Végleg lekerül a napirendről a budai alsó rakpart átépítése, így nemcsak a lefedését kell elfelejteni, hanem a megálmodott sétányokat, parkokat és teraszokat: szinte minden újítást, amely a budai főgyűjtőcsatorna kiépítéséhez kapcsolódott volna – értesült a Népszabadság városházi forrásokból. Ezt tartalmazza az UNESCO által kifogásolt korábbi tervek nemrég elkészült módosítása, amit augusztusi vagy szeptemberi ülésén tárgyal a Fővárosi Közgyűlés.

Mint arról már beszámoltunk, amiatt, hogy a dunai panoráma – benne a rakpartokkal – világörökségi oltalom alatt áll, az ENSZ kulturális szervezete óvná a fővárost a változtatásoktól. A figyelmeztetés szerint bármilyen változás esetén a veszélyeztetett világörökségek közé sorolnák a panorámát, esetleg levennék a listáról, ez pedig presztízsveszteséget jelent Budapestnek. Információink szerint a közgyűlés elé kerülő új műszaki megoldás lényegében mindent figyelembe vesz a szervezet ajánlásaiból, azaz kizárólag a főgyűjtő megépítésére koncentrál. Így viszont gyakorlatilag semmilyen formában nem valósul meg a rakpart nyomvonalának a kiszélesítése. Ugyanígy lekerült a napirendről az az elképzelés is, hogy valamikor, másfél évtized múlva két szinten, az alsón alagútban vezessék a forgalmat.

Az eredetileg szorosan összekapcsolt két beruházásból, azaz a csatornaépítésbol és a rakpart átalakításából tehát csupán a főgyűjtő kiépítése valósulhat meg. Elegendő anyagi fedezet esetén persze lehetne a világörökségi elvárásokhoz is igazodó új közlekedési tervpályázatot kiírni, csakhogy arra már nincs idő. Annak lezárulta, esetleges újbóli megtámadása ugyanis annyira elnyújtaná a beruházás idejét – érvelnek a szakemberek -, hogy a főváros elesne a remélt és várható európai uniós forrásoktól. (A rakpartbővítésre az EU csak a főgyűjtőhöz kapcsolódó beruházásként adna támogatást.) A várhatóan alig egy hónap múlva szentesítendő módosítás ma még beláthatatlan időre visszaveti az amúgy indokolt fejlesztéseket, a kapcsolódó úthálózaton pedig maradnak az állandósuló dugók.

A mostani változás azért is meglepő, mert a főváros már idén januárban számolt a világörökségi előírásokkal. Csakhogy akkor még arról szóltak az elképzelések, hogy az alagútépítésnek is elkészítik az elvi engedélyezési terveit, bizonyítandó, hogy a beruházás késobb megvalósítható. Azt egyelőre nem tudni, hogy a legújabb tervekkel ezt a lehetőséget is végleg száműzték-e. Annyi bizonyos, hogy a tervezési szerződést az elmúlt nyolc hónapban nem írták alá. Mivel azonban az alagút a jelenlegi útszélesség alá nem férne be, az csak egy hozzávetőleg nyolcméteres szélesítéssel lenne elképzelhető. Ezt azonban – úgy tudjuk – az UNESCO-s ajánlások alapján a módosítás elveti. Mint ahogy azt az elvi elvárást is, hogy a rakpartot teljes egészében adják vissza a gyalogosoknak. Azt azonban a nemzetközi szervezet is elismeri, a jelenleg hiányzó infrastruktúra – például a két északi Duna-híd, s az egyéb kapcsolódó útvonalak – egyszerűen lehetetlenné teszi a rakpartnak mint észak-déli irányú kiemelkedő közlekedési folyosónak a kiiktatását.

Vajda Pál főpolgármester-helyettes szerdán az InfoRádióban megerősítette értesüléseinket. Elmondta: a rakpartbővítés csak a Margit hídtól északra képzelhető el, a világörökségi területen a főváros nem tervez változtatást. Ezen a részen az út magasságát is megemelik, amire azért van szükség, mert árvíz esetén jelenleg ezt a szakaszt kell a legelőbb lezárni. Hozzátette, az új koncepcióból következik az is, hogy a budai főgyűjtőcsatornát nem az alsó, hanem a felső rakpart alatt vezetik majd el.