A Szeretem Budapestet Mozgalom megvizsgálta(tta) a jogszabályokat és véleményünk szerint helyes a fővárosi rendelet, nem sérti az Alkotmányt, hiszen a választási törvény egyértelműen az önkormányzat hatáskörébe utalja, hogy megtiltsa a közterületen történő plakátolást.

A választási eljárásról szóló törvény 42.§ (4) bekezdése értelmében az önkormányzatok (ez esetben a Fővárosi Önkormányzat) törvényi felhatalmazást kaptak arra, hogy rendeletben műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból egyes középületeken vagy a közterület meghatározott részén megtilthassák választási plakát elhelyezését.

42. §

(1) A választási kampány végéig a jelölő szervezetek és a jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot. A plakát olyan sajtóterméknek minősül, amely engedély és bejelentés nélkül előállítható. Egyebekben a plakátra a sajtóról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.

(2) Plakát — a (3)-(6) bekezdésben meghatározott kivételekkel — korlátozás nélkül elhelyezhető.

(3) Épület falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos, a bérlő, illetőleg — állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén — a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet.

(4) Egyes középületeken vagy a közterület meghatározott részén plakát elhelyezését a helyi önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból rendeletben megtilthatja. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos.

(5) A választási kampányt szolgáló önálló hirdetőberendezés elhelyezésére a közterület-használatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.

(6) A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölő szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátot az, aki elhelyezte vagy akinek érdekében elhelyezték, a szavazást követő 30 napon belül köteles eltávolítani.

A Fővárosi Önkormányzat ezen törvényi felhatalmazás alapján alkotta meg a választási plakátok egyes középületeken és a közterület meghatározott részein történő elhelyezésének tilalmáról szóló 5/1998. (II. 27.) Főv. Kgy. rendeletét. A rendelet melléklete pontosan felsorolja azokat az épületeket és közterületeket, ahol a törvény felhatalmazása alapján – műemlékvédelemre, illetve környezetvédelmi szempontokra hivatkozással – az önkormányzat megtiltja választási plakátok kiragasztását. Ez egyben azt is jelenti, hogy más területekre ez a jogszabály nem alkalmazható, és ilyen esetekben a választási törvény egyéb rendelkezései az irányadók.

A rendeletre hivatkozva indítottak eljárást a közterület-felügyeletek az illegálisan plakátoló pártokkal szemben, s a rendeletre hivatkozva lép fel az illegális politikai plakátok ellen a Szeretem Budapestet Mozgalom is.

Szomorúan olvastuk az LMP nyilatkozatát, amely Bojár Iván András, a Szeretem Budapestet Mozgalom elnöke, városarculati tanácsnok, a fővárosi közgyűlés SZDSZ frakciójának párton kívüli tagja tegnapi közleménye kapcsán született. Az LMP nyilatkozatban tagadja, hogy vadplakátokat, vagy matricákat helyezne el a városban, ezt a mondatot cáfolni tudjuk a mellékelt fényképekkel! Az LMP most a választásokkor, a Humanista Párt pedig előtte már matricákkal és a rendezvényeik propagálásakor vadplakátoztak a városban, ezeket fényképekkel tudjuk igazolni.

Az LMP úgy igyekszik beállítani, mintha a tanácsnok kizárólag az LMP-t támadta volna, mégpedig pártpolitikai célzattal. Ez a beállítás nem valós, hiszen az LMP mellett a Jobbik is egyenlő súlyú említést kapott.

Az elmúlt két év során a Szeretem Budapestet Mozgalom és a városarculati tanácsnoki iroda minden egyes választás, vagy népszavazás alkalmával számos felszólító levelet intézett az éppen szabálysértő pártok felé. A tavalyi népszavazás során nyílt levelet kapott a Fidesz, egy másik alkalommal az MSZP, a XIV. kerületi időközi választás során pedig Bojár Iván András döntése következtében az SZDSZ illegális plakátjai is éppúgy el lettek távolítva a közterekről, ahogy az összes említett pártté a VII. kerületben, Pesterzsébeten, vagy Csepelen. Most sem történt más: mind az LMP, mind a Jobbik számos jelzést, megkeresést kapott a nyilvános közlemény megjelenése előtt.

A tanácsnok munkája arra a nem kis jelentőségű eredményre irányult, hogy 1990 óta ez az első olyan választási kampány Budapesten, amely végre nem a társasház tulajdonosok épületeinek falain, az elektromos művek, vagy a fővárosi díszvilágítási vállalat villanyoszlopain, elektromos dobozokon, sőt fákon, padokon, esővíz ejtő csatornákon, kukákon, kirakatredőnyökön, mindenféle köztéren fellelhető felületen zajlik. Mindenki tudja, emlékszik rá, hogy egy-egy ilyen kampány után, bár törvényi kötelezettség volt rá, a pártok rendszerint nem foglalkoztak plakátjaik, matricáik eltávolításával, az minden esetben jelentős közpénz felhasználásával a főváros feladata maradt. Most azonban, preventív módon a pártok, így az LMP megkeresésével alakult ki az alkalmi plakáthelyek sok százas listája, amelyeket a főváros közgyűlése egyhangú szavazással fogadott el és kihelyezésükről határozott. Ez a gyakorlat számos vidéki városban, de Európa nagyvárosaiban a legtermészetesebb módszer politikai kampányok idején.

Szomorúvá az LMP nyilatkozata bennünket mégsem ezért tett. Míg a Jobbik nyilatkozata egyértelműen a közlemény közcélú és pozitív tartalmára reagált, kiemelte azt, hogy leállnak a korábbi káros gyakorlattal, addig az LMP éppen azzal az alkotmányellenes jogszabállyal takarózik, amely a pártok számára biztosít kiváltságokat.

Az Alkotmány egyértelműen a magántulajdon védelme mellett áll ki, míg a parlamenti pártok által elfogadott Választási Törvény úgy ad engedélyt a pártoknak a „köztér” kampány időszakban történő tetszőleges felhasználására, lényegében legális vandalizmusra, hogy abban nincs tekintettel a tulajdoni viszonyokra, a magántulajdon integritására. Amit a közembernek nem szabad, azt a pártok, ha nekik tetszik, megtehetik – érvel utolsóként az LMP. A Fővárosi Közgyűlés mind az öt pártjának, s megkésve ugyan, de a Jobbik nyilatkozata alapján immár e Parlamenten és Közgyűlésen kívüli pártnak az önkorlátozó, a közcélt szem előtt tartó határozata, nyilatkozata is arra irányul, hogy bár törvénykezésünk e kérdéseiben is tele van önellentmondásokkal, a cél érdekében lemondanak a VT szerint köztérként definiált magántulajdonok felületeinek politikai célú felhasználásáról.

Ami az illegális óriásplakátok kérdését illeti, Bojár Iván András ebben a kérdésben nem most, az LMP nyilatkozata idején, de jóval korábban, számos elitélő nyilatkozatot tett. A vadplakát, a falfirka, és más köztéri anomáliák felszámolására irányuló tevékenység következő állomásainak egyikeként ezek feltárása is a városarculati tanácsnoki iroda munkájára tartozik. Előkészítő munkák már történtek, érdemi lépésekhez pedig, a Szeretem Budapestet Mozgalom meggyőződése szerint, a politikai pártokat erős kontroll alá vonó civil szervezetek határozott összefogására van szükség.

Ebben a munkában szívesen vesszük az LMP és a Humanista Párt együttműködését!

Szeretem Budapestet Mozgalom