A gyerekeket sok helyen nem látják szívesen, babakocsival közlekedni nagyon nehéz, és a hivatalok sem könnyítik meg a kisgyerekesek dolgát. Vannak olyan játékboltok, ahonnan kinézik a babákat tapogató kicsiket. A plázákban és néhány gyorsétteremben szeretik a gyerekeket, de nem ez a jellemző. A városházán most gondolkodnak: Budapest csatlakozzon-e a gyerekbarát városok hálózatához. Az elképzelés nem túl merész, a szövetség semmire sem kötelezi tagjait, igaz, az ötletet felvető SZDSZ-es John Emese szerint inkább csak új szemléletre lenne szükség.
“Ahova tudok, inkább gyalog megyek”, “ezért sem járunk éttermekbe” – mondták kisgyerekes, babakocsit tologató anyák annak kapcsán, hogy sem a közlekedés, sem az éttermek jelentős része nem gyerekbarát Budapesten. A grimaszoló játékboltosoktól, a leküzdhetetlen akadályt jelentő metrólépcsőkig és a pofátlan autósokig sok mindent felsoroltak, ami megnehezíti a kisgyerekesek életét. Az egyik anya szerint egyenesen hátrányba kerül, aki gyereket vállal.
Az UNICEF működteti a Gyermekbarát Városok Szervezetét. Budapest októberben dönthet arról, hogy csatlakozzon-e a világszerte több száz várost tömörítő hálózathoz. A mozgalom nem szoros szövetség, nem kell tagdíjat fizetni és nincsenek kötelező intézkedések sem, csak ajánlások. Néhány kritériumnak kell csak megfelelni: többek között az utcai biztonságnak, az ivóvíz minőségének kell elérnie bizonyos szintet – magyarázta John Emese (SZDSZ), aki a fővárosnál kezdeményezte a csatlakozást a szervezethez.
“Ez inkább szemléletformáló hálózat, és a változtatáshoz sokszor inkább ez kell, mint pénz” – mondta. Szerinte például egy-egy ügyfélszolgálat gyerekbaráttá alakítása nem kerül többe ötvenezer forintnál, és a legtöbb szükséges változtatás ehhez hasonlóan olcsó lenne. Ami viszont többe kerülhet, hogy sok kerületi fenntartású játszóteret átalakítsanak, vagy rugalmasabbá tegyék a bölcsődék fogadási idejét – mondta John Emese.
Az [origo] által megkérdezett anyák szerint vannak pozitívumok. Például egyre több játszóteret újítanak fel az anyák szerint, de akadnak hiányosságok: a hajléktalanok, kutyatulajdonosok, dohányzó fiatalok nem foglalkoznak a tisztasággal, és többnyire az építtetők sem, amikor elfelejtenek vécéről gondoskodni a gyerekeknek. “Mindenki ide a fához jár vécére” – jegyezte meg mosolyogva egy padon ücsörgő szoptatós anyuka. “Egy kávézóban a múltkor megkérdeztem, csak az mehet be, aki fogyaszt is” – tette hozzá.
Budapesten 1500 játszótér van közterületen, ennek tizedét kezeli a főváros, a többit a kerületek gondozzák. A Fővárosi Önkormányzat szerint “minden játszóterünket felmértük, a veszélyes játékokat eltávolítottuk, és fokozatosan az EU-normák szerint alakítottuk. Ma már minden játszóterünk megfelel az EU-normáknak”. Az akadálymentesítésről azt közölték: 1995 óta minden útfelújításnal gondoskodnak le- és felhajtóról a padkáknál. A közhivatalok gyerekbaráttá tételéről nincsenek adatai. Bár a Medgyessy-kormány megígérte a gyerekbarát ügyfélfogadást, az erről szóló kormányrendelet végül nem lépett életbe.
A legnehezebb a közlekedés, ebben minden kisgyerekes szülő egyetértett. Babakocsival metrólépcsot mászni annyira fárasztó, hogy sokan inkább percekig gyalogolnak egy zebra kedvéért. A magas padkák, járdán parkoló autósok is nehezítik az akadályversenyt, egyes sofőrök pedig veszélyessé is teszik a babakocsisok közlekedését – mesélték a megkérdezett szülők. A barátságtalanságból kiveszik a részüket a mogorva budapestiek is, akiket sokszor idegesít a babakocsival buszra szálló anya. Egy háromgyerekes anya azt mesélte, egy idő után felhagyott azzal is, hogy az udvariatlan BKV-utasokkal vagy az autósokkal vitázzon.
Gyerekadag, gyerekszék
Szinte minden anyának volt arról története, hogy valahol látszott: nem örülnek a gyerekeknek. “Van olyan játékbolt, ahol szemmel láthatóan nem örülnek, ha bemegyünk nézelődni: kinéznek, mert hozzányúl a gyerek a játékokhoz” – mesélte egy anyuka, és mások is mondták: vásárláskor vagy étteremben sokan nem szeretik, ha futkároznak a kicsik. “Egyszer, amikor a Metro Áruházban akartunk vásárolni, kiderült, hogy aznap egyáltalán nem lehet bemenni gyerekkel. Azt mondták, éppen rakodnak, de ez diszkrimináció” – mondta. (Az [origo] megkereste emiatt a Metro Áruházat, de eddig nem reagáltak.)
A gyerekek fogadására ugyan sok étteremben fel vannak készülve, de az sem ritka, hogy nem lehet gyerekadagot vagy etetőszéket kérni. “Pelenkázós, szoptatós hely se sok van” – sorolta tapasztalatait egy kismama. A hivatali ügyintézés “gyerekkel, gyerek nélkül szintén borzasztó”, ebben egyetértettek az anyák, de egyikük szerint nem lenne nagy dolog a hivatalokban “egy kis sarok, ahol el tudnak játszadozni”. Az anyukák nem felejtik el a barátságos helyeket sem: kuriózumként említette egyikük, hogy egyszer a Földhivatalban a gyerekkel előreengedte a biztonsági őr a sorban, akad ilyen posta is, a Raiffeisen Bank néhány fiókjában pedig kísérleteznek gyereksarok kialakításával. De gyerekbarát több ötödik kerületi hivatal és a tizenegyedik kerületi polgármesteri hivatal is.
A plázákban szeretik a gyerekeket
A gyerekbarátságról szinte minden anyának eszébe jutnak az IKEA, a plázák gyerekmegőrzői, a McDonald’s játszószobái. Ezek a vállalkozások tudatosan ügyelnek arra, hogy a gyerekes szülőket is programokkal csábítsák, a gyerekek pedig nagyon lelkesednek értük – mesélték a kismamák. Más gyerekprogramokból is elég jó kínálat van már egy anyuka szerint, de ez is pénztárcafüggő: három gyerekkel a Vidámparkba bemenni már tízezer forintba kerül.
A TAVASZ Egyesület több megmozdulást szervezett már a babakocsis anyák közlekedésének javításáért. Horváth Anna, aki a szervezet tagja volt, míg meg nem nőttek a gyerekei, a külföldi helyzetről beszélt az [origo]-nak. “Ausztriában a közintézményekben szinte mindenütt kiraknak egy kosár játékot. Amerikában az éttermekben rögtön hoznak a gyerekeknek egy kifestőkönyvet meg egy marék színes ceruzát” – mondta. Egy kismama, aki járt Washingtonban, azt mondta, egy járdán sem volt padka, rengeteg volt a zöldterület és minden étterembe, bankba be lehetett menni babakocsival is.