Szeretem Budapestet. Ez nem csupán egy kijelentő mondat, hanem egy pártpolitikai áskálódásoktól független mozgalom neve is. Építészeket és laikusokat, mestereket és diákokat tömörít. Mások is elrebegnek hasonló szerelmi városvallomásokat – ez a mozgalom azonban cselekszik is. Legutóbb pályázatot hirdettek a kihasználatlan, az emberektől elvágott Dunára koncentrálva: tervezzen bárki építészeti szimbólumot az elhanyagolt Budapestnek! Kilencvenöt pályamunka érkezett be: fantáziaképek egy fantáziátlan városban. A díjazottakat szerdán megnevezték, a pályaművek egy hónapig megtekinthetők a Dorottya utcai galériában.

A zsűriben neves építészek, építészetkritikusok és urbanisták – Kapy Jenő, Czigány Tamás, Fazakas György, F. Kovács Attila, Pazár Béla, Bojár Iván András, Lukovich Tamás – mellé laikusokat is felkértek: Hankiss Elemért, Geszti Pétert, Eszenyi Enikőt,
Kovács Ákost. A zsűrielnök Fürjes Balázs – aki a Budapest Aréna biztosaként tette le névjegyét – hangsúlyozza is: ez ötletpályázat volt, nem építtetőírta ki. A siker azonban igazolja a kezdeményezést: végre történjen valami szellemi értelemben is a tespedő fővárossal! “Nem szeretjük, ahogy mennek a dolgok, de azt végképp nem, ha állnak” – fogalmaz. Az ötlet kiindulópontja az, hogy ami jó volt az elmúlt tizenöt évben Budapesten, az nem a városvezetéstől, hanem alulról vagy “oldalról” – az emberek, a közösségek, a vállalkozók és a beruházók irányából -, vagy épp az állam felől érkezett. A mozgalom a legjobb szimbólumötletekkel nemcsak döntéshozókat, de ingatlanfejlesztő cégeket is megkeres, hogy legalább néhány projekt megvalósuljon a számos remek ideából.
S hogy milyen ötletpetárdákkal találkozhat a kíváncsiskodó? A profi kategóriában az első díjat a 4D építészstúdió három óriás kábelből összesodort dunai gyaloghídja megosztva nyerte el az Arcnikon csoport ugyancsak dunai Dokkolójával.
Második díjat érdemelt ki a Finta-stúdió gárdája a Margit hídra felkúszó “Budapest Szeme” látomásával; a harmadik díjon pedig a Balázs Attila és csapata által megálmodott kötélpálya és gyaloghíd osztozott az Aether Architecture mozgó autós járdájával. Az építészhallgatók között Kápolnás Gergely úszó vaskápolnája vitte el a pálmát. A 4D stúdió (Koszló József, Rohács Viktor, Szabó Ádám, Éles Péter, Ferenc Tamás) gyalogos- és kerékpárhídja a Vigadó tér és a Várkert bazár között kötné össze a Duna két partját. A kávéházat, éttermet, hajóállomást is magában foglaló, a hídpilléreken és a hídfőknél elhelyezendő dobozok között magát a hídszerkezetet három egymásba sodort, négy méter átmérőjű átlátszó cső alkotja az alsó és felső rakpartokat összekötve.

A másik nyertes pályamű a Dokkoló voltaképpen egy városjelképként funkcionáló vízibusz, amelynek megállói a Duna mentén megjelenő dokkok, a központi megálló pedig egy úszó rendezvénysziget. Az ötletgazdák (Nagy Csaba, Niszler Katalin, Benedek Botond és Kugler Péter építészek, valamint Máder Barnabás iparművész)
olyan folyami szimbólumot álmodtak meg, amilyenek például a híres londoni emeletes buszok.

A Finta-stúdió csapata (Tarczi Péter, Ágó Arnold, Fortvingler Éva Eszter, Kopár Andrea, Raúl Torres Martin) olyan turisztikai központot képzelt el a Margit hídra ráültetve, ami virtuális szemként alkalmas a Belváros nevezetességeinek megtekintésére: információs pont, kilátó, kávézó és étterem is egyben. A harmadik díjas Művészetek Szigete az ötletgazdák (Karádi Zsófia, Czeglédi Péter, Benkő Roland, Balázs Attila) szerint olyan köztér lehetne a Margit-sziget csúcsánál, amelynek vízi arénája egyedülálló fesztiválok helyszínéül szolgálhatna. Kiegészíti a víziót egy gyalogoshíd a Belváros és a Vár között; egy kötélvasút a Gellért-hegyre, amely a Citadella hasznosítását is megoldja; illetve az új Gellért rakpart homokos partja: egy igazi plázs a Belvárosban.

Az Aether-féle pályamű (Pozna Anita, Kangyal András és Somlai-Fischer Szabolcs munkája) olyan autós sétányt képzel el, ahol az autók helyett az utat mozgatják a Duna energiájával, s elektromágneses térben kötik össze az autók kabinjait a
közösségteremtés érdekében. De gondoltak profi kacsázópályára is (a jelenlegi világcsúcs 38 ugrás).

Kápolnás Gergely vas hajókápolnáját a Hajógyári-szigeten hegesztenék össze ócska hajóroncsokból. Egyfajta zarándokhely lenne, de jeles ünnepeken maga is zarándokolna: elvontatnák messzi vizekre, ahol Budapest és a hit jeleként volna jelen…

Fürjes Balázs szerint ezenkívül még számos meglepő és életrevaló ötlet felmerült (biciklisztráda; szmogszipka; a Dunába merülő, kádban ülő női aktot formázó ötméteres szobor).

Jövőre megismétlik a pályázatot – valószínűleg a rakpartokra vagy a gyaloghídra koncentrálva. Budapestet ugyanis nem elég ötletszerűen szeretni. Folyamatosan törődni is kell vele.

A „Várfok akció” rövid leírása

A Várfok utca a Moszkva teret köti össze a Várnegyeddel. Aki utazott már a várbuszon, biztosan emlékszik erre a szép, meredek utcára, rögtön a Moszkva tér fölött. Az utcában jelenleg hat kortárs képzőművészeti galéria működik. Ahogyan Budapesten a Falk Miksa utca az antikvitást kedvelők körében vált igen népszerűvé, hangulatos üzleteivel és galériáival a Várfok utca a kortárs képzőművészet budapesti bázisa lett. Az utcát 19 fa övezi: ők az áprilisi akciónk főszereplői.

19 fa

Az utca 19 fája lesz a szabadtéri kiállítás lelke. Minden fa köré épül egy négyoldalú speciális favédő kordon, mely felület a kiállítás fala lesz. Minden egyes kordon előállításához keresünk egy-egy támogató vállalatot vagy intézményt, és az általuk felajánlott összegből valósítjuk meg a fák körüli kordonokat. A támogatók nevét kis réztáblán tüntetjük fel. A kiállítási anyagokat természetesen meg kell védeni az időjárás viszontagságaitól, így a fák köré olyan vitrinnel ellátott kordonokat kell tervezni, melyek eső és „amator vandál” biztosak. A szabadtéri kiállítás anyagát minden évben többször cserélnénk, így időről-időre érdemes lenne elidőzni az utca fáinál.

Szervezzünk együtt: ki hogyan és miben?

Jó hír: mindenki, aki egyesületünk tagja, támogatója vagy esetleg csak most hallott először a mozgalomról, de szimpatizál velünk: tud segíteni! Mivel mozgalmunk nonprofit és politikamentes ezért nekünk együttesen kell megszerveznünk az akció háttérmunkálatait és lebonyolítását.
Attól függően, ki mihez ért, az alábbi feladatokra jelentkezhettek a info@szeretembudapestet.hu e-mail címen:
A Szeretem Budapestet Mozgalom megismertetése szélesebb körben (pl: az egyesületi elérhetőségének belinkelése további weblapokra)
Ötlet a 19 támogató cég vagy szervezet személyével kapcsolatban (mert minden fa körüli kordonnak lenne egy gazdája), akiknek az akció leírását tartalmazó levelet küldjük!
Részvétel az akció szervezésében és lebonyolításában: pl. szórólapozás.

A szabadtéri kiállítás megnyitóján való részvétel: biciklikkel, babakocsikkal, fényképezőgépekkel!

Küldjetek képeket!

Az akció kapcsán weboldalunkon virtuális kiállítást szervezünk fa körüli hirdetőoszlopok képeiből. Ha van olyan képetek Budapestről, melyen szerepelnek ilyen szabadtéri hírdetőtáblák, esetleg külföldön sikerült lefotózni egy szokatlan megoldású vagy éppen tradicionalitásában tökéletes fa körüli oszlopot, küldjétek be a képet az info@szeretembudapestet.hu címre és mi feltesszük oldalunkra a fényképeket készítőjük nevének feltüntetésével!

A Vigadó tér és a Várkert Bazár közötti gyaloghíd, valamint a dokkolóként emlegetett új vízi közlekedési eszköz ötlete kapta megosztva az első díjat a Szeretem Budapestet Mozgalom júliusban kiírt pályázatán.

A pályázóknak ki kellett találniuk Budapestet, hogy az jobb, izgalmasabb, XXI. századi várossá válhasson – fogalmazott Bojár Iván András művészettörténész, a mozgalom egyik alapítója. A jelentkezőktől elsősorban azt várták, hogy ötletüket valamiképpen a Dunához, illetve Budapest új jelképéhez kapcsolják. A zsűri több mint száz pályamű közül választhatott.

A gyaloghíd nyertes ötlete abban áll, hogy Pestet és Budát három, négy méter átmérőjű, óriás, színes cső kötné össze. A gyaloghíd persze minden pontján átlátható volna, hogy a járókelők gyönyörködhessenek a város panorámájában. A hídon éttermek, kávézók kaphatnának helyet, valamint hajóállomást is kiépítenének rajtuk – tartalmazza a 4D Építész Stúdió pályaműve, amelyet Kószó József vezető tervező jegyez.

A dokkoló olyan jelképévé válhatna Budapestnek, mint amilyen a sárga taxi New Yorkban vagy az emeletes busz Londonban – derül ki a másik első díjas pályaműből, amelyet az Archikon Kft. nyújtott be, Nagy Csaba vezető építész nevével fémjelezve. A piros lábakon álló, katamaránszerű kabinok menetrend szerint közlekedhetnének a Dunán. A pályázók a vízálláshoz igazodó, és a dokkolókhoz igazodó küllemű kikötőket is terveztek.
Az építészhallgatók kategóriájában a vándorkápolna-hajó ötlete győzött – Kápolnás Gergely elgondolása szerint a hajóroncsokból hegesztett kápolna olyan zarándokhely volna, amely maga is zarándokolna a hit jelenként – a városszínesítési ötletek közül pedig Orlai Balázs és Kukorelli Péter formatervezők ötlete, a bicikliút-sztráda elképzelése lett az első.
Utóbbi lényege, hogy az egész fővárost behálózó kerékpárutakat – az autóutakhoz hasonlóan – több kategóriába sorolnák.
A kerékpársztrádán – csakúgy, mint az autópályán – előre jelzett kijáratok épülhetnének, “H2O pihenőkkel”, szmogfigyelőinformációs rendszerrel, a közelben lévőbringaszervizekre figyelmeztető táblákkal. Olykor a gyalogosokkal közös szakaszon haladhatnának a bicikliutak, az egycsillagos kerékpárutakat pedig bringaösvénynek keresztelnék.

A zsűri által az első tízbe sorolt pályaművek között van olyan, amelyik autósétány kialakítását javasolja: a kocsikat a rakparton egy, a Duna energiájával hajtott futószalagra terelnék, amely a forgalom átlagos sebességével haladna, az autósok pedig közben sétálhatnának rajta.
Az első tíz között van a Budapest élménypark – vagyis a Citadellára vezető kábelvasút, a Margit-sziget elé épített mesterséges szigettel -, négy helyszínen a Duna medréhez feszített fóliabevonatú félgömb, a Közraktárakat a Nemzeti Színházzal összekötő drótkötélpálya, valamint a Margit híd középsőpillérjéhez álmodott kilátó, a “virtuális szem”.

A legjobb pályaműveket egy hónapon át láthatják az érdeklődők a Dorottya utcai fesztiválközpontban tegnap megnyílt kiállításon.

Óriási volt az érdeklődés, több mint hatvan pályamű érkezett a Fidesz által létrehozott Új Budapest Központ pályázatára, amelyen a főváros új építészeti jelének kitalálását várták a jelentkezőktől – tudtuk meg Cselovszki Zoltántól, a központ vezetőjétől.
A megkötések nélküli pályázatra érkezett műveket várhatóan a jövő héten mutatják be a nyilvánosság előtt.
A főként építészekből álló zsűri választja ki a nyertes pályázatot, amely – a párt elgondolása szerint – bekerülne a második nemzeti fejlesztési terv Budapesttel foglalkozó részébe. A pályázat anyagi kereteit – csaknem nyolcmillió forintot – a Polgári Magyarországért Alapítvány biztosítja. A terveket kiállításon mutatják be.

A Vigadó teret és a Várkert Bazárt összekötő, futurisztikus híd tervének mottója: „Álmodj nagyot, (kis)ember!” A hídszerkezetet lényegében három, négy méter átmérőjű cső alkotja. Ebből egy a gyalogosok számára az alsó rakpartokat kötné össze, a felső rakpartokat összekötő csövek egyikét gyalogosok, a másikat kerékpárosok használhatnák.

A pályázat nemcsak építészeknek és építészhallgatóknak szólt, hanem a városlakóknak is. Célja kettős volt: egyrészt Budapest jelének megtervezése, másrészt a Duna bevonása a városi életbe. A felhívásra közel 100 pályamunka érkezett. Fürjes Balázs, a Szeretem Budapestet egyik alapítója, és a zsűri elnöke a pályamunkákból készült kiállítás megnyitóján elmondta: Budapest nemcsak a régió többi fővárosához képest van lemaradóban, de az elvesztett kulturális főváros pályázat azt mutatja, hogy már a hazai városok közt is.

Mivel tökéletesen civil pályázatról van szó, egyáltalán nem biztos, hogy a tervek meg is valósulnak. Holott némelyik kifejezetten gyakorlatias; mint például a szintén első díjas, az alkotók által dokkolónak nevezett vízibusz, amely tömegközlekedési célokat szolgálhatna. Az építész és iparművész alkotók munkájukat a londoni taxihoz, a New York-i Yellow Cabhez, illetve a múltból a velencei gondolákhoz hasonlították, mivel ezek is az adott város szimbólumaivá váltak.

- A dunai vízi közlekedés előtérbe helyezésével új szemléletű közlekedés- és városfejlesztési koncepciót javasoltunk, melynek fő elemei az integrált tömegközlekedési hálózat, a belső városrészek tehermentesítése új forgalomelosztó központok segítségével, modern Duna-menti városrészek létesítése, a történeti elemek revitalizációjával – mutatták be munkájukat a pályázók.

A Finta és társai építész stúdió öt munkatársa a „Budapest Szemével” pályázott, s nyert második díjat, amely egy turisztikai és információs központ a Margit hídhoz kapcsolódóan. A Margit híd töréspontja kihasználatlan „kilátóhely”, innen ugyanis rá lehet látni Budapest legszebb részeire. A terv tartalmaz egy kilátót, információs központot és kávézót. Hasonló terv a végül elbukott Budapest 2010 projekt pályázati koncepciójában is szerepelt.

Az egyik – harmadik díjjal jutalmazott – pályázó a Margit-szigettol a Gellért hegyig átfogalmazta a várost. A Margit híd és a Lánchíd között átépítenék a rakpartokat, ahol vízi fesztiválokat lehetne tartani (a vízfesztivál ugyancsak szerepelt a 2010-es koncepcióban). Ebben a pályázatban is szerepel gyalogoshíd, ám az elso díjjal jutalmazottnál sokkal „konzervatívabb”.

A pályamű értékelése során Bojár Iván András, a Szeretem Budapestet Mozgalom alapítója és vezetője elmondta: a pályamű melletti fontos érv, hogy nagy távlatokban gondolkodik a városról. A munka leglátványosabb eleme kétségkívül a kötélvasút, amely a Duna két partját köti össze a Gellérthegynél.

Merész ötlet az ugyancsak harmadikként díjazott autóssétány ötlete. Ennek lényege, hogy a rakparton nem az autók mozognának, hanem az út. – Egy hibrid funkciójú teret hoznánk létre, ahol az autók helyett az utat mozgatjuk, a Duna energiáját felhasználva – így adva füst- és zajmentes partot a gyalogosoknak és kiszámítható útidőt az autósoknak. Ez idő közben elektromágneses térben összekötjük az autók kabinjait, hogy létrejöhessen egy ad-hoc közösség – áll az autóssétány pályázati leírásában.

Az építészhallgatókat a zsűri külön díjazta, pontosabban csak egyet, a többiek pályázata ugyanis nem volt kiemelkedő. Kápolnás Gergely kápolnát tervezett, méghozzá úszót. Az úszó kápolnát hajóroncsokból hegesztenék össze, alkotója zarándokló zarándokhelynek szánja. Ünnepeken vagy hitéleti rendezvényeken a hajótemplom úsztatható lenne a Dunán, Budapest jelképe tehát nemcsak a fővárosban lenne látható.

A laikusok „versenyében” a bringasztráda ötlete győzött, amely a kerékpárutak festésével hangsúlyosabbá tenné a biciklis közlekedés előnyeit.

Földes András

Vidám víziközlekedést, gyaloghidak erdejét, futurisztikus autósétányt és jeges hangulatú kápolnát akarnak a budapestiek, vagy ha ők nem, a zsűri. Az új rendszerű vízi tömegközlekedés terve és a Duna felett átkígyózó, színes csőhidak nyerték a Szeresd Budapestet! építészeti ötletpályázat első díját. Az Index olvasóinak kedvence, így a közönségdíj nyertese szintén a sok vidám katamarán lett.

Csendes zene szól, Ön egy kishajó hatalmas ablakain át nézi az elsuhanó Margit hidat, visszainteget a mosolygó külföldieknek, akik a Dunán nyüzsgő színes katamaránokat nézik, és különös szentjánosbogár-rajzásra asszociálnak.

Olvasóink ezt a képet vizionálhatták, amikor a Szeresd Budapestet! pályázat közönségdíjára a dunai kishajó-közlekedés tervét szavazták meg. A pályázat a főváros jelképévé is emelhető, a Dunához kapcsolódó koncepciókat várt. Önök, mint kiderült, két lábbal állnak a földön, – ami egyébként bizalommal tölt el bennünket – és így ahelyett, hogy hidraulikusan emelkedő szigetekért vagy óriási üvegbuborékokért lelkesedtek volna, a megvalósíthatóságot és a racionalitást is szem előtt tartották.

Jó érzékkel választották ki az általunk Édes vízi élet néven bemutatott koncepciót, amely úgy vonná be a Dunát az olcsó és környezetbarát tömegközlekedésbe, hogy közben rendszerré formálja az egészet. Az Archikon Kft. ugyanis nem csak jópofa vízibuszokat tervezett, hanem kidolgozta a stílusban hozzá illő kikötőket és gondolt a hibridüzemelésű, azaz napenergiát is használó meghajtásra. A tervezők elmondták, hogy beleásva magukat a hajódizájnba, rájöttek, a terület a playboy-stílust leszámítva nem sokat fejlődött az utóbbi időben. Így az általuk tervezett, bumfordi, szerethető formájú, 8-10 személyes katamarán valóban egyedi lehetne. A városképi jelleget pedig éjszakai kivilágításuk, más tömegközlekedési eszközzel egyező járatsűrűségük, és a formás kikötők adnák.

Első és utolsó

A Szeretem Budapestet mozgalom zsűrije hasonlóan érezhetett, mert a megosztott első helyre ok is az alkotók által egyébként Dokkolónak nevezett tervet szavazták meg. Az oklevél mellett 900 ezer forinttal kiegészített másik első díjat pedig a minket óriás locsolócsövekre emlékeztető gyaloghíd kapta. A 4 D Építészstúdió szeszélyesen kanyargó csöveiben a Vígadótól a Várkert bazárig juthatnak el biciklisek és gyalogosok, miközben néha megállnak a beépített kávézókban.

A 750 ezer forintot hozó második helyezést a Margit hídra épített hatalmas üveg turisztikai és információs központ kapta, amelyet – a London Eye mintájára – Budapest Szemének neveztek alkotói. (Finta és társai építészstúdió, Tarczi Péter, Ágó Arnold, Fortvingler Éva, Kopár Andrea, Raúl Torres Martin).

A tervenként 500 ezer forintos díjjal járó harmadik helyre egyik szerkesztőségi kedvencünk, a budai rakpartot mozgó autóskorzóvá alakító Autósétány terve (Aether architecture, Kangyal András, Pozna Anita, Somlai-Fischer Szabolcs) került. A másik harmadik helyre pedig a szavazós cikkünkben Budapest Élménypark néven bemutatott koncepciót nevezték, ami kötélvasúttal, budai plázzsal, Margit híd elé épített mesterséges szigettel és kulturális rendezvényeknek otthont adó, úszó stégekkel tette volna üdülő-fővárossá Budapestet. (Tervezok: Balázs Attila, Benko Roland, Czeglédi Péter, Karádi Zsófia).

Úgy tűnik amennyire racionálisak az Index olvasói, annyira idegenkednek a negatív utópiáktól, és utasítják el az atomháború utáni viszonyokat idéző, úszó kápolnát. A nálunk utolsó helyen végzett, amúgy letisztult, átgondolt alkotás hordozta üzenet azonban nem rémítette meg a zsűrit (és minket sem). A vaslemezekbol hegesztett kápolna tervezője, nem szóvicc, Kápolnás Gergely, hallgatói különdíjat kapott.

Időpont: 2005. október 20. , 16:00
Helyszín: N&n Galéria (Budapest, VI. Hajós u. 39.)
A kerekasztal résztvevői:
Bálint Imre, Fegyverneky Sándor, Ikvai-Szabó Imre, Kádár Bálint,
Perczel Anna, Salamin Ferenc, Skardelli György, Sütő András Balázs,
Vargha Mihály építészek, Bojár Iván András művészettörténész

Szeretjük Budapestet, sokan. Lassan, már majd minden budapesti lakosnak van elképzelése, terve, ötlete a várospolitikáról, a város építéséről, formálásáról.

Napi téma a közlekedés, a közműhálózat, a kutyagumi, a nagy beruházások, a plázák tömkelege, a modern, a posztmodern épületek sorsa, az Ybl Miklós idejében kiválóan működő Fővárosi Közmunkák Tanácsának visszaállítása. Ybl Miklóst nem tudjuk megkérdezni mindezekről alkotott véleményéről.

De meg tudjuk kérdezni azon kiváló szakembereket, akiknek gesztusértékű megnyilatkozásai vagy új utakat kereső mozgalmaik vezetése, illetve egész életművük bizonyítéka annak, hogy szívügyük Budapest…

Szervező:
Ybl Egyesület Közhasznú szervezet

Egyúttal pedig csatlakoztak Mándy-Minarikhoz is: kell egy csapat.
A civil mozgalom létrehozói, megelégelve Demszky City lezüllését, tavaly budapesti kiáltványt fogalmaztak. Nyilván nem csak nekik van elegük az aluljárókat és köztereket eluraló nagyvárosi nyomorból, a közlekedési káoszból, a bűnözésből, a mocskos utcákból és levegőből, a kerületekké szabdalt várostestből, a mindent elárasztó szürkeségből. Nyilván nem csak ők akarják a város szociális, földrajzi, erkölcsi, jogi és környezetvédelmi újraegyesítését. Nyilván nem csak ők szeretik Budapestet, s nem csak ők gondolják úgy, hogy azokban viszont, akik most vezetik a fővárost, hiányzik a lokálpatrióta szeretet. (Ha tehetik, ki is költöznek a bűnös és bűzös városból.) Ebben bíztak, amikor kiírták pályázatukat építészeknek és laikusoknak, abból a feltételezésből kiindulva, hogy egy új építészeti létesítmény a főváros ikonjává, jelképévé válhatna. Tudják persze, hogy effélék ma is vannak (például ilyen az emlegetett Lánchíd is) – viszont a XXI. századnak is le kell tennie összetéveszthetetlen névjegyét. Mégsem természetes, hogy a budapesti képeslapokról csupa régi épület köszönjön vissza!
A fővárosnak ma kevés és sekélyes kapcsolata van a Dunával. Sokszor elfordul a folyótól, nem kommunikál vele, falakkal és utakkal zárja el egymástól a folyópartot és a városlakókat. Az építész-ötletpályázat épp ezért a Dunára fűződik fel. A Margit-sziget és a Csepel-sziget csúcsára, a rakpartokra, a Citadellára és a Lánchíd preszszó hűlt helyére koncentrál – de nem marad ki a szórásból a makacs idea, a Vigadó tér és a Várkert Bazár közötti gyaloghíd sem. A városlakók ötletrohamait még ennyire sem határolják be. Az eltervezett alkotások funkciójának azonban azon a helyszínen megvalósíthatónak és életszerűnek kell lennie; egyébként funkcionális kötöttség nincs. A zsűribe nemcsak szociológusokat, építészeket és urbanistákat, de más területről ismert kiválóságokat is felkértek, Kovács Ákostól Pataki Ágin át Eszenyi Enikőig. Pályázati határidő, mint Petőfinél: szeptember végén.
Rövid időn belül ez már a második jelpályázat, s egyiket sem a városháza kezdeményezte. Igaz, ha volna bennük egyáltalán bárminemű kezdeményezőkészség, azt tizenöt hosszú év során már tapasztalnunk kellett volna. Az igazsághoz tartozik, hogy Berlin főépítésze ittjártakor irigylésre méltónak ítélte Budapest adottságait, amelynek nincs szüksége új jelképre: egyszeruen csak rendbe kellene tennie eklektikus belvárosát, s kitalálni a közlekedését; egyébként pedig maga a vonzó, tiszta és gyalogosan bejárható városépítészeti együttes lehetne a szimbólum. Úgy tűnik azonban, hogy a Budapestet irányító technokraták fantáziátlansága már nem csupán a város hírét, hanem a város működőképességét is veszélyezteti. Ezért aztán az elárvult területre benyomulnak a reménytelen helyzetbe beletörődni nem kívánó civilek. Régi igazság: egy város vezetését le lehet cserélni, ám egy város lakosságát nem. Ez utóbbi a jelek szerint amúgy sem “alkalmatlan”. Hajrá, Dunagyöngye, hajrá, Minarikok!

A pár hónapja feldobott ötlet, mely szerint meg kell teremteni Budapest új építészeti szimbólumát, mára konkrétabb formát öltött, és Bojár Iván András vezetésével megalakult a Szeretem Budapestet mozgalom, mely az eredeti ötletet kiterjesztve, tulajdonképpen ultimátumot intéz az unalmas, szürke városkép ellen, melyet évtizedek óta kénytelen-kelletlen elfogadunk. A mozgalom arra szeretné rádöbbenteni a városlakókat és a városvezetést, hogy ennek nem kell feltétlenül így maradnia.

Ennek eszköze a „Szeresd Budapestet” nyílt ötletpályázat, melynek határideje szeptember 30. Az eredményhirdetést október 24-ére tervezik, a legsikeresebb pályázatokból kiállítást rendeznek.

A sajtótájékoztatót Fürjes Balázs, az előző kormány a BS újjáépítéséért felelős miniszteri biztosa nyitotta meg, aki vázolta a pályázok és a zsűri várható sokféleségét. A zsűritagok három irányból válogattatnak: lesznek a szponzorok által küldött zsűrik, lesznek építészek, és lesznek az úgynevezett „látók”, akik tudnak valamit. Ilyen lesz pl. Geszti Péter, Eszenyi Enikő és Kovács Ákos.

Till Attila, médiaszemélyiség is jelen volt, aki elárulta, hogy ő maga is nevezni tervez a pályázatra, és, megrögzött biciklista lévén biztosan valami autóelleneset fog kitalálni. Pataki Ági, a Fabulon néhai arca, – a főváros szeretetétől eltelve – bejelentette szándékát, miszerint szívesen inaskodna egy igazi építész mellett. Bojár Iván András bemutatta néhai iskolatársát, mint tipikus civilt, aki maga is úgy döntött, pályázatot ad be Budapest színesítésére. Kedves pillanat volt, amikor elmagyarázta ötletét, miszerint Budapest déli és északi végén két nagy tornyot kellene építeni, melyeket lézersugár kötne össze, hogy mindenki felfoghassa micsoda nagy városban él.

Az építészszakma részéről Z. Halmágyi Judit, az Egeraat Associates építésze, az „emergencia” fontosságát hangsúlyozta, mely szerint a civilektől olyan ötleteket várnak, melyek a szakmabelieknek sosem jutna eszükbe. Z. Halmágyi szerint „az űrből kell rázoomolni” a városra, hogy átfogó megoldási javaslatokkal állhassanak elő. A pályázat mindenki számára nyitott, legyen bár amatőr vagy profi. Az esemény az „itt és most végre megtesszük, amit tizenöt évvel ezelőtt kellett volna” hangulatban zajlott. Az egyetlen lehangoló mondat Fürjes Balázs szájából hangzott el, aki elárulta: a megvalósítás már nem a mozgalmon múlik, de remélik, hogy lesznek olyan befektetők, akik megépítik az így gyűjtött ötletek egy részét.

A célunk az, hogy találjuk ki Budapestet, jobb, izgalmasabb, XXI. századi várost akarunk – fogalmazott Bojár Iván András művészettörténész, a mozgalom egyik alapítója. Bármilyen, a Dunához kapcsolódó, megvalósítható ötletet várnak, amely élénkíti, színesebbé, változatosabbá, élhetőbbé teszi a fővárost – hangzott el. A javaslat vonatkozhat valamilyen rendezvényre, képzőművészeti alkotásra, közterület létrehozására, átalakítására, várostervezési vagy- rendezési akcióra, vagy akár a közlekedés javítására.

Bárki pályázhat, akár úgy is, ha A4-es lapon egy rajzos melléklettel leírja, ő hogyan tenné színesebbé a várost. A szeptember végi határidőig beküldött pályaműveket kiállításon tárják a nagyközönség elé – mondta Fürjes Balázs, a mozgalom másik alapító tagja, az Orbán-kormány idején a Budapest Sportaréna építésével megbízott miniszteri biztos.

A pályázat kiírását, a modern és élhető Budapest kialakítását több közéleti személyiség is felkarolta. A városszínesítési ötletpályázat zsűrijében az építészek mellett helyet foglal Eszenyi Enikő színművész, Geszti Péter reklámszakember, Hankiss Elemér társadalomtudós, Pataki Ági producer, egykori Fabulon-lány és Kovács Ákos énekes.

A Szeretem Budapestet mozgalom kiírt egy másik, az építészszakmának szóló pályázatot is. Ezen ugyancsak a Dunához köthető olyan építészeti műalkotások megtervezését várják, amelyek a XXI. századi Budapest építészeti jelévé válhatnak. A kiírás szerint akcióterület lehet a budai rakpart, a Margit- és a Csepel-sziget csúcsa, a Citadella, a Belgrád rakpart, az egykori Lánchíd preszszó foghíjtelke, egy gyaloghíd, vagy bármi más.

Jön a Fidesz ötletpályázata

Napokon belül közzéteszik a Fidesz által létrehozott Új Budapest Központ ötletpályázatát, amelyen a főváros új építészeti jelét keresik – tájékoztatta lapunkat Cselovszki Zoltán, a központ vezetője. Teljesen szabad ötletpályázatról van szó, a funkció és a helyszín megkötése nélkül – tette hozzá Finta József építész, a Nemzeti Konzultációs Testület tagja, aki márciusban Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével együtt jelentette be a pályázat meghirdetését. (Az ellenzéki párt ötletpályázata egyébként késett, a korábbi bejelentések szerint áprilisban írták ki.) A pályaművekre semmilyen megkötést nem írnak elő, így inkább a zsűri tagjainak az új szimbólumról szóló személyes elképzeléseit csatolják majd mellékletként a kiíráshoz.

Mi a Szeretem Budapestet Mozgalom küldetése? A Szeretem Budapestet Mozgalmat civilek hoztuk létre. Városlakók, akik különbözünk sok mindenben, de egyként szeretjük Budapestet. Azt viszont nagyon nem szeretjük, ahogyan mennek a dolgok Budapesten. Szeretnénk, ha több hangulat, több képzelőerő, több szellem, több akarat, több cselekvés, több mozgás, több és elevenebb élet lenne városunkban. Ha kihasználná, és nem elfecsérelné lehetőségeit. Ha a városok versenyében nem lemaradna, hanem az élre törne. Ezért a Szeretem Budapestet mozgalom célja, hogy ötletekkel, javaslatokkal, gondolatokkal, tettekkel, párbeszéddel, a civil kontroll megvalósításával hozzájáruljon a város építéséhez – nem csak fizikai értelemben.

A Szeretem Budapestet mozgalom küldetése, hogy építse a várost.

A “Szeresd Budapestet!” ötletpályázat egyik apropója a Duna

A Duna Budapest csodálatos adottsága. Budapest a Duna fővárosa – lehetne. Ezért javasolta egykoron Széchenyi István: az új főváros neve legyen Dunagyöngye. A városnak ma kevés és sekélyes kapcsolata van a Dunával. Sokszor elfordul a Dunától, nem kommunikál vele, falakkal és utakkal zárja el egymástól a folyópartot és a városlakókat.

Budapest ma nem használja ki azt a tengernyi lehetőséget, amit a víz, a folyópart, a szigetek kínálnak a városnak.

A másik apropó: a jelhiány

Budapesten az elmúlt évtizedekben alig keletkeztek mértékadó, világra szóló építészeti jelek. Olyanok, amelyek meghatározzák, szimbolizálják és ékesítik a várost, mint teret, és korszakunkat, mint időt. Nem hiába: a budapesti képeslapokon csupa régi épület tűnik föl.

Itt az ideje, hogy eltervezzük végre: hol, milyen építészeti alkotások válhatnának olyan budapesti jelekké, amelyek a világ építészetében is térképre helyezik a várost.

A “Szeresd Budapestet!” építészeti, tájépítészeti ötletpályázat célja

Pályázatunk célja, hogy Dunára fűzött budapesti akcióterületekre a pályázók olyan építészeti műalkotásokat tervezzenek vázlattervi szinten és műleírással, amelyek a XXI. századi Budapestet karakterizáló és szimbolizáló építészeti jellé válhatnak. Az eltervezett alkotások funkciója azon a helyszínen megvalósíthatónak és életszerűnek kell lennie, egyébként funkcionális kötöttség nincs.

Pályázni lehet közösségi vagy kereskedelmi célú, bármilyen használati célt szolgáló művekkel.

A “Szeresd Budapestet!” építészeti, tájépítészeti ötletpályázat akcióterületei

Gyaloghíd
Az új budapesti, gyalogos és biciklis forgalom bonyolítására szolgáló Duna híd a Vigadó tér és a Várkert Bazár közötti szakaszon ívelne át a folyó felett. A pályázók általuk javasolt más helyszínre is telepíthetik a gyaloghidat. (Északi vagy déli híd.) Funkcionális értelemben számos feladatot ellátna: város- és ország-jelképi funkció, urbanisztikai funkció, kereskedelemi- és üzleti funkció. A híd olyan építmény, amely a modern Budapest, a mai Magyarország életerejét, modernizációs és európai integrációs törekvéseit fejezi ki, valamint az ország holnapjával kapcsolatos becsvágyó terveit, melyek távlataival, dimenzióival kapcsolatosan a híd csupán ízelítőt ad. A híd tisztelettel lép a történelmi elődök, előzmények (a Lánchíd) nyomdokába, de szerepe az új irány megszabása, egy új, nagyvárosias életforma kialakítása.

Budai rakpart
Az elmúlt évben heves vitát váltott ki a budai rakpart szélesítésére vonatkozó tervezet kósza híre. A főgyűjtő csatorna megépítése elemi érdeke minden városlakónak. Az emberek szeretnének közelebb kerülni a vízhez. A kérdés az, hogy hogyan lehet ezt a két igényt összeegyeztetni úgy, hogy közben az autóforgalom ne növekedjen. Megoldásokat, javaslatokat várunk a csatorna megépítésével kapcsolatosan, a legújabb technológiák, vagy csak az egyszerű józan ész használatával (pl. a csatorna víz alatt történő építése). Esetleg olyan úszószerkezet megépítése, amely gépkocsik közlekedését nem, de gyalogosok, biciklisták közlekedését lehetővé teszi közvetlenül a Duna parton.
Akció terület: első lépésben a Margit-híd és az Erzsébet-híd közötti budai rakparti oldalra várjuk az ötleteket, figyelembe véve a hajók mozgását is. Ez a terület kiválóan alkalmas kis éttermek, bárok, könyvesboltok, virágboltok, kis galériák, designstúdiók, művészeti alkotó műhelyek működtetésére.

Margit sziget szigetcsúcs
A Margit híd és a Margit sziget találkozásánál található szigetcsúcs, illetve a szigetcsúcshoz kapcsolódó vízfelület.

Csepel sziget szigetcsúcs, illetve a szigetcsúcshoz kapcsolódó vízfelület

A végleges pályázati kiírás vélhetően több ajánlott, a Dunához kapcsolódó akcióterületet is tartalmazni fog, illetve a kiíró a pályázóknak biztosítja azt a szabadságot, hogy pályaművükben más, budapesti és dunai akcióterületre telepítsék tervezett épületüket.

A “Szeresd Budapestet!” építészeti ötletpályázat lebonyolítása

A pályázat lebonyolításának rendjét a Szeretem Budapestet Mozgalom és a Budapesti Építész Kamara által készített pályázati szabályzat írja le. A “Szeresd Budapestet! építész ötletpályázat” szabályzata 2005. június 1. és szeptember 30. között a www.szeretembudapestet.hu honlapon keresztül igényelhető a palyazat@szeretembudapestet.hu e-mail címen a megjelölt adatok megadásával, illetve munkanapokon 10.00 és 16.00 óra között a regisztrációs lap kitöltése után átvehető a 1024 Budapest, Rómer Flóris u. 22-24. címen az Octogon magazin szerkesztőségében.

Az építészeti tervpályázati kiírást építész pályázók 20.000 Ft összegért, előzetes bejelentkezés után (Tel: 336-0729 – Huszár Stefánia) vásárolhatják meg a Szeretem Budapestet Mozgalom Egyesület – 1024 Budapest, Rómer Flóris u. 22-24. címén, munkanapokon 9.00 – 16.00-ig az Octogon magazin szerkesztőségében.

A építész-hallgatók, a regisztrációs lap kitöltése ellenében, vagy egy regisztrációs e-mail elküldésével (palyazat@szeretembudapestet.hu), 2005. június 2-től, térítésmentesen kérhetik a Szeretem Budapestet Mozgalom Egyesület honlapján keresztül a www.szeretembudapestet.hu címen.

A pályázat benyújtási határideje 2005. szeptember 30., péntek, 18.00 óra.

Eredményhirdetés 2005. október 24-én, hétfő.

A pályázat 1-3. helyezettjei pénzdíjazásban részesülnek, ezen kívül tervezzük külön díjak átadását is.
Az pályaművek díjazásának felső határa: 2.000.000 Ft, alsó határa 500.000 Ft.

A “Szeresd Budapestet!” című budapesti építészeti-, tájépítészeti ötletpályázat zsűrije

A pályázatot elbíráló zsűritagok három csoportba sorolhatóak:

Építészek, kik részben a Budapesti Építész Kamara által delegálandó zsűritagok – Kapy Jenő társelnök, építész és Pazár Béla építész, részben pedig a Szeretem Budapest Mozgalom által felkért gyakorló építészek – Fazakas György, F. Kovács Attila.

A zsűribe felkértünk olyan, köztiszteletben álló, népszerű, “látó” egyéniségeket is, akik maguk is meghatározóak Budapest közéletét tekintve. Ilyen tagjai a zsűrinek: Eszenyi Enikő színésznő, Kovács Ákos énekes, Geszti Péter reklámszakember, Lukovich Tamás urbanisztikus, Hankiss Elemér szociológus, akadémista.

Végül a zsűri tagjai lesznek a kiemelt médiatámogatók és vállalati támogatók képviselői. Ők biztosítják a pályázat nyilvánosságát, átláthatóságát, és a pénzdíjak fedezetét.