Népszabadság

Illegális hulladéklerakásra buzdít, messze van, a gyerekek és az idősebbek nem érik fel, a guberálók felfeszítik és folyik belőle minden, mögéje beágyaznak a hajléktalanok, sőt a patkányokat is odavonzzák, nem beszélve arról, hogy amikor üveget üvegre öntenek, minden szomszéd kiugrik az ágyából.

Mindezt az évek óta erőltetett hulladékgyűjtő szigetekről írta egy hulladékkezelési szakember. Végre egyre többen felfigyelnek arra, hogy egy alapvetően felhasználóellenes, sőt gazdaságtalan módszert erőltettek a sűrűn lakott fővárosi kerületekre, amely nemcsak hogy idegen a hasonló nagyvárosi nyugat-európai gyakorlattól, de ráadásul nem éri el az annyira áhított célt sem.

És mindezt most már nem csak egy árva panelházban folyt eredményes ellenpróba ismeretében jelenthetjük ki, hanem egy egész kerület “különakciójának” sikere nyomán. Erzsébetváros polgármesterét megpróbálták lebeszélni a kapualjakba telepített szelektív kukákról, ám nem hagyta magát. Azóta pedig nemhogy így végzik a több mint egy éve folyó kísérletben részt vevő lakóházak szelektív kukáinak ürítését, de a bekapcsolódott lakóközösségeknek mindezért még fizetniük sem kell. Egy bizonyos házszámig ugyanis a kerület állja a költségeket, azon felül pedig már a szemetescégnek is megéri a biznisz. Kiderült ugyanis, ami ép ésszel kezdettől fogva felfogható volt, a “házhoz menő” szelektív hulladékgyűjtés – a még most sem piaci árak mellett is – két és félszer hatékonyabb a gyűjtőszigetes módszernél. Vagyis ennyivel hamarabb térül meg a ráfordított pénz és ennyivel gyorsabban válnak a helyiek környezettudatossá. A hetedik kerületieknek a kísérlethez csatlakozott negyede majd kilencven százalékban (!) külön gyűjti a háztartási szemetet és a házak már sorban állnak, hogy ők is bejuthassanak a programba. Hol van ettől még a többi belső kerület!

Ami nem megy, ne erőltessük!. Jó lenne, ha ezt a régi módszerhez szokott szolgáltató cég foglyának tűnő fővárosi vezetés is felfogná. Vajon a többi belső kerület mikor ébred?

Erzsébetvárosban már több száz társasház csatlakozott a szelektív hulladékgyűjtési rendszerhez, melyet az Erzsébetvárosi Önkormányzat szervezett a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. segítségével.

Annak érdekében, hogy a szelektív hulladékgyűjtést sikeresen be tudjuk vezetni Erzsébetvároson kívül egész Budapesten, az emberek szemléletének kell megváltoznia, hiszen a szolgáltatás elindítása szervezettebb és igényesebb hulladékgyűjtést igényel a lakók, intézmények, társasházak részéről.

A Szeretem Budapestet Mozgalom segítséget kíván nyújtani a társasházaknak a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésében és abban, hogy minél többen könnyen és gyorsan csatlakozni tudjanak a rendszerhez. Mellékelünk néhány képet és kiírást, melyeket egy társasházban találtunk.

Az Erzsébetváros című újságban a következőket kívánjuk megjelentetni.

A kukatároló kialakítása a kulturált társasház egyik alapja. Szinte minden társasház rendelkezik olyan kis helyiséggel, vagy lépcső alatti területtel, amelyet le tudnak választani, és kukatárolónak tudnak kialakítani. Ne fogadja a házba betérőket a kukák látványa!

A kukákat nehéz a lépcsőn legurítani, ezért egy egyszerű, elmozdítható sínpárt javaslunk, melynek használata megkönnyíti a kukák lecsúsztatását a lépcsőkön.

Ha a társasház nem tudja megoldani, hogy a kukák a szolgáltató által elvárt módon a ház elé kikerüljenek, beszéljenek a kerületben ilyen szolgálatot ellátókkal, mert ők ellenszolgáltatásért ugyan, de vállalják a kukák kihelyezését és mozgatását.

Használjanak szemetes zacskót, abba gyűjtsék a lakók a szemetet. Mindig nyomják bele a szemetet a kukába, nem mellé tegyék, ha tele van a kuka. Ezt a kukákon felirattal is jelezhetik.

Szelektív hulladékgyűjtésnél tegyenek ki használati utasítást, segítséget a lakóknak, hogy mit jelent a szelektív hulladékgyűjtés, és hogyan kell gyűjteni a hulladékot.

Szelektív hulladékgyűjtésnél lehetőleg használjanak falra felerősíthető flakontömörítő készüléket, melyet kb. tízezer forint értékben beszerezhetnek.

A jobb megkülönböztetés érdekében a szelektív kukák tetejét lássák el a használati termék feliratával (FÉM, PAPÍR, MŰANYAG).

Az illegális plakátok visszaszorítása érdekében használjanak hirdetőfalat minden egyéb, más helyen kifüggesztett papírt azonnal távolítsanak el.

Végül, de nem utolsó sorban: a lakók köszönjék meg a társasházba betérőknek, hogy ők is vigyáznak a rendre és tisztaságra. Erre is láthatnak példát a mellékelt fényképeken.

Fém szelektív kuka

Műanyag szelektív kuka

Papír szelektív kuka

Szelektív zöld kuka

Bárkay Tamás írása

Kitetetné a szelektív hulladékgyűjtő konténereket a város belső részeiből a Szeretem Budapestet Mozgalom, ha rajta múlna: a PVC-dobozok rondák, ráadásul mágnesként vonzzák az illegális szemétlerakást – mondják a civil szervezet aktivistái.

Szelektív kukák Budapesten

A színes PVC-konténerekből összeállított szelektív hulladékgyűjtő szigeteket normálisan működő európai városokban csak ott engedélyezik, ahol nagy boltok, bevásárlóközpontok vannak, semmiképp sem a belső területek közterein, parkjaiban. A konténerek rondák, nem illenek a bel-budapesti épített környezetbe, rontják a városképet – mondják a Szeretem Budapestet Mozgalom aktivistái. Tapasztalatuk szerint a szigetek illegális lerakókká váltak, részben azért, mert a térfigyelő kamerát működtetők részéről egy “kis” szemét lerakásának a figyelése nem tartozik a napi teendők közé. Másrészt, aki kitalálta, hogy ilyen szigeteket kellene létesíteni a legszebb parkokban, tereken (is), az nem is gondolhatta, hogy ezek a förmedvények az ilyen helyeken eleve vonzani fogják azokat, akik illegálisan akarnak megszabadulni a hulladékuktól – fogalmaztak a civilek.

Belváros-Lipótváros alpolgármestere már évekkel ezelőtt azon az állásponton volt, hogy a város közepébe nem valók a színes plasztik tárolók. Molnár Katalin színben is, formában is neutrálisabb megoldást akart, amelyek alig tűnnek fel, de a küldetésüket tökéletesen teljesítik. A kerület néhány kútszerű gyűjtőhelyet alakított ki, amelyeknek csak a tetejük színes. Az alpolgármester közölte: a szisztéma bevált.

A konténerek Budapest városarculati tanácsnoka szerint sem szépek, de Bojár Iván András finomabban nyúlna a problémához, mint a Szeretem Budapestet Mozgalom. El lehet gondolkodni azon, hogy a nem túl távoli jövőben a tájba jobban illő szigeteket alakítsanak ki – akár pályázatot is kiírhatnának -, de egyelőre annak kell örülni, hogy vannak ilyen konténerek, és az emberek használják őket – mondta lapunknak.

2008-at írunk, de a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. még mindig nem képes a nyugati országokban már lassan 25-30 éve bevezetett igazi szelektív hulladékkezelésre, vagyis a házankénti gyűjtésre. Ezzel a csaknem kétmilliós Budapesten egyedül Erzsébetváros önkormányzata próbálkozik, igaz, az FKF Zrt. közreműködésével. A lakók benyomásai vegyesek, sokan kifogásolják például, hogy a kapualjakba kitett kukák feliratai olyan picik, hogy nehezen lehet felfedezni. Az egyik társasház maga készített szórólapokat, színes feliratokat a lakóknak, hogy minél gyorsabban tanulják meg, melyik szín melyik újrahasznosítható hulladékfajtára utal – közölte a Szeretem Budapestet Mozgalom titkára. Az FKF Zrt. szóvivője az erzsébetvárosi kísérletről azt mondta, hogy az ilyen módon gyűjtött hulladék sokkal szennyezettebb, mint a szigetekről elszállított anyagok.

A szelektív szigeteken illegálisan kirakott szemét elszállítása évente 370 millió forintba kerül az FKF Zrt.-nek – közölte érdeklődésünkre a cég szóvivője. Horti Zsófia elmondta: ennek ellenére úgy gondolja, nem a rendszerrel van a baj, hanem az emberek hozzáállásával. Ilyen alapon a buszsávokat is megszüntethetnénk, hiszen sokan használják olyanok, akiknek ehhez nincs joguk – jegyezte meg, hozzátéve, hogy a szigetek helyét nem az FKF Zrt. jelöli ki, hanem a helyi önkormányzatok.