolókkal, és attól kezdve keményen büntetik (10 ezer forintos helyszíni bírság) a nemtörődöm ebsétáltatókat. Ez nyilván segíteni fog. Mint ahogy az is, hogy az utcaszakaszon egyre több vendéglátóhely nyílik majd, s ezeknek tulajdonosai ugyanúgy érdekeltek lesznek abban, hogy rend és tisztaság legyen a házuk táján. Fürst mindent megtesz, hogy a Király utcai lokáltulajdonosok is létre hozzák a maguk utcaőrző, szépítő szervezetét vagy csatlakozzanak a Liszt Ferenc téri rendet megteremtő Broadway Egyesülethez – biztosított. Megjegyezte: nyugati példák bizonyítják (például a bécsi Mariahilferstrasse), hogy ha egy forgalmas úttestet leszűkítenek és bebuckásítanak, eleinte valóban egymást érik a dugók rajta, később azonban az autósok nagy része leszokik róla. Szerinte nemsokára a Király utcában is normalizálódik a közlekedés.