A BKK szerdán közölte, hogy az első ütemben három helyszínen, Csepelen, Óbuda-Békásmegyeren és Kőbányán fejlesztenék a kerékpárút-hálózatot. Csepelen az Ady Endre úton, a III. kerületben a Bécsi út – Nagyszombat utca útvonalon, míg Kőbányán a Fehér út és az Albertirsai út között.

Kerékpárral Budapesten

Új útvonalak

A közlekedési központ tájékoztatása szerint Csepelnek összesen két kapcsolata van a város többi részével, a Kvassay, illetve Gubacsi-híd, ezért a kerékpáros-forgalmat is csak ezeken tudják lebonyolítani. A Gubacsi hídon már meglévő kerékpárnyomvonalhoz kapcsolódik a beruházás, amely megteremti a Gubacsi hídon a kerékpáros-nyomvonalat és továbbvezet az Ady Endre úton, egészen a II. Rákóczi Ferenc útig.

A fejlesztéssel mintegy másfél kilométer új kerékpársáv jön létre, ennek jelentős része, 1280 méter kiépített út, vagy gyalog- és kerékpárút lesz, 145 métert pedig a közúton jelölnek ki. Az új szakasz csatlakozik a már meglévő hálózathoz is, és három kerékpártárolót is kialakítanak 32 férőhellyel.

Óbudán a Bécsi út – Vörösvári úti csomóponttól indulna el az új kerékpárút, és az Újlaki rakparttal kötnék össze, ahol csatlakozna a Duna-parti Eurovelo kerékpárúthoz. A fejlesztés megteremti az Árpád fejedelem útján a biztonságos kerékpáros-átvezetést is a közúton és a HÉV-en. A Pacsirtamező utca és az Árpád fejedelem útja között meglevő kerékpárút továbbvezetéseként a nyomvonalat átvezetik a Lajos utca – Pacsirtamező utca jelzőlámpás csomóponton, majd az Amfiteátrum mellett halad (kerékpárútként, ill. gyalog- és kerékpárútként) egészen a Zápor utcáig. Onnan a kisforgalmú lakóutcákon (Zápor u., San Marco utca, Reménység u., Gyenes u.) , esetenként egyirányú utcában szembe vezetett kerékpársávként bonyolítják le a kerékpáros-forgalmat.

A Bécsi úton a szervizsáv felhasználásával alakítanak ki nyomvonalat, majd a Vörösvári úti csomópontnál önálló kerékpárút épül a Vörösvári utat keresztezve. Az útvonalon 14 helyen létesítenek kerékpártárolót 160 férőhellyel.

Kőbányán az Örs vezér tere és az Albertirsai úti gyalogos vasúti aluljáró közötti szakaszt érinti a fejlesztés. A BKK hangsúlyozta, hogy a vasútvonal és a Vásárváros miatt jelenleg semmilyen biztonságos kerékpározási lehetőség nincs az Örs vezér tere és Kőbánya között, ezt a hiányt szeretnék pótolni. A beruházással 1529 méter kerékpárút létesül önálló kerékpárútként, vagy gyalog- és kerékpárútként.

Az Árkád üzletközpont behajtójától a Fehér út keleti oldalán, a villamos mellett 2,6 méter szélességben épül ki az önálló (2×1 sáv) kerékpárút, amelyet jelzőlámpával vezetnek át a villamossal párhuzamosan a Gyakorló utcai becsatlakozásnál. Innen a nyomvonal a járdával párhuzamosan halad az Albertirsai útig. A Fehér út nyugati oldalán haladó kerékpársáv (a Finommechanika gyár és Gyógyszergyári u. között) osztott gyalog- és kerékpárútként épül meg.

Még több kerékpárútra lenne szükség

Jelenlegi helyzet

A Fővárosi Közgyűlés 2001-ben fogadta el Budapest közlekedési rendszerének fejlesztési tervét. Ebben  egy külön fejezet szól a gyalogos és kerékpáros közlekedésről. A koncepció fő célja, hogy 2020-ra a kerékpározás részarányát jelentősen növeljék a napi közlekedésben (1-2%-ról 5-10%-ra).

A Főváros által kifejezetten kerékpáros fejlesztésekre fordított összegek a következőképpen alakultak az elmúlt években:

1991-1994: 282 m Ft
1995-1998: 429 m Ft
1999-2002: 684 m Ft
2003-2006: 215 m Ft
2007: 75 m Ft

Ebben az összegben nincsenek benne az egyéb közlekedési beruházások keretében megépült kerékpárutak költségei.

A főhálózat (kerékpárutak, kerékpársávok, útbaigazító táblázással jelölt kisforgalmú utak) jelenlegi hossza kb. 187 km (kerékpáros úthálózat méretének alakulása – 1996: 81km, 2000: 128 km, 2003: 140 km, 2006: 170 km, 2008: 187 km). Középtávon legalább 320 km főhálózat szükséges, melynek elérését a Főváros jelenlegi közlekedésfejlesztési terve 2015-re teszi.

Úttesten kijelölt: 43 km
Kerékpársáv: 8 km
Önálló kerékpárút: 64 km
Osztott gyalog- és kerékpárút: 49 km
Osztatlan gyalog- és kerékpárút: 23 km

2010 júniusában adták át a város első B+R kerékpártárolóit: a hat vasútállomáson (Rákoskert, Rákoshegy, Rákoscsaba, Rákoscsaba-Újtelep, Budafok-Belváros, Budafok-Háros) létesített fedett tárolók összesen 120 férőhelyet biztosítanak.

Budapest kerékpárút térképe

BuBi

Európa számos nagyvárosához hasonlóan 2011-re Budapesten is megvalósulhat a kerékpárflottát és dokkoló-állomásokat is magába foglaló, ügyfél-regisztrációs, karbantartási, logisztikai és információs szolgáltatásokat is nyújtó Kerékpáros Közösségi  Közlekedési Rendszer, amely a BuBi nevet kapta.

A projekt a Margit híd és a Petőfi híd közötti területet fedi le: a pesti oldalon a Nagykörút-Városliget – Újpesti rakpart, a budai oldalon a Széna tér – Margit körút – Duna-part és a Pázmány Péter sétány határolt területen. A projekt keretében 74 darab gyűjtőállomást – Pesten 58, Budán 15, a Margitszigeten 1– építenek ki a belváros legforgalmasabb pontjain, összesen 1000 darab, bármikor elvihető biciklivel. Az átlagosan 22 kerékpár tárolására alkalmas gyűjtőállomások egymástól kb. 300 méterre helyezkednek el.

A BuBi névadója és Tilla - Vajon lesz még a projektből valami?

2010. október végén azonban jött a hír, hogy a Parking Szervező, Fejlesztő és Tanácsadó Kft. képtelenné vált a szerződés teljesítésére, nem hirdetett eredményt a budapesti kölcsön-bicikli rendszer megtervezésére kiírt pályázaton. Szerintük az ügy nincs veszve, lesznek bérbiciklik Budapesten. Meglátjuk…

Szemléletváltás

Egyértelmű, hogy alapvető szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy a kerékpáros közlekedés részarányának növelésével kiváltható legyen az egyéni gépjárműhasználat. Ehhez nem csak a KRESZ-szabályok betartása, a biztonságos közlekedés biztosítása, egymás tiszteletben tartása, de a kerékpár-tárolás és kölcsönzés megoldása is elengedhetetlen.

Boris Johnson londoni polgármester szerint az a város tekinthető civilizáltnak, ahol sokan bicikliznek. Nézzük, ez Európa más városaiban hogy valósult meg!

Európai kitekintő

Bécs

Tavaly őszi adatok szerint Bécs közlekedésének 5,5 százalékát teszi ki a biciklis közlekedés. Több mint 1100 kilométernyi kerékpárút, illetve kerékpáros sáv található a városban, és több mint 200 kilométernyi egyirányú útszakaszon haladhatnak forgalommal szemben is a kerékpárosok. Mivel a város tökéletesen átjárható biciklivel, Bécsben virágzik a kerékpáros kultúra. A legfrissebb hírek szerint az osztrák főváros vezetésébe tavaly ősszel bekerült Zöldek arra tettek javaslatot, hogy két-három utcát csak a két keréken közlekedők használhassanak. A behajtást az autósok számára is engedélyeznék, csak az áthaladást tiltanák meg.

Bécs: Citybike

London

A kerékpárutak kialakítása csak egy része a londoni kerékpáros forradalomnak: magában foglalja a városi kerékpáros bérleti rendszert, egy új kerékpáros rendőri egységet, 66.000 extra kerékpáros parkolóhelyet 2012 előtt, és legelső feladatként a jobb stratégiai tervezést. A program célja, hogy 2000-hez képest 400%-al emelje a kerékpározók számát 2025-re Londonban. 2010. július 30-án adták át az 5000 db-os kerékpárflottát, eddig több mint 12 ezren regisztrálták magukat.

London: Barclays Cycle Hire

Lyon

Lyon sűrű kerékpárút hálózattal rendelkezik. Lyon volt az első francia város, ahol egész városra kiterjedő kerékpár kölcsönzést vezettek be. A Vélo’V rendszer lényege, hogy számos „bicikli-sziget” működik városszerte, ahol az ott lévő biciklik számának függvényében le- és felvehetünk egy biciklit. Az egészhez mindössze egy hét napig érvényes kártyát kell bankkártyával vásárolni 1 €-ért (bármelyik szigetnél). Amennyiben a biciklit 30 percig visszavisszük bármelyik szigethez, ahol van hely a használatért nem kell fizetni, így akár 7 napig 1 €-ért lehet biciklizni a városban, hiszen bármelyik szigetnél lehetőség van biciklit cserélni, amikor is a félóra számolása újrakezdődik.

Lyon: Vélo'v

Párizs

A francia fővárosban 2014-ig szeretnék az infrastruktúra hálózatot 700 kilométerre növelni, ami közel 60%-os bővülés lenne a mostani 430 kilométeres, főleg ebben az évtizedben kiépített hálózathoz képest. Az infrastruktúra fejlesztésén túl egyéb módon is ösztönözni kívánják a kerékpáros közlekedést: többek között a következő években ezer új kerékpártárolót alakítanak ki minden évben. Párizs volt az ún. Vélib’- (vélos en libre service) modell kidolgozója. Az olcsón bérelhető biciklik „dokkjait” szinte minden belvárosi utcában megtaláljuk, de sok akad belőlük a külső városrészekben is. A kikölcsönzött bicikliket – amelyekhez jól kiépített kerékpárút-hálózat is csatlakozik – bármelyik következő állomáson is otthagyhatjuk, megspórolva ezzel a parkolással járó problémákat. A beruházással egy reklámcéget bízott meg a városvezetés – ők pedig értékes kültéri reklámfelületet kaptak cserébe.

Párizs: Vélib'

Példa működő rendszerekre Európában és a világ minden táján (Forrás: Magyar Kerékpáros Klub)

• Barcelona: Bicing, 2007. március
• Bécs: Citybike, 2003. június
• Brüsszel: Villo!, 2009. május
• Hangzhou: HZ Bike, 2008. október
• Krakkó: BikeOne, 2008. október
• Lyon: Vélo’v, 2005. május
• London: Barclays Cycle Hire, 2010. július
• Milánó: BikeMi, 2008. december
• Montreal: Bixi, 2009. május
• München (és más német városok): Call a Bike, 2000. március
• Párizs: Vélib’, 2007. július
• Peking: 2005
• Rio de Janeiro: Samba, 2009. január
• Sevilla: Sevici, 2007. április
• Washington: SmartBike DC, 2008. augusztus

Barcelona: Bicing

Brüsszel: Villo!

Krakkó: BikeOne

Milánó: BikeMi

Montreal: Bixi

München (és más városok): Call a Bike

Rio de Janeiro: Samba

Sevilla: Sevici

Washington: SmartBike DC

A pártok sok száz kilométer bicikliutat, játszóteret és már elfogadott programokat ígértek a pártközpontokba bicikliző demonstrálóknak szombaton.

Atrocitások nélkül, a budapesti kerékpáros felvonulásokon megszokott, barátságos hangulatban zajlott a Tour de Voks nevezetű kerékpáros demonstráció. Az ezerkétszáz fős tömeg körbebiciklizve a városon felkereste a választásokon esélyes négy pártot, hogy átadja a kerékpáros közlekedés fejlesztéséről összeállított javaslatcsomagot. A petíció, mint azt Sinka Károly a pártok képviselőinek elmondta, “nem ábrándokat tartalmaz, hanem megvalósítható javaslatokat”. A szervezők célja az volt, hogy olyan anyaggal lássák el a pártokat, amiket
könnyen beépíthetnek a kampányba.
Tudósítónk az egyik főszervező mellett tekerve azt is megtudta, a kampányban megjelenő ígéreteket a biciklisek – akár újabb demonstrációkkal – számon fogják kérni a nyertes párton.

Anyázás nélkül

A tudósító egyébként humánetológiai érdeklődéssel érkezett a felvonulásra, azt vizsgálva, vajon lehetséges-e a kampány hevében pártsemleges demonstrációt tartani. A szombat délutáni felvonuláson kiderült, hogy léteznek még a pártpropaganda számára gyarmatosítható területek, esetleg a kerékpározás van jótékony hatással a tudatra: a rendezvényt ugyanis nem zavarták meg pártpolitikai megnyilvánulások.
A kerékpárosok elsőként az MDF Szilágyi Erzsébet fasori központjához gurultak, ahol Szőke László alelnöknek adták át javaslatcsomagjukat. Szőke sportosnak szánt mackónadrágban üdvözölte a biciklistákat, elmondva, hogy a többi párttal szemben nekik már kidolgozott programjuk van a budapesti kerékpáros közlekedés fejlesztésére. További szavait azonban elnyomta a critical mass felvonulások szokásos gyakorlata, a kerékpáremeléssel együtt járó éljenzés.

A második megállóban, az SZDSZ Erzsébet téri kampány központjánál Kuncze Gábor elnök, és Demszky Gábor főpolgármester vette át az egyébként futárként dolgozó Sinka Károlytól a dokumentumokat. Kuncze szerint a kerékpáros közlekedés fejlesztése nem csak pénz, hanem szemlélet kérdése is. Az SZDSZ vezetője elmondta, többet azután tud mondani, hogy átolvasta a dokumentumot, de mivel mostanában amúgy is rengeteg az idejük, erre hamarosan sor kerülhet. Kuncze ezt követően fogta az oda készített kerékpárt, és Demszky Gábor óvatos
segítségével a feje fölé emelte.

Kerékpáros kánaán vagy játszótér?

A Fidesz székházánál már levegőben tartott kerékpárral várta a felvonulást Medgyessy Balázs. A párt zöld tagozatának elnöke, egy régi biciklisfutár bátyjaként és a critical mass felvonulások rendszeres résztvevőjeként ismerte a rituálét. Szavait azonban inkább a kampányhoz igazította, kevesebb gesztust és “több száz kilométer biciklis utat” ígérve.

Loppert Dániellel, az ifjúsági tagozat elnökével felmutatott térképen a tervezett biciklis utak gyűrűs kialakítású, egymással kapcsolódó rendszerére hívta fel a figyelmet, majd emlékezetett arra: Demszky néhány hónapja azt mondta, nincs szükség több bicikliútra, mert a meglévőket sem használják. A demonstráció a szocialisták székházánál ért véget. A Köztársaság téren Bakonyi Tibor főpolgármester-helyettes vette át a petíciót, majd ismertette az MSZP kerékpáros programját.

Bakonyi kiemelte egy, a kerékpárosok és gördeszkások számára építendő játszótér tervét, amely kialakításához kérte a kerékpáros szervezetek segítségét. A főpolgármester-helyettes megemlítette, hogy a biciklistákat bevonnák EU-s programok kidolgozásába is. Az Index kérdésére, hogy milyen programokról van szó, és hány kilométer kerékpárutat terveznek, Bakonyi nem adott konkrét választ.
Miközben megemlítette, hogy tavaly 32 kilométer kerékpárút készült Budapesten, a felvonulók szétszóródtak a kora tavaszi napfényben.

A Vigadó tér és a Várkert Bazár közötti gyaloghíd, valamint a dokkolóként emlegetett új vízi közlekedési eszköz ötlete kapta megosztva az első díjat a Szeretem Budapestet Mozgalom júliusban kiírt pályázatán.

A pályázóknak ki kellett találniuk Budapestet, hogy az jobb, izgalmasabb, XXI. századi várossá válhasson – fogalmazott Bojár Iván András művészettörténész, a mozgalom egyik alapítója. A jelentkezőktől elsősorban azt várták, hogy ötletüket valamiképpen a Dunához, illetve Budapest új jelképéhez kapcsolják. A zsűri több mint száz pályamű közül választhatott.

A gyaloghíd nyertes ötlete abban áll, hogy Pestet és Budát három, négy méter átmérőjű, óriás, színes cső kötné össze. A gyaloghíd persze minden pontján átlátható volna, hogy a járókelők gyönyörködhessenek a város panorámájában. A hídon éttermek, kávézók kaphatnának helyet, valamint hajóállomást is kiépítenének rajtuk – tartalmazza a 4D Építész Stúdió pályaműve, amelyet Kószó József vezető tervező jegyez.

A dokkoló olyan jelképévé válhatna Budapestnek, mint amilyen a sárga taxi New Yorkban vagy az emeletes busz Londonban – derül ki a másik első díjas pályaműből, amelyet az Archikon Kft. nyújtott be, Nagy Csaba vezető építész nevével fémjelezve. A piros lábakon álló, katamaránszerű kabinok menetrend szerint közlekedhetnének a Dunán. A pályázók a vízálláshoz igazodó, és a dokkolókhoz igazodó küllemű kikötőket is terveztek.
Az építészhallgatók kategóriájában a vándorkápolna-hajó ötlete győzött – Kápolnás Gergely elgondolása szerint a hajóroncsokból hegesztett kápolna olyan zarándokhely volna, amely maga is zarándokolna a hit jelenként – a városszínesítési ötletek közül pedig Orlai Balázs és Kukorelli Péter formatervezők ötlete, a bicikliút-sztráda elképzelése lett az első.
Utóbbi lényege, hogy az egész fővárost behálózó kerékpárutakat – az autóutakhoz hasonlóan – több kategóriába sorolnák.
A kerékpársztrádán – csakúgy, mint az autópályán – előre jelzett kijáratok épülhetnének, “H2O pihenőkkel”, szmogfigyelőinformációs rendszerrel, a közelben lévőbringaszervizekre figyelmeztető táblákkal. Olykor a gyalogosokkal közös szakaszon haladhatnának a bicikliutak, az egycsillagos kerékpárutakat pedig bringaösvénynek keresztelnék.

A zsűri által az első tízbe sorolt pályaművek között van olyan, amelyik autósétány kialakítását javasolja: a kocsikat a rakparton egy, a Duna energiájával hajtott futószalagra terelnék, amely a forgalom átlagos sebességével haladna, az autósok pedig közben sétálhatnának rajta.
Az első tíz között van a Budapest élménypark – vagyis a Citadellára vezető kábelvasút, a Margit-sziget elé épített mesterséges szigettel -, négy helyszínen a Duna medréhez feszített fóliabevonatú félgömb, a Közraktárakat a Nemzeti Színházzal összekötő drótkötélpálya, valamint a Margit híd középsőpillérjéhez álmodott kilátó, a “virtuális szem”.

A legjobb pályaműveket egy hónapon át láthatják az érdeklődők a Dorottya utcai fesztiválközpontban tegnap megnyílt kiállításon.

Óriási volt az érdeklődés, több mint hatvan pályamű érkezett a Fidesz által létrehozott Új Budapest Központ pályázatára, amelyen a főváros új építészeti jelének kitalálását várták a jelentkezőktől – tudtuk meg Cselovszki Zoltántól, a központ vezetőjétől.
A megkötések nélküli pályázatra érkezett műveket várhatóan a jövő héten mutatják be a nyilvánosság előtt.
A főként építészekből álló zsűri választja ki a nyertes pályázatot, amely – a párt elgondolása szerint – bekerülne a második nemzeti fejlesztési terv Budapesttel foglalkozó részébe. A pályázat anyagi kereteit – csaknem nyolcmillió forintot – a Polgári Magyarországért Alapítvány biztosítja. A terveket kiállításon mutatják be.

Budapesten a tavalyi egy után idén összesen három kilométernyi új kerékpárút épül, 180 millióból. Eközben a főváros nem engedi meg a civileknek, hogy a pusztuló sávokat rendbe hozzák. A városháza megtiltja, hogy civil csoport – a Budapesti Önkéntes Kerékpárút-helyreállító Kommandó - gondozza az elhanyagolt fővárosi kerékpárutakat.

A Népszabadság adatai szerint idén három, tavaly egy kilométernyi új sáv készült. A teljes kerékpárút-hálózat 140 kilométer hosszú, mintegy fele a prágainak, hetede a bécsinek.

Egyszerűen tragikus

A bicikliút-hálózat állapota mindent egybevetve tragikus. Van, ahol az út életveszélyes szögben, lámpa nélkül találkozik az autóúttal, máshol méteres átmérőjű csatornafedelek hiányoznak, imitt-amott tíz centire is kiemelkedik a pályából a közműfedél, megint máshol építkezők vagy autósok települnek rá a sávra, kettévágva az utat. Eközben az ember mást sem hall, mint hogy mindent be kell vetni azért, hogy Budapest belső területein a lehető legkisebb legyen a magángépjármű-forgalom, tegyünk meg mindent az alternatív eszközök, tehát nyilván a kerékpár elterjedéséért is. Az össze nem érő száznegyven-egynéhány kilométeres hálózaton, amely a fent vázolt tempóban bővül, ez azonban hiábavaló harcnak tűnik, a járdán, mint ismeretes, tilos kerékpározni, a közúton szabad, de életveszélyes.

Kevés is, drága is

A három kilométernyi út egyébként 180 millió forintért épül meg, ami szakértők szerint irreális. Több mint harmincezer forintba kerül így egy négyzetméter burkolat, holott a Népszabadság által megkérdezett vállalkozók szerint tízezerből bármilyen építőcég keretbe teszi az aszfaltot, tokkal-vonóval. A főpolgármesteri hivatal nyilatkozni hivatott illetékesei közül senkit sem tudott elérni a Népszabadság.