Bojár Iván András a Népszabadságnak azt mondta, hároméves küzdelem után sikerült elérni, hogy a Fehérvári kapu alatti 0,7 hektáros területre szőlőt telepíthessenek. A pénzügyi keretből nemcsak az ültetvény négyéves gondozására, hanem kommunikációra és – szándékuk szerint – események szervezésére is költenek majd. A szőlőskert egy meredek, ligetes, teraszokkal tagolt területen jönne létre a Fehérvári rondella alatt. A telket az egyik oldalról a Fehérvári kapuhoz felvezető gyalogoslépcső, fentről a várfal, lentről az autóút, délről a félbehagyott Raiffeisen-mélygarázs üres gödre határolja. A várlejtő nyugati oldalát, ahogy a Tabán fölötti Gellért-hegy oldalát, a Sas-hegyet és a Rózsadombot is, a XIX. század végéig sokfelé szőlőskertek borították.

A korábbi tervek szerint a történeti kertben kadarkát telepítettek volna, ebből készült ugyanis egykor a budai vörösnek nevezett, hungarikumnak számító budai bor. A tanácsnok szerint az eltökélt eredeti szándék ellenére a Főkert és más szakértők vizsgálatai alapján ezt a szőlőtípust sajnos nem lehet visszahozni, mert túl érzékeny, gondozása pedig jelentős többletköltségekkel járna.

A 0,7 hektáros ültetvény a magyar borászat és borkultúra kirakata kíván lenni. Bojár szerint Budapestre úgy kell tekinteni, mint egy fejlesztendő márkára, amelyhez vonzerőteremtő attrakciók tartoznak, mint például a vári szőlőskert. A kert ezzel a város történelmi hitelességét is erősítené. A tanácsnok szerint évente 2,2 millió turista keresi fel a budai Várat a Fehérvári kapun át, az annak szomszédságában kialakított szőlőskert olcsó és egyszerű marketingeszközként képviseli azt a fontos üzenetet, hogy bortermelő ország vagyunk.

Az OCTOGON architecture&design és a radiocafé 98.6 együttműködésének végeredménye az „Építő kritika” – minden kedden 19.00-20.00 óra között a radiocafé 98.6 – on! Műsorvezetők: Bojár Iván András és Tüske Ferenc.

A mai adás témája: Vízről, sportról, Budapestről.

Bő egy évtizede téma a közbeszédben Budapest és a Duna kapcsolata, pontosabban annak hiánya. A Közraktárak átépítéséből hamarosan megszülető CET vagy épp a Kopaszi gát revitalizációja jó példával szolgál arra, hogyan lehet közelebb hozni egymáshoz vizet és városlakót. A portrébeszélgetés stúdióvendége lesz Turányi Bence, a Kopaszi gát és a nemrég átadott Csörsz Utcai Sportközpont építésze, telefonon pedig Torma Tamás építészetkritikust faggatják a műsorvezetők.

A Szeretem Budapestet Mozgalom a lenti levéllel kapcsolatban szintén felháborodását fejezi ki, hogy ma Budapesten – mely egy európai nagyváros – nem lehet akadálymentesen közlekedni. Az EU-ba lépés egyik feltétele volt az akadálymentesítés elvárásának törvényi biztosítása. Most már van törvényünk, de azt senki nem tartja be. Érthetetlen.

A levélírónak nagyon sok mindenben igaza van, sajnos!

A Szeretem Budapestet Mozgalom véleménye az, hogy először zéró toleranciát kellene elérni az aluljárókban – mind az utcán élők, mind az árusok tekintetében. Ha szükséges, akkor fővárosi rendeletekkel kellene érvényt szerezni ennek és elérni, hogy az aluljárókban és a köztereken megváltozzon a helyzet, vagyis egy komplex programra lenne szükség. De ez nem lesz.

Sok pénzt költenek majd az aluljárókra, de nem látjuk biztosítva magunk sem, hogy javulni fog az emberek közérzete és igazi pozitív változást következik be. Véleményünk az, hogy sajnos nem fogjuk ezeket a változásokat érzékelni, felújítások és kampányszerű takarítások ugyan lesznek, de az igazi problémák felszámolása nem fog megtörténni – mint ahogyan mozgólépcsők sem lesznek (a felújítások megtervezésénél egyáltalán nem is gondoltak rá).

A Fővárosi Közgyűlés 2009. júniusi ülésén elfogadott átfogó vadplakát és falfirka-mentesítési program talán biztosítani fogja, hogy az aluljárók folyamatosan mentesek legyenek, de csak talán, várjuk a megvalósítást és az eredményeket.

Elkeserítően balkáni helyzetek uralkodnak a köztereken, borzalmas az aluljárók állapota és a jelenlegi városvezetés mellett ez nem is fog már megváltozni, holott Demszky Gábor főpolgármester úr kifejezett kérése és szándéka volt ezek felszámolása. Meglátásunk szerint azonban rajta és a városarculati tanácsnokon kívül egyenlőre nem sokan akarják, hogy az emberek gyökeres változást érezzenek.

Íme a levél:

Botrány Budapesten! Fényes márványra telik, mozgólépcsőre nem. (Avagy, babakocsisok, mozgássérültek, öregek maradjanak otthon)

Tisztelt érintettek!

Megkezdődött a budapesti aluljárók felújítása.

Ennek természetesen mindenki nagyon örül, hiszen némelyik aluljáróban harmadik világbeli állapotok uralkodnak. Az Örs vezér téren keresztül közlekedek nap mint nap, így pontosan tudom milyen látványt nyújtanak a hajléktalanok, akik komplett bolhapiacot működtetnek, mérhetetlen szemetet, ürüléket és ezzel együtt bűzt hagyva maguk után. Vagy az alkalmi árusok, akik cigaretta csikkeket és szemetet dobálnak el. Ez a Főváros, a XIV. és X. kerület vezetésének és a rendőrségnek együttes felelőssége és szégyene.

Visszatérve a felújításra; az Örs vezér téri aluljáró felújításának teljes költsége sajtóból származó információk alapján 70 millió forint körül van. Ezért kapunk világos bézs színű járólapot, amit az ember a lakásában sem szívesen rak le, mert tudja, hamar koszolódik, nem praktikus. Érdemes megnézni már jelen félkész állapotában, igénytelen, foltos valami, nem szívesen néz rá az ember. A falakra részben új márvány kerül, részben az eddigi felületet tisztítják meg. Ami néhány napig szép is lehet, de a tervezett térfigyelő rendszer ellenére néhány héten belül úgyis telefirkálják a graffitisek.

VISZONT: a sok szépészeti beavatkozás ellenére sem lesz használhatóbb a napi több százezer (!) utas átmenő forgalmát lebonyolító csomópont. Hiszen a kerekesszékkel közlekedők, a babakocsis anyukák, bármilyen mozgásában korlátozott ember számára gyakorlatilag lehetetlen az átkelés az egyik oldalról a másikra.

Úgy gondolom, a felületi kezelés helyett értelmesebb lett volna MOZGÓLÉPCSŐK építése (amire a friss munkálatok után valószínűleg évekig, évtizedekig hiába várunk). Ezek nélkül ugyanis teljesen felesleges az elővárosi közlekedés fejlesztése is, hiszen a közösségi közlekedéssel történő bejárással kapcsolatban az egyik legfontosabb ellenérv a körülményes átszállás, ami az idősebbek, babakocsival közlekedők számára különösen nehéz, a fogyatékosok, mozgássérültek, számára pedig egyszerűen lehetetlen.

Kérdéseim:

1. Hogyan fordulhat elő 2009-ben Európában, hogy egy több százezres átmenő forgalmú aluljárót nem szerelnek fel a mozgásukban korlátozott embertársaink közlekedését is lehetővé tevő mozgólépcsővel (uram bocsá’ lifttel).
2. Ki a felelős a program megalkotásáért/aláírásáért/elfogadásáért?
3. Az érintett szervezetek miért nem tiltakoztak az esztelen pénzköltés és a legalapvetőbb igények figyelmen kívül hagyása ellen?
4. Meddig kell még tűrnünk, hogy a haver építési kivitelezők érdekei (”van egy kis márványom, hová tudnánk beépíteni”) előbbre való, mint a tömegközlekedők igényei?
5. Költői kérdés: A döntésekért felelősök közül hányan közlekednek az Örs vezér téri, vagy egyéb felújításra kerülő aluljárón keresztül munkába menet (bármilyen tetszőleges pozitív egész szám meglepne)?

Várom minden érintett reakcióját, válaszát.

Tisztelettel:
N. Viktor

Az OCTOGON architecture&design és a radiocafé 98.6 együttműködésének végeredménye az „Építő kritika” – minden kedden 19.00-20.00 óra között a radiocafé 98.6 – on! Műsorvezetők: Bojár Iván András és Tüske Ferenc.

A mai adás témája: Budapest, mint filmdíszlet

Budapesten a JOB! A producerek érték el, hogy az eredetileg Párizsban játszódó gengszter sztorit újragondolják. Nemzetközi produkció, igazi nagyágyúkkal, és benne Budapest végre Budapestet alakítja. Vendégek: Czinkóczky Csaba producer, telefonon Báron György filmkritikust faggatják a műsorvezetők.

Az OCTOGON architecture&design és a radiocafé 98.6 együttműködésének végeredménye az „Építő kritika” – minden kedden 19.00-20.00 óra között a radiocafé 98.6 – on! Műsorvezetők: Bojár Iván András és Tüske Ferenc.

A mai adás témája: Nők, város, terror! Budapest hétköznapjai

Tud róla, hogy született elképzelés Budapest leggyűlöltebb irodaházainak felrobbantására? Az Építő Kritika kedd esti adásában további részleteket ismerhetünk meg, ahol a firss Európa-díjas Szécsi Noémivel beszélgetnek a műsorvezetők most megjelent Utolsó Kentaúr című regényéről. Vendég lesz még Hámori Gabriella színésznő is, az I Love Budapest, illetve a mostanában megjelenő Budapest című filmek főszereplője. Nők, város, terror.

Budapest by Night

A VI. kerület önkormányzata 2009. június 25-én elfogadta azt a rendeletet, mely szerint a kerületi üzleteknek – amelyek lakóházban vannak és este tíz után is nyitva szeretnének tartani – kötelesek beszerezni a lakók kétharmadának írásos hozzájárulását. Emellett minden, tíz utáni nyitva tartásra engedélyt kérő üzletnek be kell szereznie szakértői véleményt arról, hogy maximális hangerő mellett sem bocsátanak ki zavaró erősségű zajt. A boltok ugyan egész éjjel nyitva tarthatnak, a teraszoknak azonban már éjfélkor, az egyéb vendéglátó helyeknek pedig legkésőbb hajnali egykor be kell zárniuk.

Budapest turisztikai karakterének egyik legfontosabb pillére, hogy nemzetközi szinten Budapestet, mint színvonalas party-várost tartják számon, a mozgalmas éjszakai élet, illetve a sokszínű kulturális ajánlat hatalmas bevételeket és nem utolsó sorban megbecsülést hoz a város számára. Ily módon az egyes kerületek  vezetői által ellehetetleníteni tervezett kocsmák, éttermek, bárok és teraszok tiltásával, illetve a hasonló jellegű rendeletek megalkotásával a jövő évben közelgő önkormányzati választások során talán néhány szimpátia szavazatot nyerhetnek, a város  egészének azonban komoly károkat okoznak.  Elgondolkoztató, hogy azok az értékek, amelyeket turistaként szimpátiával, egy város élhetőségének fokmérőjeként értékelünk, ugyanazok az adottságok Budapesten hatósági korlátozással kénytelenek szembenézni.

Tudom, tudjuk, hogy az egész önkormányzati rendszer logikája úgy épül fel, hogy a szélsőséges, helyi, apró érdek mindig felülírja az általános, nagy, közös érdeket. Ennek elkerülése érdekében felkérem a kerületi polgármestereket, hogy a város nemzetközi versenyképességének megőrzése céljából tartózkodjanak a populista rendeletalkotástól.  Tartsák szem előtt a város lakosságának érdekeit, mindenekelőtt azt, hogy a sikeres, adóbevételeket termelő ágazatokat ne állítsák lehetetlen feltételek elé.

Budapest nagyváros, és mint bármelyik másik nagyváros Európában, az együttélés során hasonló nehézségekkel és konfrontációkkal kénytelen szembenézni. Hiszem  ugyanakkor, hogy azokat nem gorbacsovi tiltásokkal kell kezelni, hanem a probléma árnyaltságának megfelelően. Természetesen olyan módon, hogy a lakók szempontjai és a város gazdasági érdekei egy ilyen kompromisszumban együtt jelenjenek meg.

Bojár Iván András
Városarculati tanácsnok

A kelet-európai EU-országok nagyvárosai közül Budapesten a legjobb élni az egyik vezető londoni gazdaságelemző ház hétfőn közzétett friss összeállítása szerint.

Az Economist Intelligence Unit (EIU), a világ legnagyobb, nem befektetési banki elemző és előrejelző intézete által elsősorban az üzleti kiküldöttek számára rendszeresen elkészített, az idén 140 nagyvárost tartalmazó életminőségi lista öt átfogó kategória – stabilitás, egészségügyi ellátás, oktatás, kultúra és környezet, valamint infrastruktúra – összesen harminc mennyiségi és minőségi ismérve alapján számszerű indexet ad meg az adott város élhetőségére.

Az 1-es osztályzat elviselhetetlen, a 100-as ideális életkörülményeket jelöl. A 80 pontnál jobb osztályzatú városokban az EIU szerint alig jelentkeznek életminőségi gondok, az 50 alatti pontszámok ugyanakkor már napi életszínvonalbeli kihívásokat jeleznek.

 A ház a kelet-európai térségben az általa alkalmazott kritériumok alapján Budapestet találta a leginkább élhetőnek, a magyar főváros a 140-es listán az 55. helyre került, 88,2 ponttal. Budapest után a térségből Prága következik, amely 84,0 ponttal a 60. helyen áll.

Az EIU felmérésének készítői a listához fűzött elemzésben ki is emelik, hogy Kelet-Európából ez a két főváros – a kissé távolabbra sorolt, 79,8 ponttal 65. helyezett Pozsonnyal együtt – került a szinte problémamentes felső mezőnybe.

Varsó 78,2 pontja azonban csak a 70. helyhez volt elégséges. A kelet-európai EU-térségben Bukaresté a leggyengébb helyezés: a román főváros 71,8 ponttal a 85. helyre került.

Az élvonalat kanadai, nyugat-európai és ausztrál nagyvárosok alkotják. Az idei élhetőségi lista első helyezettje a kanadai Vancouver, 98,0 ponttal, utána Bécs (97,9), az ausztráliai Melbourne (97,5), a kanadai Toronto (97,2), majd holtversenyben ötödikként – egyaránt 96,6 ponttal – az ausztráliai Perth és a kanadai Calgary következik.

Az első tízben négy nyugat-európai, három kanadai és három ausztráliai város van. A legélhetőbb amerikai város az EIU felmérése szerint a 92,3 ponttal 29. helyre sorolt Pittsburgh. New York közvetlenül Budapest után következik, 86,6 ponttal az 56. helyen.

A lista másik végére afrikai és ázsiai országok nagyvárosai kerültek. Az EIU londoni elemzői által összeállított rangsort a zimbabwei Harare zárja, 37,5 ponttal a 140. helyen, eggyel felette a bangladesi Dakka áll, 38,7 ponttal, holtversenyben Algírral.

Számodra milyen Budapest? Gyere, és válaszd ki a kiállításon! Várunk az ünnepélyes kiállítás-megnyitónkon sorra kerülő eredményhirdetésre és díjátadóra.

Időpont: 2008. november 28. péntek 18 óra
Helyszín: a Szeretem Budapest kiállítótermében: Szarka u. 3.

A kiállítást megnyitja és a zsűri értékelését ismerteti Bojár Iván András, a zsűri elnöke.
Még eddig nem hallottál róla, de pályáznál? Most nem nyertél, de megpróbálnád újra? Ha Te is szereted Budapestet és van képed, videód, víziód hozzá, a következő fordulón a helyed!
A kiírásról bővebb információk a www.studmet.hu honlapon, illetve érdeklődj a 411-0976/111-os számon Kaffka Gabriellánál!

A kiírást folytatni fogjuk korosztályi megkötés nélkül, ahol a jövőképet, a lokális identitást, a kerületek, körzetek sajátosságait, arculatát szeretnénk elsősorban kiemelni.

Az Európai Bizottság megbízásából készült felmérés szerint meglehetősen elégedetlenek a budapestiek lakóhelyükkel. A 75 európai városban készült közvéleménykutatáson Nápoly, Athén és Isztambul szerepelt a legrosszabbul.

Hetvenöt európai város közül hatvanegyedik helyezésével Budapest az utolsók között szerepel a lakók elégedettségi mutatói alapján, olvasható abban a Gallup-felmérésben.

A Flash Eurobarometer keretében készült kutatásból kiderült, hogy a Budapesten élők leginkább a köztisztasággal, a tömegközlekedéssel és a zajterheléssel elégedetlenek.

Változtatni kellene, hogy szeressék a Budapestiek városukat! Azt kell meghallani, hogy az emberek miért érzik magukat rosszul városukban?!

Meggyőződésünk, hogy elegendő lenne, ha az emberek közérzetét javítanánk. Nem kellenek hozzá nagy dolgok, csak ne tudjunk keresztül esni hajléktalanokon a Ferenciek terén, ne legyenek erőszakos szórólap osztogatók, ne tukmáljanak ránk állandóan zugárusok mindenfélét, lehessen nyugodtan sétálni a városban illegális plakátok nélkül, rendszeresen ürített szemetesek mellett, folyamatosan ápolt köztereken. Egy kis szemlélet váltásra lenne szükség!

Ehhez nem csak pénz kell, hanem akarat és egy kis figyelem, figyelem a Budapestiekre!

Budapestiekkel együtt, közösen kell megtanulnia a város vezetőinek is, hogy az “apró rendetlenségek” sokkal többet mutatnak egy városról és az állampolgár közérzetét sokszor ezek az apró dolgok határozzák meg! Ideje a köztereken Budapest “slendriánságát” végre felszámolni! Nem elég a több száz milliárdos Csepeli szennyvíztisztítóról, a metró projektekről beszélnünk, attól még egy Budapesti nem fogja magának érezni a várost. A nagy projektekhez képest filléres költségekkel, egy kis kreativitással csodákat lehetne felmutatni Budapest közérzetében, a köztereken!

Szeretnénk végre IGAZI SZEMLÉLETVÁLTÁST a közterek szerepében, helyzetében!

Demonstrációt szervezett az Attac nevu antiglobalizációs mozgalom és az ifjú humanisták az átépülo Rác fürdőszomszédságában, a Tabánban. A körülbelül száz tüntető a fák kivágása és a Tabán kisajátítása ellen tüntetett dudákkal, gólyalábakkal felszerelve.

Tekintse meg képeinket! Csatlakoztak az attacosokhoz azok a – zömmel goás – fiatalok is, akik már évek óta szerdánként a Tabánban zenélnek, zsonglorkődnek, és heverésznek a fűben. A Magyar Zsonglőr Egyesület indította útjára a hagyományt, amely az életörömről szól, és egy fillérjébe sem kerül senkinek, mivel a köztér mindenkié. Álláspontjuk szerint ez is veszélybe került most, a Rác fürdő átépítése és a szállodaépítés miatt.

A tüntetésen a rendőrség is képviseltette magát, sőt még a Belügyminisztérium kamerával felszerelt kisbusza is a park közelében állomásozott.

Kövér burzsujok kontra bizonytalan aktivisták

Az Attac magyarországi vezetoje a mikrofont magához ragadva elmondta, hogy tiltakoznak a fakivágások ellen. Átfogó védelmi tervet dolgoztak ki a budapesti ősfák és zöldterületek védelmére, amit eljuttatnak a Fővárosi Önkormányzathoz. A lényegi rész után megtudtuk még, hogy nem is valódi demokráciában élünk, mert ahol a pénz beszél, és a kutya ugat, ott nincs mit tenni.

Kivéve persze, ha mindenki összefog, és a tőke ellenében elindul a lenini úton. Ha más út nem kínálkozik, a polgári engedetlenség is elképzelhető, mondta a szónok. Ez röplapozást és fához láncolást jelent. Ezután a tömeg átvonult a Ferenciek terére, ahol egy kissé zavarban lévő aktivista elmondta, hogy ő nem aktivista, de ismer ilyen embereket, és a lényeg az összefogás. Helyét egy szakállas fiatalember vette át, aki elrappelte, hogy new generation.

A KÖH engedélyezte a fakivágást

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélyével valóban kivágtak hatvan fát, mondta Janik Péter, az I. kerületi önkormányzat sajtószóvivője az Indexnek. Hozzátette, hogy ugyanilyen számban telepítenek ki új csemetéket. Kisebb zavart okozott a kerületben a kérdés, hogy a Tabán hivatalosan kihez is tartozik. Rövid nyomozás után a Fővárosi Önkormányzat vállalta a felelősséget.

Klikk a képre!

A park egy részén hétmilliárdos beruházás keretében épül fel a háromszintes, 55 szobás Rác Termál Hotel, majd második ütemben a Citadelláig haladó sikló. A hotel befejezésének várható időpontja 2006 ősze. A beruházást végző Rác Nosztalgia Kft. vállalta, hogy az első tíz évben havi 300 ezer, majd a következő negyven évben havi 605 ezer forintot fizet a földhasználatért. Utána a tulajdonába kerül a földterületet.

A Rác Nosztalgia Kft., amelynek 25 százalékos tulajdonosa a főváros gyógyfürdő részvénytársasága, megígérte, hogy tíz-tizenöt éven belül megtérül a beruházás. A komplexum közvetve tízmilliós nagyságrendű bevételt jelentene a fővárosnak évente, olvasható a Budapest.hu-n. A beruházásra egyébként 750 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyertek az államtól.

Illetékes híján sem a fővárosi, sem a kerületi önkormányzatnál nem tudtuk meg, hogy a közterületnek és kerületi törzsvagyonnak minosülő terület hogyan kerülhet magánkézbe, milyen pályáztatások útján választották ki a céget, és ezután is szabadon használhatják-e a parkot a fűre kifekvők és a színes ruhás buzogányosok.