Visszaadná az elnéptelenedő belváros rangját, és boltok százaival népesítené a belső területeket a Főváros új kereskedelmi koncepciója. A cél érdekében a városszéli zöldmezős kereskedelmi beruházások korlátozását, a belvárosi járműforgalom csökkentését is javasolják.

Budapest belvárosában még legalább harmincezer négyzetméternyi kiskereskedelmi terület megteremtését, továbbá a városszéli, zöldmezős beruházások korlátozását javasolja a Főváros kereskedelemfejlesztési stratégiájának tervezete. Szerepel a legfontosabb javaslatok között a tradicionális belváros újraélesztése, a kereskedelmi kínálat kiépítése a nagyobb közlekedési csomópontok mentén, valamint fővárosi, esetleg kerületi menedzserek kinevezése a kereskedelem fejlesztése érdekében.

A bevásárlóközpontok, hipermarketek térnyerésével a vásárlások súlya a városközpontból a külső kerületekbe, illetve a városon kívülre tevődött át. Ez felkészületlenül érte a kereskedelmi kisvállalkozásokat – szögezi le a GfK Hungária Kft. tanulmánya, amelyet a Főváros kereskedelmi és turisztikai bizottsága első olvasatban már tárgyalt. A végleges anyag a kapcsolódó vélemények figyelembevételével készül el, s várhatóan az év végén kerül a Fővárosi Közgyűlés elé.

A zöldmezős beruházások elszívó hatása, a neves cégek nagyobb bevásárlóközpontokba költözése, a kereskedők bérleti viszonyainak rendezetlensége és a koncepciótlan kereskedelmi intézkedések miatt a belváros erős pozícióvesztésen ment át. A Kiskörút teljes hosszában tapasztalható pangást a Deák tér és az Astoria közötti szakasz átalakításával lehetne ellensúlyozni. A Városháza udvara mellett a leromlott állapotú üzletsor helyén nagy alapterületű kereskedelmi létesítményt kellene építeni. Itt mélygarázsokat, parkolókat szükséges kialakítani, mert a parkolási lehetőségek hiánya alapvetően csökkenti a belvárosi kereskedelem lehetőségeit.

A vonzerejét szintén elvesztett Nagykörúton kiemelten fejlesztendő súlypont a Moszkva tér, a Blaha Lujza tér, a Boráros tér és a Nyugati tér. A Blaha Lujza tér kiindulópontja lehet egy bevásárlóútnak, amely a Rákóczi út Duna felé eső szakaszán jönne létre. Itt egymást érnék a neves külföldi ruházati láncok márkaboltjai, számukra vonzóvá kellene tenni az itteni letelepedést. A járda szélesítése és a parkolási gondok megoldása a Nagykörút és a Rákóczi út mentén szintén alapvető – a járműforgalom csökkentése mellett. A Váci utcát fedett passzázzsá alakítanák, hogy a forgalmát ne befolyásolhassa az időjárás. Összehangolt ingatlanfejlesztéseket kell végrehajtani a Váci utcában, ügyelve a megfelelő arányokra. A Vörösmarty tér luxuskörnyezetébe jól illik majd az ING által építtetett palota, amelyben hatezer négyzetméter lesz a bérbe adható eladótér. A Klotild Palace-t is a színvonalat emelő beruházásként tartják számon. A Váci utca déli részén a bérlői összetételt neves cégekkel, márkaboltokkal kellene feljavítani, s rendezni szükséges a néha kaotikusnak s a fejlődés gátjának bizonyuló bérleti viszonyokat is – jelzi a tanulmány.

Szerepel a javaslatok között a marketing erősítése, illetve döntési és végrehajtási jogkörrel felruházott kereskedelemfejlesztési menedzsmentiroda létrehozása. Vezetőjének, a citymanagernek kellene koordinálnia a kereskedelmi fejlesztéseket.

A koncepcióban az a legjobb, hogy végre megszületett – jelentette ki Házi Zoltán, a BKIK kereskedelmi tagozatának elnöke, hangsúlyozva, hogy a városfejlesztési terveket nem lehet az idegenforgalom és a kereskedelem érdekeinek figyelmen kívül hagyásával felvázolni.

A tanulmányból ugyanakkor hiányzik a feketekereskedelem visszaszorítására vonatkozó elképzelés, noha az elnéptelenedett körutak egykori vásárlóinak jó része a kínai piacokon, illetve a nemigen adózó kínai boltokban vásárol. Házi Zoltán szerint a probléma kezelhető, csupán a hatályos jogszabályokat kellene betartatniuk az illetékeseknek.

Más kérdés a Nagykörút felélesztésének terve. Mert nem valószínű, hogy a Blaha Lujza tér és a Boráros tér közti szakasz eleinte nagyon kapós lenne a kereskedők körében az ott megtelepült szexboltok és peep show-k miatt. Az elnök szerint a profilváltásra kellene rávenni a bolttulajdonosokat, igaz, ez nem egyszerű. Meg kellene győzni a bérleti jogokat birtokló vállalkozókat, hogy kifizetődő megváltoztatni az üzletek profilját. Másrészt a bécsi Mariahilfer Strasse analógiájára meg lehetne állítani szlömösödést.

A kereskedők körutakon belüli újabb letelepítését a helyi önkormányzatok adókedvezményekkel is segíthetnék. Természetesen a parkolási rendeleteket is módosítani kellene, hisz a bevásárlóközpontok és hipermarketek egyik fő vonzereje a parkolóhely-kínálat. (KÁ–DK)