Építészeti műszaki leírás az elvi engedélyezési tervhez.

Történet

A Hild-Ybl Alapítvány Építéstörténeti és Műemléki Kft. részéről, Rozsnyai József által készített tudományos dokumentáció részletes történeti áttekintést biztosít, itt csak rövidített kivonatát ismertetjük. A császármalom – azonos a felhévizi királyi malommal – XV. századi eredetű, később puskaporörlő malommá alakították. A malomtó vélhetően a malom gátjai által felduzzasztott víz hatására keletkezett. A tavat többször leeresztették, ilyenkor még a gellérthegyi, alhévizi források vize is apadni kezdett. A tónak különleges növényvilága van, elsősorban meleg forrásvizekben tenyésző délszaki növények, mint például a lótuszvirág. A tó jelentősége abban rejlik, hogy őstó, az összes budai gyógyforrás szabályozója. Kevesen tudják, hogy a tó a mai Frankel Leó út alatt is folytatódik, az úttest és villamospálya – a tó felől ma is látható – tégla boltozatú födémen nyugszik.

A népgőzfürdő építése

Megvalósítására 1893. szeptember 12-én adott építési engedélyt a Fővárosi Tanács, építtetője a Szent Lukácsfürdő Részvénytársaság volt. Statikai – eredeti elnevezése szerint hordképességi – számításait a Magyar Monier Építkezési Vállalat készítette. További érdekesség, hogy a vasbeton kupola 8-11 centiméter vastagságú, a számítások alapján vasbetét nélkül is 27-szeres biztonsággal felelt meg. A terveket Ray Rezső, többek között a Herczog palota, a Törley palota, a Lukács iszapfürdője és a Royal szálló építésze 1983. július 22-i datálással jegyezte, Wellish Sándor és Gyula építőmesterek kivitelezték 1893 és 1895 között. Az épület törökös jellegét a romantikus építészetből átmentett polikróm sávozás, a török kupolák nyolcszögű formája, a félholddal koronázott csúcsdísz tovább fokozta.

Az 1920-as években a főhomlokzati tornyot emeleti toldalékkal bővítették, ezek vakolt, de két színben sávozott festéssel készültek. Az 1970-es évek elején az épületet a ma is látható rom kivételével lebontották. A BUVÁTI (Kiss Albert, Beöthy Zs. Mária és Zádori Attila) három alternatívás tervet készített, ez a megmaradt „török kupola”, a szomszédos klasszicista műemléképület és a Malomtó presszó szanálását is magába foglalta. A műemléki hatóság a szomszédos Frankel Leó út 46. sz. ház bontását megakadályozta. Az újabb BUVÁTI-s terv hangulati elemként, ivócsarnoknak hasznosítva megtartotta a kupolát, a tavat négyszög alakúvá kívánta átformálni, és a József hegyre fellépcsőző, ‘U’ alakú beépítést javasolt.

Helyszíni adottságok

A Bohn Mélyépítő Kft. geotechnikai, hidrogeológiai és környezetföldtani szakvéleményt készített. E tanulmány minden e területre beszerezhető korábbi fúrási eredményt, szakvéleményt, barlangász kutatók leírásait összegezte. A terület alatt – feltárás alatt álló, közép-európai unikumként megtalált – vizes barlang, a Molnár János barlang húzódik. A hegység felől áramló karsztvíz és a pesti oldalról, a különbözõ hőfokú forrásokból áramló hévíz keveredésével jött létre, úgynevezett eocén karbonátos kőzetek törésvonalai mentén. A malomtavat a Molnár János barlangban fakadt Boltív- és Alagút-források táplálják, a víz csővezetéken keresztül jut a Lukács fürdő uszodájáig.