A Magyar Építőművészek Szövetsége 2010 novemberében ötletpályázatot hirdetett Magyarország valamennyi felsőfokú építész-, tájépítész-, településmérnök-, formatervező- és terméktervező hallgatója, valamint DLA, Phd hallgatók részére a Margitsziget déli csúcsa/Domonkos kolostor rendezésére. A pályázatra 46 pályamű érkezett, ebből 42 teljesítette a kiírás feltételeit.

Az már szinte közhelynek számít, hogy a Margitsziget Közép-Európa egyik legszebb városi parkja. Fekvése – a városban van, mégis „elhatárolja” a Duna – egyedülálló, és mindenki megtalálhatja számítását, pihenni vágyó, sportoló, helyi, külföldi, fiatal vagy idős. Sajnos az is köztudott, hogy a Margitszigetre igen csak ráférne egy „ráncfelvarrás”. Összes funkciója közül a közpark funkció a legerősebb, a többi sajnos szinte “elhanyagolható”: bezárt teniszpályák, lepusztult szabadtéri színpad, a vendéglátás nem éppen minőségi volta és a kulturális pezsgés hiánya jellemzi. Persze így is szeretjük, de például a Sziget csúcsai rendezetlenek, kihalt területek, amelyek rendbetétele révén óriási lehetőség nyílhatna a komplex hasznosításra.

A Margitsziget (forrás: legikep.hu)

Ugyan 2008 végén elkészült a Margitsziget Stratégiai Terve, a MÉSZ mégis úgy gondolta, érdemes a fiatal generációt megkérdezni, ők mit látnak a Margitszigetben, mit szeretnek benne, mit jelent számukra (korábban pl. debreceni hallgatók is a Szigetet választották diplomamunkájuk témájául). A pályázat célja és tárgya az volt, hogy olyan építészeti-tájépítészeti koncepciót javasoljanak a pályázók, amellyel a kijelölt területeket a Sziget életének integráns részévé tehetik, és így valódi koherencia alakul ki víz, sziget és ember között.

A pályázat első három helyezettje három különböző szemléletű javaslatot nyújtott be, ezek teljesen más irányból közelítették meg a feladatot, mégis friss, fiatalos és akár megvalósítható tervként érdemes róluk beszélni, már ha lenne, aki megvalósítja őket.

1. helyezett: Reznicsek Zoltán építész, Kozma Gábor építész (16412. számú pályamű)

A tervezők alaposan körbejárták, elemezték a területet, ez grafikai munkájukban is visszaköszön. Szerintük jelenleg a város uralkodik a természeten, ebbe a viszonyba szól bele a Duna, vízszintjének ingadozásával. A Margitszigetre történő megérkezés helyén új „kapu-zónát” képzelnek el, amely a jelenlegi útvonalakat és a szigetcsúcshoz vezető új lejárót kötné össze. A hídfő nyugati oldalán rámpa, keleti oldalán felvonó és lépcső „emeli” egy szintre a különböző funkciókat. Új kerékpárkölcsönzőt-és tárolót is terveztek, illetve a futókör bemelegítő-és indítópontját a hídfőtől keletre jelölték ki.

Reznicsek + Kozma látványterv

Olyan kortárs építészeti jelet alkottak a tervezők, amely egyszerre funkcionális és teremt igazi kapcsolatot a vízparttal – formából és anyaghasználatból is a legjobbat ajánlva. A szerkezet lágyan öleli át a hídpillért és megfelelő folytatása a parti védműveknek.

Reznicsek + Kozma: Éjszakai fények

Ami a vízszintingadozást illeti: vízen úszó, a parthoz csuklópontokkal kapcsolódó kávézóteraszt álmodtak a híd déli oldalára. A kávézó két részből áll: a fedett belső fényáteresztő üvegből készülő gazdasági egységből, illetve a fő közlekedési útvonalból kiszélesedő teraszból. A biztonságos éjszakai használatot pedig a lépcsők éleibe rejtett fényforrások biztosítják.

Reznicsek + Kozma: Kövezett rézsük

2. helyezett: Botos András építész (16349. számú pályamű)

A második díjas pályamű a Sziget déli csúcsa körül végigfutó sétány-és teraszrendszerrel és Duna Múzeummal változtatná meg a Sziget karakterét – az egész szerkezet szinte beolvadna a tájba, mégis különleges atmoszférát teremtene.

Botos András látványterv

A sétányt és a múzeumot is a csendes elegancia és visszafogottság jellemzi, a projekt anyaghasználatában is figyelt arra, hogy ne telepedjen rá a természetes közegre, ezt alakzataival is hangsúlyozza.

Botos András: Duna Múzeum

A sétány-és teraszrendszerrel kapcsolatban egy dolog nem derül ki: fix vagy lebegő, mozgó szerkezetről van szó, de ha a Duna ingadozását is figyelembe vette az alkotó, akkor a második a célravezető.

Botos András: Terasz-és sétányrendszer

Az alábbi funkciókat álmodta bele a tervbe: kikötő, sétány, kutyasétáltató, futókör, kávézóterasz, rendezvénytér – és ezzel elérhető közelségbe hozná hozzánk a vizet. Nemcsak a déli szigetcsúcs, de a Domonkos rendi kolostor Duna-kapcsolatára is gondolt a pályázó.

Botos András: Domonkos rendi kolostor

3. helyezett: Kovács Boglárka építész, Szűts Nóra építész, Tóth Lea építész (16411. számú pályamű)

A háromfős csapat abból indult ki, hogy naponta több ezer ember jár ki a Margitszigetre, hogy sportoljon, kutyát sétáltasson, találkozzon a barátaival, szórakozzon. Bár a Sziget a Duna ölelésében fekszik, mégsem kerülhetünk igazán közel a vízhez. Ezt tervükben úgy próbálták ellensúlyozni, hogy különböző méretű kockák változatos rendszerét helyezték a vízpartra, amely messziről úgy tűnik, mintha „térbeli tetris” lenne.

Kovács + Szűts + Tóth látványterv

A különböző méretű és elhelyezkedésű hasábokkal különféle funkciókat telepítettek a területre – van itt napozó, ivókút, tűzrakó, horgász stég vagy éppen szerelmeseknek való kis fészek. A szerkezet megtartja a Sziget vonalát, jellegét, és egy élhető felületet biztosít a városlakóknak.

Kovács + Szűts + Tóth: Napozó

A partszakasz érdekes struktúráját a kisebb/nagyobb hasábok hol sűrű, hol szétszórt elrendezése határozza meg, és ez szolgál egyúttal útvonalként az egyes helyszínek megközelítéséhez is.

A tervezők a használt anyagok kiválasztása során a Duna vízszintingadozását és az így elkerülhetetlen eróziót is figyelembe vették: az anyagában színezett monokróm betonfelületek az évek múlásával mohás vízparttá alakulnak át, így válnak a Sziget részévé.

Kovács + Szűts + Tóth: Horgászstég

Octogon, 88. lapszám