Index, 2006. március 30.

A környezetvédők tiltakozása is szerepet játszhatott abban, hogy a főváros egyelőre nem adta áldását az Óbudai-sziget átalakítására. Demszky azonban a választások után újra előterjeszti majd az indítványt, amely a külföldi befektető Álomszigetének megvalósításához kapcsolódik.

Demszky Gábor főpolgármester javaslatára a Fővárosi Közgyűlés csütörtökön mégsem döntött a Hajógyári-sziget szabályozási tervének jóváhagyásáról, pontosabban elutasította azt. Így a sziget – egyelőre – nem alakítható át a külföldi befektető igényei szerint. Demszky ugyanakkor javasolta, hogy egy hónap múlva térjenek vissza az ügyre, és előtte tárgyaljanak arról a háromoldalú megállapodásról is, amelyet a főváros, a III. kerületi önkormányzat, illetve az Álom Sziget Kft. köt a kft. által megszerzett területek hasznosításáról.

Műemlékek

Az Álom Sziget Kft. szórakoztató- és konferenciaközpontot tervez a Hajógyári-sziget déli részén, ahol a Védegylet álláspontja szerint jogellenesen privatizálta például az egyedülálló római emléket, Hadrianus palotáját is. A magyar törvények szerint ugyanis ilyen műemléket nem szabadna magánkézbe adni, márpedig a korábbi hajógyári területek magánosításával együtt a cég ezt is megszerezte.

A külföldi befektető egyébként kaszinókat, konferenciaközpontot és szállodákat képzel a déli részekre, de kibővítené például az úgynevezett K-hidat is, amely a sziget középső térségére zúdíthatja rá az átmenő forgalmat a környezetvédők aggodalmai szerint. A főváros visszakozásában alighanem nagy szerepet játszott az, hogy a Védegylet és a Levegő Munkacsoport tiltakozást szervezett csütörtökön az óbudai projekt ellen.

Veszélyben a természet

A Védegylet munkatársa, Várady Tibor az Indexnek elmondta, 800 óbudai-szigeti fa közül a jelenlegi szabályozási terv mindössze 89-et minősít feltétlenül megvédendőnek, a kft. ezért veszélybe sodorhatja a terület természeti értékeit is. A kivágandó fák helyett dézsában kihelyezett növények nem pótolhatják ezt a potenciális veszteséget. A Védegylet szintén tiltakozik az ellen, hogy az általuk “Szigetend”-nek nevezett tervek több mint 300 ezer négyzetméteres szintterülettel megvalósuljanak. Ez a Westendnél százezer négyzetméterrel nagyobb lenne.

10 ezerről 3500-ra

Demszky Gábor a Fővárosi Közgyűlésnek bejelentette: többször leültek a befektetővel tárgyalni, és sikerült az eredetileg 10 ezer fősre tervezett konferenciaközpont méretét 3500 fősre csökkenteni. Demszky szerint tovább kell tárgyalni a befektetővel, gyakorlatilag arra célozva, hogy tovább kell mérsékelni a beépítés arányát.

A Védegylet munkatársa, Várady Tibor szerint ők nem ellenzik a rozsdaövezet rehabilitációját, vagyis a korábbi budapesti gyárterületek átalakítását. Valamilyen fejlesztést, a meglévő épületek rehabilitációját ők is támogatják. Azt viszont ellenzik, hogy nagyobb beruházásokat, óriási kaszinókat, szállodákat húzzanak fel a szigetre. A Fővárosi Közgyűlésben Bihary Gábor, az MSZP óbudai képviselője elmondta, hogy a fővárosnak nem kellene tovább húznia a döntést, amelybe Óbuda is kényszerhelyzet miatt ment bele. A privatizáció után ugyanis az új tulajdonos új tervekkel állt elõ, ezt akarta a városrész szabályozni.

Az MSZP nem örül

Bihary a Fővárosi Közgyűlés halogató jellegű szavazása után ügyrendi ügyben kért szót, és kifejtette, hogy a döntés ellentétes volt a Fővárosi Közgyűlés szervezeti és működési szabályzatával. Korábban Tarlós István, Óbuda jobboldali támogatottságú polgármestere is sürgető levelet írt a fővárosnak, hogy minél előbb éljen az egyetértési vagy egyet nem értési jogával, a sziget kapcsán. Wintermantel Zsolt, a Fidesz fővárosi frakcióvezető-helyettese ugyanakkor az Indexnek elmondta: ők is egyetértettek azzal, hogy most a közgyűlés ne adja áldását a Hajógyári-sziget átalakítására.