Index Sz.I.M. 2006. február 16.

Új hidak létesítése, a meglévő metrók meghosszabbítása, új metrók építése, a gyalogoszónák fejlesztése szerepel a Fidesz fõvárosi programjában.

Elkészült a Fidesz fővárosi programja, amelyet Új Budapest-terv néven vasárnap tárnak a nyilvánosság elé, mondta el az Indexnek Cselovszki Zoltán, a Fidesz háttérintézményeként működő Új Budapest Központ vezetője. A programból, illetve annak háttéranyagaiból a Heti Válasz csütörtöki száma is idéz.

Cselovszki szerint elképzeléseik egy mondatban úgy összegezhetőek, hogy szeretnék újraegyesíteni Budapestet. Ezt számos intézkedéssel segítenék elő. Négy új hidat terveznek, meghosszabbítanának két meglévő földalatti vonalat és két új metrót építenének. Meghosszabbítanák a Duna-korzót, csillapítanák a forgalmat a Belvárosban, a Nyugati téren, a Moszkva téren és a Batthyány téren, valamint a körvasútsor vasúti pályáit lábára állítanák és összeköttetést teremtenének az eddig a vonatok miatt szétvágott városrészek között.

Aquincumi és albertfalvai híd

Ami a részleteket illeti: Cselovszki szerint meg kell építeni északon az aquincumi hidat, délen pedig az albertfalvai hidat. E két nagyobb létesítmény mellett két gyalogoshidat is terveznek. Az egyiket a Vigadó tér magasságában, de ez különleges létesítmény lenne, minthogy a kisföldalattit is magában hordozná.
Ez azt jelenti, hogy a sárga vonal ezután Budára is átmenne, és a Várat megkerülve, a Széchényi Könyvtár alatt lenne a budai végállomása.

Egy másik meglévő metrót is meghosszabbítana a Fidesz: a 2-es, vagyis a piros vonalat Gödöllőig terjesztenék ki. Mindemellett szerepel a párt programjában a négyes és az ötös metró. A négyes Dél-Budától húzódna Északkelet-Pest felé, az ötös pedig a szentendrei és a csepeli HÉV-et kapcsolná össze.

A negyedik híd is gyalogos lenne

A negyedik hídról, amely szintén gyalogoshíd lenne, Cselovszki elmondta, hogy az Dél-Budán az egyetemi negyedet kapcsolná össze a dél-pesti Millenniumi Városközponttal, vagyis a Nemzeti Színház térségével. A kulturális funkciókat máshol bővítenék: a Felvonulási téren új múzeumok, illetve hasonló intézmények jöhetnének létre elképzeléseik szerint.

A Fidesz szeretné visszaadni a közterületeket a városnak, vagyis a közlekedést föld alá terelné, szabályozná bizonyos helyeken. Így elsőnek a Ferenciek terénél alakítanának ki hatalmas gyalogos zónát, a Kossuth Lajos utcán pedig föld alá terelnék az Erzsébet hídról lejövő forgalmat. A hídon és a Kossuth Lajos utcán újra villamos közlekedne, az utcán pedig csak a gyalogosok maradhatnának meg. Ez lehetővé tenné a Vác utca déli és északi részének szintbeli összekapcsolását is. Később a Nyugati téren, a Moszkva téren és a Batthyány téren is javítanák a gyalogosok helyzetét. Szintén a gyalogosok számára szól az az ígéret, miszerint a Duna-korzót a Parlamenttõl a Nemzeti Színházig hosszabbítanák meg.

Kitiltanák a belvárosból a bérkoldusokat

Berlini mintára Cselovszki rendezné a hajléktalanok és a bérkoldusok ügyét is. Méghozzá úgy, hogy akik nem akarnak szállást a meglévő intézményrendszerben, azok téglát, építõanyagot és szakmai támogatást kapnának a Városházától, és maguknak hozhatnak létre hajlékot, ahol szakmát tanítanának nekik, és foglalkoztatnák őket. Aki ezt nem hajlandó elfogadni, és nem hajlandó a közszállásokra, a hajléktalanszállókra sem bemenni, azokat viszont kitiltanák a belvárosból.

Szintén nyugati példára Cselovszki városi közüzemi holdingot, egyfajta budapesti közműhatóságot tartana szükségesnek. Ez egy egységes közműfelügyelet lenne, pontosabban egy a közüzemi szolgáltatások felügyeletét ellátó szerv. Ez nem érintené a privatizált közműcégek tulajdonosi szerkezetét, de a budapesti polgárok panaszaikkal ehhez a hatósághoz fordulhatnak. Ez a monitoring-központ aztán az árak, a szolgáltatások minősége ügyében és más tekintetben is eljárhatna a közműcégeknél, de például nem szedné be a vízművek helyett a vízdíjat.

Családi bérletrendszer hétvégenként

A Heti Válasz által családi parkolási és bérletrendszernek nevezett szisztémáról Cselovszki elmondta, hogy hétvégi családi programok megszervezését szeretnék elősegíteni. Vagyis az úgynevezett városi “belső turizmust” fejlesztenék. Ha egy négytagú família felkerekedik a munkaszüneti napokon, és valahová szeretnének eljutni a városban, sokszor horribilis költséget jelentene számukra a tömegközlekedés. Éppen ezért rendezvényszervezők és a BKV bevonásával olyan jegyeket szeretnének árusítani a nagyobb rendezvényeken, amelyek egyben a kedvezményes parkolást és tömegközlekedést is magukba foglalnák. (Ez hasonló a konferenciaturizmus esetében alkalmazott módszerhez: egyes konferenciák résztvevői a tanácskozás idejére kapott belépőjükkel már ma is ingyen használhatják egyes esetekben a BKV-t.)