A közterekről a társasházakba költöztették a szelektív hulladékgyűjtő konténereket Budapest VII. kerületében. A „házhoz-menő” szelektív gyűjtés két és félszer hatékonyabb a köztérinél, ráadásul a lakók is több százezer forintot spórolnak meg vele.

Akár normálisan is működhetne a szelektív hulladékgyűjtés Magyarországon, mint Európa annyi városában, de nálunk e téren is az „abnormitás” az általános. A környezettudatos állampolgár a konyhájában külön szatyrokban gyűjti a pet-palackokat, az üvegeket, a papírt és az egyéb háztartási hulladékot, jóleső érzés tölti el, valamit tett a világért, s időről-időre három- négy megrakott nylonzacskóval indul el otthonról – már ha van ideje – a legközelebbi hulladékgyűjtő szigethez, hogy a különválogatott szemetet a megfelelő konténerbe dobja.

A probléma ott kezdődik, hogy a rohanásban nem mindig tud fél órás kerülőt tenni a szelektív gyűjtés „kedvéért”, ezért előfordul, hogy a több napon át tartó gondos válogatás eredménye a lépcsőház aljában kihelyezett kukában végzi. Már ez is lelkiismeret-furdalást okoz neki, nagyobb trauma érheti azonban, ha el is jut a szelektív konténerekig. A látvány nem mindennapi. Patkányok, rovarok futkároznak a környékükön, oldalukhoz támasztva műanyag szatyrok sorakoznak, egyik-másikukból kidől a szemét, amelyre „rásegítenek” a még hasznosítható dolgok után kutató guberálók.

Ebből lett elege Terézvárosnak, ahol megszűntették a konténereket, a turisták százezreit fogadó V. kerületben pedig szabályozták a szigetek működtetését, valamennyi designos külsőt kapott, s szigorúan ellenőrzik a környéküket.

Kerülő

Nem mintha másutt nem lennének térfigyelő kamerák, a rendőrségnél azonban a városvédő aktivisták rendre azt a választ kapják, nincs ember, aki figyelné, ki az, aki nem rendeltetésszerűen használja a konténereket, magyarán, aki a háztartási hulladékot rendszeresen ott rakja le, vagy akár meg is rongálja a kukákat. Az áldatlan helyzeten kívánt változtatni a VII. kerületi önkormányzat, ahol kreatív zöld csapat dolgozik, s a polgármester is vevő az új, környezetbarát megoldásokra, ezért két éve mintaprojekt indult a szelektív hulladékgyűjtés házhoz menő formájának elterjesztése érdekében.

„Nemzetközi felmérések szerint az utcákon, tereken működő szelektív szigetek a városrész lakosságának mindössze 8 százalékát érik el, ugyanis valóban nehézkes a megközelítésük, az embereknek nincs ideje arra, hogy kerülőt tegyenek, vagy kényelmi szempontból nem szánnak rá 20-30 percet” – magyarázta a FigyelőNetnek Bán Imre, a kerület közrendvédelmi és környezetvédelmi bizottságának elnöke. A társasházaknál folyó szeparált gyűjtésbe a lakosság 45 százaléka vonható be.

„Már csak ezért is gondoljuk azt, hogy ez a jövő útja” – indokolta Bán Imre, hogy a két évvel ezelőtti 60 társasházra kiterjesztett szelektív hulladékgyűjtési mintaprogramot miért bővítették ki mostanra 400 társasházra. Az érintett lakóközösségeket ráadásul nem is nagyon kellett kapacitálni, önként jelentkeztek, s hetente 3-4 háztömbbel bővül a lista.

Nem véletlenül, a szelektíven válogatott hulladékot ugyanis a Fővárosi Közterület Fenntartó Vállalat ingyen szállítja el. „Ha már két-három kommunális kukát szelektív konténerekkel váltanak ki a társasházak, évi pár százezer forintot megtakarítanak ” – hangsúlyozta a környezetvédelmi bizottság elnöke.

Hatékonyság

A VII. kerületi társasházi gyűjtés a főváros egészét tekintve is mintaprojekt – nyilatkozta Moravcsik József, a Szeretem Budapestet Mozgalom titkára, aki elsődlegesen turisztikai, idegenforgalmi, városképi szempontból szorgalmazza, hogy a közterek mellett a társasházaknál is meg kell honosítani a szelektív gyűjtést. Abból, hogy nálunk nem váltak be a szelektív szigetek, bűz, illegális szemét, felfordulás jellemzi őket, nem azt a következtetést kell levonni, hogy hagyjuk az egészet, s számoljuk fel, hanem azt, hogy vigyük közel a lakossághoz, akkor sikeres lehet” – hangsúlyozta a Szeretem Budapest Mozgalom titkára.

A társasházi gyűjtés kétségtelenül nagyobb munkaszervezést igényel a Fővárosi Közterület Fenntartó Vállalat részéről, mivel nyilvánvalóan egyszerűbb és olcsóbb néhány köztérről elszállítani a hulladékot, mint rendszeresen körbejárni a projektbe bevont társasházakat. Ugyanakkor kétségtelen előnye, hogy nagyobb a visszagyűjtési arány, mert közel van a keletkezési helyhez. Rugalmasan igazodik az igényekhez, nem kell lakossági ellenállásra számítani, s tiszta, szagmentes módon működtethető.

„Nyugat-európai nagyvárosi költséghatékonysági számítások szerint is a házhoz menő gyűjtés nyereséges, minden egy forintra jutó kiadás két és félszeres hasznot hoz, gazdaságossági szempontok is indokolják a kiterjesztését” – érvelt Moravcsik József. Egy világváros nem alapozhat csak a kevésbé hatékony, városképileg sem esztétikus köztéri gyűjtésre, haladnia kell a korral, s átvenni a modern nyugat-európai környezetvédelmi megoldásokat.

A szigeteknek amúgy – szerinte – lehet helyük a városokban is, csak nem ott, ahol külföldiek korzóznak, s viszik a hírünket a világba, vagy parkokban, ahol zöld felületnek, tisztaságnak kellene lennie, hanem inkább bevásárlóközpontoknál vagy gyéren lakott területeken, ahol nem okoz gondot a megközelítésük és nem rontják a városképet. A FigyelőNet úgy értesült, 2013-ra az erzsébetvárosi tapasztalatok alapján a FKF egész Budapestre kiterjeszti a házhoz-menő szelektív hulladékgyűjtést.

Népszabadság

Illegális hulladéklerakásra buzdít, messze van, a gyerekek és az idősebbek nem érik fel, a guberálók felfeszítik és folyik belőle minden, mögéje beágyaznak a hajléktalanok, sőt a patkányokat is odavonzzák, nem beszélve arról, hogy amikor üveget üvegre öntenek, minden szomszéd kiugrik az ágyából.

Mindezt az évek óta erőltetett hulladékgyűjtő szigetekről írta egy hulladékkezelési szakember. Végre egyre többen felfigyelnek arra, hogy egy alapvetően felhasználóellenes, sőt gazdaságtalan módszert erőltettek a sűrűn lakott fővárosi kerületekre, amely nemcsak hogy idegen a hasonló nagyvárosi nyugat-európai gyakorlattól, de ráadásul nem éri el az annyira áhított célt sem.

És mindezt most már nem csak egy árva panelházban folyt eredményes ellenpróba ismeretében jelenthetjük ki, hanem egy egész kerület “különakciójának” sikere nyomán. Erzsébetváros polgármesterét megpróbálták lebeszélni a kapualjakba telepített szelektív kukákról, ám nem hagyta magát. Azóta pedig nemhogy így végzik a több mint egy éve folyó kísérletben részt vevő lakóházak szelektív kukáinak ürítését, de a bekapcsolódott lakóközösségeknek mindezért még fizetniük sem kell. Egy bizonyos házszámig ugyanis a kerület állja a költségeket, azon felül pedig már a szemetescégnek is megéri a biznisz. Kiderült ugyanis, ami ép ésszel kezdettől fogva felfogható volt, a “házhoz menő” szelektív hulladékgyűjtés – a még most sem piaci árak mellett is – két és félszer hatékonyabb a gyűjtőszigetes módszernél. Vagyis ennyivel hamarabb térül meg a ráfordított pénz és ennyivel gyorsabban válnak a helyiek környezettudatossá. A hetedik kerületieknek a kísérlethez csatlakozott negyede majd kilencven százalékban (!) külön gyűjti a háztartási szemetet és a házak már sorban állnak, hogy ők is bejuthassanak a programba. Hol van ettől még a többi belső kerület!

Ami nem megy, ne erőltessük!. Jó lenne, ha ezt a régi módszerhez szokott szolgáltató cég foglyának tűnő fővárosi vezetés is felfogná. Vajon a többi belső kerület mikor ébred?

Erzsébetvárosban már több száz társasház csatlakozott a szelektív hulladékgyűjtési rendszerhez, melyet az Erzsébetvárosi Önkormányzat szervezett a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. segítségével.

Annak érdekében, hogy a szelektív hulladékgyűjtést sikeresen be tudjuk vezetni Erzsébetvároson kívül egész Budapesten, az emberek szemléletének kell megváltoznia, hiszen a szolgáltatás elindítása szervezettebb és igényesebb hulladékgyűjtést igényel a lakók, intézmények, társasházak részéről.

A Szeretem Budapestet Mozgalom segítséget kíván nyújtani a társasházaknak a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésében és abban, hogy minél többen könnyen és gyorsan csatlakozni tudjanak a rendszerhez. Mellékelünk néhány képet és kiírást, melyeket egy társasházban találtunk.

Az Erzsébetváros című újságban a következőket kívánjuk megjelentetni.

A kukatároló kialakítása a kulturált társasház egyik alapja. Szinte minden társasház rendelkezik olyan kis helyiséggel, vagy lépcső alatti területtel, amelyet le tudnak választani, és kukatárolónak tudnak kialakítani. Ne fogadja a házba betérőket a kukák látványa!

A kukákat nehéz a lépcsőn legurítani, ezért egy egyszerű, elmozdítható sínpárt javaslunk, melynek használata megkönnyíti a kukák lecsúsztatását a lépcsőkön.

Ha a társasház nem tudja megoldani, hogy a kukák a szolgáltató által elvárt módon a ház elé kikerüljenek, beszéljenek a kerületben ilyen szolgálatot ellátókkal, mert ők ellenszolgáltatásért ugyan, de vállalják a kukák kihelyezését és mozgatását.

Használjanak szemetes zacskót, abba gyűjtsék a lakók a szemetet. Mindig nyomják bele a szemetet a kukába, nem mellé tegyék, ha tele van a kuka. Ezt a kukákon felirattal is jelezhetik.

Szelektív hulladékgyűjtésnél tegyenek ki használati utasítást, segítséget a lakóknak, hogy mit jelent a szelektív hulladékgyűjtés, és hogyan kell gyűjteni a hulladékot.

Szelektív hulladékgyűjtésnél lehetőleg használjanak falra felerősíthető flakontömörítő készüléket, melyet kb. tízezer forint értékben beszerezhetnek.

A jobb megkülönböztetés érdekében a szelektív kukák tetejét lássák el a használati termék feliratával (FÉM, PAPÍR, MŰANYAG).

Az illegális plakátok visszaszorítása érdekében használjanak hirdetőfalat minden egyéb, más helyen kifüggesztett papírt azonnal távolítsanak el.

Végül, de nem utolsó sorban: a lakók köszönjék meg a társasházba betérőknek, hogy ők is vigyáznak a rendre és tisztaságra. Erre is láthatnak példát a mellékelt fényképeken.

Fém szelektív kuka

Műanyag szelektív kuka

Papír szelektív kuka

Szelektív zöld kuka

Bárkay Tamás írása

Kitetetné a szelektív hulladékgyűjtő konténereket a város belső részeiből a Szeretem Budapestet Mozgalom, ha rajta múlna: a PVC-dobozok rondák, ráadásul mágnesként vonzzák az illegális szemétlerakást – mondják a civil szervezet aktivistái.

Szelektív kukák Budapesten

A színes PVC-konténerekből összeállított szelektív hulladékgyűjtő szigeteket normálisan működő európai városokban csak ott engedélyezik, ahol nagy boltok, bevásárlóközpontok vannak, semmiképp sem a belső területek közterein, parkjaiban. A konténerek rondák, nem illenek a bel-budapesti épített környezetbe, rontják a városképet – mondják a Szeretem Budapestet Mozgalom aktivistái. Tapasztalatuk szerint a szigetek illegális lerakókká váltak, részben azért, mert a térfigyelő kamerát működtetők részéről egy “kis” szemét lerakásának a figyelése nem tartozik a napi teendők közé. Másrészt, aki kitalálta, hogy ilyen szigeteket kellene létesíteni a legszebb parkokban, tereken (is), az nem is gondolhatta, hogy ezek a förmedvények az ilyen helyeken eleve vonzani fogják azokat, akik illegálisan akarnak megszabadulni a hulladékuktól – fogalmaztak a civilek.

Belváros-Lipótváros alpolgármestere már évekkel ezelőtt azon az állásponton volt, hogy a város közepébe nem valók a színes plasztik tárolók. Molnár Katalin színben is, formában is neutrálisabb megoldást akart, amelyek alig tűnnek fel, de a küldetésüket tökéletesen teljesítik. A kerület néhány kútszerű gyűjtőhelyet alakított ki, amelyeknek csak a tetejük színes. Az alpolgármester közölte: a szisztéma bevált.

A konténerek Budapest városarculati tanácsnoka szerint sem szépek, de Bojár Iván András finomabban nyúlna a problémához, mint a Szeretem Budapestet Mozgalom. El lehet gondolkodni azon, hogy a nem túl távoli jövőben a tájba jobban illő szigeteket alakítsanak ki – akár pályázatot is kiírhatnának -, de egyelőre annak kell örülni, hogy vannak ilyen konténerek, és az emberek használják őket – mondta lapunknak.

2008-at írunk, de a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. még mindig nem képes a nyugati országokban már lassan 25-30 éve bevezetett igazi szelektív hulladékkezelésre, vagyis a házankénti gyűjtésre. Ezzel a csaknem kétmilliós Budapesten egyedül Erzsébetváros önkormányzata próbálkozik, igaz, az FKF Zrt. közreműködésével. A lakók benyomásai vegyesek, sokan kifogásolják például, hogy a kapualjakba kitett kukák feliratai olyan picik, hogy nehezen lehet felfedezni. Az egyik társasház maga készített szórólapokat, színes feliratokat a lakóknak, hogy minél gyorsabban tanulják meg, melyik szín melyik újrahasznosítható hulladékfajtára utal – közölte a Szeretem Budapestet Mozgalom titkára. Az FKF Zrt. szóvivője az erzsébetvárosi kísérletről azt mondta, hogy az ilyen módon gyűjtött hulladék sokkal szennyezettebb, mint a szigetekről elszállított anyagok.

A szelektív szigeteken illegálisan kirakott szemét elszállítása évente 370 millió forintba kerül az FKF Zrt.-nek – közölte érdeklődésünkre a cég szóvivője. Horti Zsófia elmondta: ennek ellenére úgy gondolja, nem a rendszerrel van a baj, hanem az emberek hozzáállásával. Ilyen alapon a buszsávokat is megszüntethetnénk, hiszen sokan használják olyanok, akiknek ehhez nincs joguk – jegyezte meg, hozzátéve, hogy a szigetek helyét nem az FKF Zrt. jelöli ki, hanem a helyi önkormányzatok.

Az országos választásokra készülő összes párt tudja, hogy Budapest nélkül nem nyerhet. Ezért aztán minden fontosabb politikai erő hatalmas fejlesztéseket ígér. A kérdés: kinek hisznek a választók, amikor ugyanazt a körgyűrűt vagy metrót javasolják a lehető legellentétesebb politikai irányzatok.

Négyes metró: mindenki csapdában

Metróügyben a legdinamikusabb a mostani választási kampányban a Fidesz: ok a négyes metrót a szocialista-szabad demokrata vezetésű fővárosnál hosszabb szakaszon, egészen Budaörstől építenék meg. A négyes metró egyébként a rendszerváltás óta az összes kormány rövid távú tervei között szerepelt – Orbán Viktor kabinetjét leszámítva, amelyik megpróbálta halogatni a beruházást, és ez sikerült is neki.

Így tehát érdekes helyzetben vannak a választók: akik éveken át követelték a metrót, hatalomra kerülve egészen pontosan semmit sem építettek belőle, akik meg korábban halogatták a projektet, azok most még hosszabb nyomvonalat is javasolnak.

A Fidesz és az MDF ugyanis most Budaörstől a Bosnyák térig építené ezt a vonalat, az SZDSZ és az MSZP viszont ezt csak távlatilag tartja reálisnak, és a Kelenföldi pályaudvartól a Keleti pályaudvaron át a Bosnyák térig vezetné a metrót.

Kudarctörténet

A 4-es metró építése a rendszerváltás után először Antall József idején vetődött fel a világkiállítás alkalmából. Az expót Demszky Gábor és az SZDSZ javaslatára a Horn-kormány lemondta, a főpolgármester pedig későn észlelte, hogy ezzel a metrója is elúszni látszik. A Horn-kormány utolsó napjaiban kötött ugyan egy szerződést a főváros és a kabinet, ezt azonban a pár nap múlva hatalomra került Orbán-kormány megfúrta. Ezután a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány ígérgetései következtek, néhány pályázatot kiírtak, enyhe vitákkal lebonyolítottak, a felszínen történt némi munka is, de a metróalagút fúrása 2006 márciusig egyáltalán nem kezdődött el.

Ötös metró: mindenki egyetért

Egyértelműen támogatja mindenki az ötös metró ügyét, amely a csepeli, a szentendrei és a ráckevei HÉV-et, valamint az esztergomi vasútvonalat kötné össze. Az összeköttetés a pesti belváros alatt fúrandó alagút révén jönne létre.

Budán egyébként Aquincumnál találkozik a szentendrei HÉV a vasúttal, itt komoly közlekedési csomópont alakulhatna ki, feltéve, hogy megépül az aquincumi híd a rávezető útszakaszokkal Óbudáról Újpest felé. Ezt szintén támogatja minden politikai erő.

Metrók a szélrózsa összes irányába

Visszatérve a metróra: a szocialisták közül a II. kerületi polgármester, Horváth Csaba erőltetné a 2-es metró leágazását a Moszkva tértől a János kórház, illetve a Budagyöngye felé. Ezt távlatilag a szabad demokrata Demszky Gábor sem zárja ki.

A Fidesz nagyobb hangsúlyt fektet a 2-es metró túlsó végére, ők a gödöllői HÉV-vel akarják összekapcsolni ezt a vonalat. Ez szerepel egyébként a többi párt elképzelései között is, de Orbánéknál talán a leghangsúlyosabb ez a törekvés. A Fidesz ezen kívül két gyalogoshidat szeretne, az egyik a budai Várhoz vezetne a pesti Vigadótól, és benne átvinnék Budára az 1-es vonalat, vagyis a földalattit is. A másik gyaloghíd Lágymányos és Dél-Pest között létesülne.

A hármas metró hosszabbítgatásai

Az MDF a 3-as metrónál újítana. Pontosabban a főváros régi, még a tanácsrendszerben meghirdetett ígéretét váltaná be: meghosszabbítanák ezt a metrót Káposztásmegyer felé, a IV. kerületben. Az MDF a 3-as metrónál újítana. Pontosabban a főváros régi, még a tanácsrendszerben meghirdetett ígéretét váltaná be: meghosszabbítanák ezt a metrót Káposztásmegyer felé, a IV. kerületben.

A 3-as metró túlsó végén az MSZP-SZDSZ páros ügyködne, legalábbis a Podmaniczky-program szerint, amelyet elsősorban Demszky Gábor vall a magáénak. Ők a Ferihegyi reptérre hosszabbítanák meg a kék metrót. Az MSZP-nek az Indexhez eljuttatott gyors összefoglalójában azonban ez a beruházás nem szerepel.

Ferihegyi verziók

Minden párt szeretné ugyanakkor a Ferihegyet és a Nyugati pályaudvart összekötő gyorsvasút megépítését. Így a kék metró meghosszabbítása alighanem még várat majd magára, legalábbis délkeleti irányban.

A vasútfejlesztést a Fidesz a fővárosi sínek “lábra állításával” kapcsolná össze, ami azt jelentené, hogy a vasútvonalak nem vágnának ketté egész kerületeket, alattuk normálisan bonyolódhatna a forgalom. Ennek költségei igen magasak lennének, de távlatilag szerepelnek a párt programjában. Az MSZP ezzel szemben csak a pályaudvarok rekonstrukciójáról és az elővárosi vasútvonalak korszerűsítéséről beszél.

Az MDF a gyorsvasút kiépítéséig gyors buszjáratot indítana, amely Ferihegytől a belvárosig közlekedne, és csak a Népligetnél állna meg útközben. Ez a busz olcsóbb lenne az Airport Minibusz járatainál, de azért egy helyett két BKV-jegyet kellene váltania rá az utasoknak.

Az MSZP sem akar Dunagutat

Az MSZP budapesti ügyvezető alelnöke, Lénárt László elmondta az Indexnek, 20 éven belül nem tartják megvalósíthatónak Horváth Csaba felvetését, amely az úgynevezett Dunagút fantázianevet kapta.

A sokak által Duna alattinak vélt projekt hosszában vezetné át a belvárosi forgalmat Budapesten. A ténylegesen a Duna mellett, a rakpartok alá ásott alagútrendszer azonban olyan sokba kerülne, hogy ez a közeli jövőben nem valósulhat meg, mondta Lénárt.

Új hidak

Ami az új hidakat illeti, az aquincumi létesítményről már szót ejtettünk, ezt mindenki támogatja. Az ehhez kapcsolódó új körgyűrű, a Munkáskörút kiépítését elsősorban az MDF szorgalmazza, ők máris építenék az aquincumi híd déli párját, az albertfalvai hidat, amelyet a Fidesz is támogat.

A Munkáskörút e déli hídját nem pártolja viszont annyira az MSZP, ők az M0-s körgyűrű kiépítését, az ottani híd bővítését tartják fontosabbnak. Lénárt László tájékoztatása szerint: M0-s autópálya déli szektorában, az M1 és 51-es út között új pálya megépítését javasolják – Duna híddal.

Az M0-s északi hídjának építése amúgy idén kezdődik, és az SZDSZ-es Demszky Gábor szerint ez jövőre be is fejeződik.

Villamosok fejlesztése

Az utak után érdemes kitérni a villamosvonalakra is. Az MSZP, az SZDSZ, a Fidesz és az MDF egyaránt hangsúlyozza a pesti villamos-körgyűrűk meghosszabbítását. Így az 1-es villamos átmehet majd Budára, várhatóan a Fehérvári útig jut majd. A 3-as villamost dél felé a Dunáig vinnék el, északra pedig a tervek között szerepel a Szegedi úti átvezetés (itt egy felüljáró épülne).

Demszky Gábor sokszor ígérte már, és most is megemlítette mindemellett a budai villamosok, az 56-os és a 18-as összekapcsolását. A pártok jelentős része ebben is egyetért.

Moszkva tér, Ferenciek tere

A Moszkva tér rendezése összekapcsolódhat a Moszkva tér felújításával, amelyet különböző formában többen is támogatnak. Legutóbb az SZDSZ-es Kóka János és a szocialista Horváth Csaba kampányolt errefelé a legaktívabban. A Fidesz sem zárkózik el ettől, ők még a Batthyány teret, a Nyugati teret is megújítanák, de először a Ferenciek terén és annak környékén alakítanának ki gyalogos zónákat.

Vissza a villamoshoz!

A Fidesz és az MDF az Erzsébet hídra visszahelyezné a villamosokat. A Fidesz a közúti forgalmat távlatilag a föld alá terelné a Kossuth Lajos utcában, de legalábbis szintbeli összeköttetést teremtene a Belváros déli és északi fele között a gyalogosok számára.

Az MDF túlzásnak tartja a Kossuth Lajos utcai nagyberuházásokat, de a gyalogosok térnyerését ők is szorgalmazzák. A gyalogos zónák erősítését egyébként – kevésbé körülhatároltan, konkrétan – az MSZP és az SZDSZ is ígéri a Belvárosban.

A pártok többsége egyetért azzal, hogy a Bajcsy-Zsilinszky útra is vissza kell helyezni a villamosokat, ezzel a Nyugati pályaudvar és a Belváros között teremtődne meg újra a felszíni tömegközlekedési összeköttetés. A budai rakparton hasonló okokból a Margit hidat és a Batthyány teret kapcsolnák össze az ottani villamos vonalak meghosszabbításával.

Promenád a Duna-parton

A Fidesz a pesti Duna-parton alakítana ki promenádot, a Parlamenttől egészen az új Nemzeti Színházig. A többi párt programjában is szerepel a Duna “hozzáférhetővé tétele” a gyalogosok számára, de leginkább a Fidesz propagálja ezt. A Duna-parton a szocialisták és a szabad demokraták a Közraktárak rekonstrukcióját tervezik, ahol a Millenáris park pesti “ikerpárja” valósulhatna meg, elsősorban kulturális funkciókkal.

Régiók fejlesztése

Az SZDSZ kampányában Demszky Gábor most pénteken kiemelte a lágymányosi és dél-pesti fejlesztéseket, köztük a Leisztinger Tamás szocialista közeli nagyvállalkozó által menedzselt, a Lágymányosi-öbölben beindult vízi élménypark kiépítését, illetve a Demján Sándor nevével fémjelzett Millenniumi Városközpont további növekedését. Demszky szerint ezeket a fejlesztéseket a főváros infrastruktúrát bővítő politikája tette lehetővé.

Demszky beszélt az Óbudai Gázgyár területének a rehabilitációjáról is. Ez szintén szerepel az MSZP választási programjában, az MDF pedig itt a szennyezett talaj cseréjére hívja fel a figyelmet. Minden párt hangsúlyozza ugyanakkor a Várnegyed felújításának szükségességét.

Az MSZP különösen fontosnak tartja a csepeli gerincút fejlesztését, valamint az itteni elkerülő utat is. A gerincutat ők új nyomvonalon építenék. A Fidesz régóta kampányol a XXI. kerületben a gerincútért, Demszky Gábor pedig ezt a beruházást 13-14 éve ígéri.

Rgy rossz szokás vége

A legtöbb párt mára szakítani látszik a hetvenes évek rossz közlekedésmérnöki koncepciójával. Azzal, hogy a villamos vonalakat meg kell szüntetni a metróépítések miatt. Éppen ezért érdekes, hogy civil szervezetek évek óta küzdenek a Főpolgármesteri Hivatalnál a Thököly úti villamosvágányok megőrzéséért, mert állandóan fenyeget az a veszély, hogy végleg felszedik onnan a síneket.

Szociális ügyek

Az MDF a hajléktalankérdést azzal oldaná meg, hogy bővítené a férőhelyeket, méghozzá akkorára, amennyi minden hajléktalan számára elég lenne. Ezután viszont a belvárosban nem engednék, hogy aluljárókban, közterületeken lakjanak “életvitelszerűen” a fedél nélküliek. Az MDF és a Fidesz is fellépne ugyanakkor a bérkoldusok ellen.

A Fidesz berlini mintára rendezné a hajléktalanok és a bérkoldusok ügyét: akik nem akarnak szállást a meglévő intézményrendszerben, azok téglát, építőanyagot és szakmai támogatást kapnának a Városházától, és maguknak hozhatnak létre hajlékot, ahol szakmát tanítanának nekik, és foglalkoztatnák őket. Aki ezt nem hajlandó elfogadni, és nem hajlandó a közszállásokra sem bemenni, azokat viszont kitiltanák a belvárosból.

Az SZDSZ, illetve Demszky rendszeresen hangsúlyozza a Józsefvárosban és Kőbányán beindítandó szociális rehabilitációt. A Magdolna-negyedben, a VIII. kerületben ennek a programnak a csírái már meg is vannak, egyelőre azonban nagyszabású változások még nem történtek a környéken.

Környezetvédelem

A pártok fontosnak tartják a környezetvédelmet, a levegőtisztaságot. A szennyvíztisztítók építését mindenki támogatja, Csepelen és Budafokon van szükség ilyen létesítményekre. Az MSZP fontosnak tartja a dél-budai agglomerációs területek csatornázását és szennyvíztisztítását, ami 263 ezer lakost és hét települést érint, valamint Budapest külső kerületek csatornázását.

Az MDF a városban több helyen fásítási programot is indítana, a játszótereken pedig az EU-konform átalakításokat végezné el. A szelektív hulladékgyűjtést is javítaná ez a párt, a lakóknak 50-100 méteres környéken belül biztosítanának lerakóhelyeket.

Az MDF ezenkívül a talajcsere szükségességét hangsúlyozza Budafokon, a Metallochemia egykori üzeme környékén, illetve Óbudán a gázgyárnál és Csepelen a fémmű területén. Óbuda az SZDSZ, Csepel pedig az MSZP programjában is hangsúlyozottan szerepel.

Az MSZP-SZDSZ-koalíció programja különböző parkfejlesztéseket tartalmaz ezen kívül az Erzsébet téren, az Orczy-kertben és Észak-Csepelen. Emellett az MSZP folytatná a már megkezdett Észak-Kelet Pesti Hulladékgazdálkodási Programot.

Ingyenes wifi a belvárosban

Ami az internet elterjesztését illeti, a Fidesz mondott az Indexnek érdemi újdonságot: Cselovszki Zoltán fideszes politikus szerint az egész belvárosban ingyenesen biztosítani kellene a drótnélküli internetet, a wifi-elérést.

Cselovszki egyfajta budapesti közműhatóságot is felállítana. Az egységes közműfelügyelet nem érintené a privatizált közműcégek tulajdonosi szerkezetét, de a budapesti polgárok panaszaikkal ehhez a hatósághoz fordulhatnának. A monitoring-központ az árak és a szolgáltatások minősége miatt is eljárhatna a közműcégeknél.

Az egészségügy fejlesztése

A kórházprivatizáció elsősorban az SZDSZ ötlete Budapesten, illetve ezzel párhuzamosan az egészségügyi ellátás racionalizálása. Ezt a kampányban nem részletezi a párt, de az elmúlt hónapokban a Fővárosi Közgyűlés elé számos ilyen értelmű javaslatot terjesztett be a területért felelős szabad demokrata főpolgármester-helyettes, Szolnoki Andrea.

Az MSZP modernizálná az Országos Vérellátó Szolgálatot. A szocialisták felújítanák, illetve fejlesztenék a Rókus Kórházat, befejeznék a budapesti Honvéd Kórház rekonstrukcióját. Ez utóbbira évtizedek óta várnak a pestiek, de az MDF is javasolja a beruházás befejezését. Az MDF a Szent Imre Kórház rekonstrukcióját is hangsúlyozza.

Az MSZP az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet fejlesztését tartja fontosnak (itt a röntgenosztály, a CT-felszereltség, a mikrobiológiai kutatások, és a központi labor bővülhetne vagy újulhatna meg). A Heim Pál Gyermek-kórház korszerűsítését az MSZP és az MDF hangsúlyozza. (De a korábban említett SZDSZ-es javaslatok egy része is erre irányult.)

A műemlékgyógyfürdők rekonstrukciója, fejlesztése (Gellért, Lukács, Széchenyi, Rudas, Király) az MDF és az MSZP programjában hangsúlyos, de a többiek is utalnak erre. Az MSZP szeretne egy új, 5000 férőhelyes kongresszusi központot, továbbá nemzetközi hajókikötőt.