Jogerős bontási engedély van a Maglódi út 17. szám alatti sörgyári épületre, annak ellenére, hogy a X. kerületi önkormányzat még nem fogadta el a terület rendezési tervét. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál már kérvényezték az épület védetté nyilvánítást, de könnyen lehet, hogy a városvédők elveszítik a versenyfutást az idővel.

Eltűnhet a századeleji magyar ipar egyik legszebb gyárépülete, a Polgári Serfőző Rt. 1894-ben felépített gyára a Maglódi út hasonlóan szép, de jobb sorsú épületei közül. Az impozáns téglaépület már most sincs valami jó állapotban, de ha nem
sikerül hamarabb védetté nyilvánítani, mint ahogy a bontás megkezdődne, akkor annyi sem marad belőle, mint amennyi a mellékelt képeken is látszik. A 17 szám alatt, a Dreher sörgyára és a Globus konzervgyára között lévő épületcsoport a Téglavető utca, a Sörgyár utca, a Gitár utca és a Maglódi út által határolt telken található, a területen már lebontottak több épületet is, a meglévőkben raktárak, irodák vannak, illetve a sarkon egy munkásszálló üzemel. Információink szerint a másik sarkon a Budapesten terjeszkedő Lidl nyit hamarosan áruházat, ezzel megkezdve a terület hipermarketesítését.

Sörgyári capriccio

Az épületek 1992-ig a Kőbányai Sörgyár tulajdonában voltak, addig főztek itt sört. A négyes telep volt a központi ingatlan, a telep hátsó részén az üzem, főzőházzal, malátaszárítóval, az irodák pedig a Maglódi út felőli részen működtek. 1992-ben a Kőbányai Sörgyár részvénytársasággá alakult, 1993 novemberében a South African Breweries (SAB) csoport tagja lett. Ekkor leállt a termelés, technológiát váltottak, a Maglódi út elején lévő telepen beindították a jelenleg is működő új gyárat, a 4. telepről pedig levonultak, csak az irodaházak maradtak használatban.
A dél-afrikai tulajdonos túladott a telken, a vásárló cég vezetői állítólag Budapest legnagyobb szórakoztatócentrumát akarták itt létrehozni a meglévő épületek átalakításával, felújításával, a homlokzatok megőrzésével. Azonban többéves huzavona után eldőlt, hogy a centrum a Hajógyári szigeten fog megépülni, így a telek és a rajta lévő gyárépület hasznosítása ismét kérdésessé vált. A terület végül a Tisri Ingatlanfejleszto Rt. tulajdonába került, amelyből később kivált a Sörgyár Kft., a jelenlegi tulajdonos.
A cég egyik – névtelenséget kérő – tulajdonosától megtudtuk, hogy a Sörgyár Kft. csak egy projektcég, amelynek annyi a feladata, hogy értékesítse a területet és az épületeket. Ha ezzel végeztek, akkor meg is szűnik. Minden épületre van jogerős bontási engedély, állítja a tulajdonos. Ennek megfelelően, ha az új tulajdonos nem kívánja megtartani az évszázados építészeti remeket, akkor minden további nélkül ráküldheti a bontóbrigádokat. Erre a sorsa juthat egyébként a terület egyik rejtett részén álló, az utcáról nem látható, kétszintes, hatszáz négyzetméteres villa is. Az elmúlt tíz évben különböző cégek bontottak a területen, a sörgyártó berendezésket kiszerelték, a hatalmas lyukak miatt az épületek jelenleg életveszélyesek.

Van bontási engedély

A kft. tehát mindenképp áruba bocsátja az épületeket, de addig nem léphetnek, amíg a kerületi önkormányzat jóvá nem hagyja a rendezési tervet. A műemlékszámba menő épület sorsáról így ok sem tudnak még biztosat, de szeretnének olyan tulajdonost találni, aki legalább részleteiben megőriz belőle valamit. Erre azonban kevés az esély, mivel szerintük se lakások, se irodák nem alakíthatók ki benne, a kerület ipari jellegű részén pedig kevés eséllyel maradhatna fenn egy olyan, kulturális jellegű létesítmény, mint például a IX. kerületi Tűzraktár.
A X. kerületi önkormányzat közgyűlése idén még egyszer összeül, hogy szavazzon az aktuális ügyekről, tudtuk meg Lőrincz Jenőtől, a polgármesteri iroda vezetőjétől. Ha minden igaz, napirendre kerül a Maglódi út 17. sorsát is érintő rendezési terv.
Ez jelenleg előkészítés alatt van: bizonyos dokumentumok még hiányoznak ahhoz, hogy a testület elé lehessen terjeszteni a tervet. Többek között a budapesti főépítésztol is várnak iratokat. A közgyűlés december 15-ére van kitűzve, de az önkormányzatnál jelenleg azt valószínűsítik, hogy egy héttel későbbre, 22-ére tudják csak összehívni a képviselőket. Tehát a területre még nincs elfogadott rendezési terv, ez pedig azért érdekes, mert elvileg addig nem lehet jogerős bontási engedélyt kiadni semmire.
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tájékoztatása szerint az épület nincs a védett műemlékek listáján, de már kezdeményezték a védetté nyilvánítási eljárást. Amikor a hivatal munkatársa megtudta, hogy a Cziegler Győző tervei alapján épített gyárra van bontási engedély, úgy fogalmazott, hogy “versenyfutásban vagyunk az idővel”, azaz csak remélni lehet, hogy nem kezdik el hamarabb bontani, minthogy megkapná az épület a védettséget. A 2001-es örökségvédelmi törvény január elsején életbe lépő módosítása alapján lenne még egy lehetőség: “ideiglenes védelem” alá is lehetne vonni a veszélyeztetett épületet, de ez a jogszabály még nem él.

Plázavilág

A bontási engedély jogerőssége, illetve a rendezési terv léte vagy nemléte amúgy nem sokat jelent, többször előfordult már, hogy a bontásban érdekelt vállalkozás  lebontott műemléki épületet. Ráday Mihály, 2001-es “Új városvédő beszédek” című könyvében érinti a kobányai gyárak történetét és állapotát, egy helyütt fogalmaz, hogy külföldön is sok gond van a régi ipari épületekkel, de ezt úgy oldják meg, hogy “hasznosítják a kítűnően megépített házakat […] ezekben az épületekben lakások, kulturális létesítmények, műtermek készülnek. Óriási belső tereik és kitűnő masszív
szerkezeteik erre lehetoséget biztosítanak.” Ráday a Maglódi úti sörgyár sorsával kapcsolatban megkeresésünkre úgy fogalmazott: “azt hiszem, ha már minden területet lefednek az egymásba érő bevásárlóközpontok és az emberek csak egyik boltból a másikba fognak sétálni, akkor elérjük az ideális állapotot. Akkor már nem kell semmit sem védeni.”