Köszönettel tartozunk valamennyi pártnak, jelölő szervezetnek, jelöltnek és kerületi önkormányzatnak, amelyek segítő partnereink voltak ebben a munkában, s hozzájárultak ahhoz, hogy a város közterületi felületeiről ne kelljen a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan jelentős adófizetői pénz fölhasználásával eltávolítani a voksolást követő időszakban rendszerint kint hagyott propagandaanyagokat. Mindazonáltal előfordult egyes kerületekben (VII., VIII., XIV., XVI. kerület), hogy a legális felületek megléte és a szisztematikus eltávolítás ellenére jelentős volt a politikai plakátok illegális kihelyezése.

Az illegális plakátok folyamatos eltávolítását Budapest Főváros Önkormányzata nevében a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. végeztette el, a megfelelő jogszabályi keretek figyelembevételével és betartásával. A választási eljárásról szóló törvény 42.§ (4) bekezdése és az ehhez kapcsolódó Fővárosi Rendelet értelmében ugyanis az illegálisan kihelyezett politikai hirdetések eltávolításra kerültek, kerülnek a Fővárosi Önkormányzat tulajdonát képező épületekről, létesítményekről, jelzőtáblákról, oszlopokról is, függetlenül attól, melyik párt helyezte ki azokat. A választási törvény vonatkozó bekezdése értelmében az önkormányzatok (ez esetben a Fővárosi Önkormányzat) törvényi felhatalmazást kaptak arra, hogy rendeletben műemlékvédelmi, környezetvédelmi és egyéb okból egyes középületeken vagy a közterület meghatározott részén megtilthassák választási plakát elhelyezését.

Nagyon fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az 5/1998. (II. 27.) Főv. Kgy. rendelet tilalma alá nem tartozó közterületeken kívüli közterületek esetében továbbra is érvényesek a közterület-használati szabályok, amiket be kell tartani. Ennél is fontosabb, hogy a közterületen lévő oszlopok, villanyoszlopok, elektromos dobozok, eső ejtőcsatornák, buszmegállók mind magántulajdonban vannak, márpedig az ezekre történő plakát kihelyezéshez a tulajdonos hozzájárulása is szükséges. A tulajdonjog védelmét pedig még a választási eljárásról szóló törvény sem írhatja felül, és egyébként nem is írja felül. A tulajdonjogot tehát még egy országgyűlési képviselőnek is tiszteletbe kell tartania. Következéskép, ha nincs tulajdonosi hozzájárulás a plakát kiragasztáshoz, akkor a kiragasztás sérti a tulajdonjogot. Amennyiben a szándékos cselekmény következtében a dolog állaga oly mértékben károsul, amelynek következtében a vagyontárgy értéke a korábbihoz képest csökken, az rongálásnak minősülhet. E körben az is elegendő, ha a vagyontárgy esztétikai sérülést szenved csupán, nem szükségeltetik a használhatóság csökkenése, vagy kizárttá válása.

A SzeBu véleménye szerint a politikai plakátolás jelenlegi helyzete előrelépést jelent az elmúlt évek, az elmúlt évtizedek gyakorlatához képest, hiszen mindeddig a pártok végigragasztották Budapestet, most azonban az általuk javasolt helyszínekre kirakott 1700 db fővárosi és hasonló mértékű kerületi alkalmi plakáthely megakadályozta mindezt. A SzeBu támogatja azt az elképzelést – amely már a nyugati demokráciákban bevett és működő módszer –, hogy az alkalmi plakáthely-rendszert a pártok működtessék és a pártok finanszírozzák, fenntartásuk ne közpénzből történjék.

Szeretem Budapestet Mozgalom

A beérkezett javaslatok alapján összeállított és a fővárosi útvonalak mentén kihelyezendő plakáthelyek listája megtalálható a Budapest Portálon. Az alkalmi plakáthelyek kihelyezése már megkezdődött.

A parlamenti választások alkalmával a pártok önkorlátozó fegyelme és hozzáállása sokat segített abban, hogy elkerülhessük az adófizetői pénzek túlköltését. Tavasszal ugyanis első alkalommal maradt el az elmúlt 20 év választásait követő átfogó takarítási és rendrakási fázis. Bojár Iván András városarculati tanácsnok  (egyben SzeBu elnök) arra kér minden jelölő szervezetet és jelöltet, hogy a már bevált módszer alapján járjanak el, vagyis csak a kijelölt és legális fővárosi alkalmi politikai plakáthelyeket, a kerületi plakáthelyeket és a hirdető cégek által megjelölt helyszíneket vegyék igénybe és szigorúan tartózkodjanak az illegális utcai plakátolástól, kampányuk során ne alkalmazzanak ilyen módszereket.

Ezt megelőzően sem a kulturált plakátragasztás, sem a plakátok eltávolítása nem volt bevett gyakorlat. A szerény becslések szerint is több tonnára rúgó papírszemetet a pártok nagy része vagy saját költségén takarítatta el, vagy ami jóval jellemzőbb volt, otthagyta a közterületeken. Így fordulhatott elő, hogy az egyes választások alkalmával találkozhattunk még több évvel korábbi plakátokkal is. A törvényi előírások ellenére az illegálisan kint maradó plakátok miatt nagyon ritkán történt feljelentés és 2006-ban mindössze két egyéni képviselő kérte, hogy távolítsák el kihelyezett plakátjait a választásokat követően. Minthogy akkor a Fővárosnak nem volt elkülönített forrása az illegális politikai plakátok eltávolítására, csak becsülni lehet, hogy mekkora károkozás történt

A Városarculati Tanácsnoki Iroda – annak szándékával, hogy megőrizze a Fővárosban beindított vadplakát és falfirka-mentesítési program eredményeit – 2008-ban kezdeményezte, hogy a Főváros a népszavazási kampány időszakára alkalmi és kizárólagos plakátragasztási helyeket alakítson ki a népszavazást megelőző és az azt követő időszakban. Ekkor még csak 80 helyszínt jelöltek ki. A hirdetőeszközök legyártatására, kihelyezésére és beszedésére a Főváros 5 millió Ft-ot különített el. A 2009. évi EP-választás kampányában már 475 helyszínre rakhatták ki a pártok legálisan plakátjaikat, ennek biztosítására a Főváros 8 millió Ft + Áfa összeget fordított.

Bojár Iván András városarculati tanácsnok javaslatára a 2010. évi áprilisi parlamenti választásokra való felkészülés jegyében elkészült az egységes fővárosi plakáthely-térkép, amely biztosította, hogy a pártok – a főváros és a kerületek által biztosított felületeken – átlátható módon, előre megtervezett formában és nyomon követhetően használják az ideiglenes és csakis kampány célokra használható hirdetőeszközöket. A választáson résztvevő pártokkal – iránymutatásaik és javaslataik alapján – folyamatos egyeztetéssel közösen alakította ki a Városarculati Tanácsnoki Iroda az egységes plakáthely-térképet, mely mintegy 1000 fővárosi és 2525 kerületi helyszínt jelölt meg a pártok számára.

A fővárosi hirdetőeszközök legyártását, kihelyezését, letakarítását, cseréjét és begyűjtését – mint korábban is – a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. koordinálta, a forrás szintén 8 millió Ft + Áfa volt. Nagy hangsúlyt fektettek a monitoringra is annak érdekében, hogy a pártok szabályszerűen, a lakosság és egymás érdekeit szem előtt tartva, példamutató módon plakátoljanak, és tartózkodjanak az illegális politikai plakátolástól. A Fővárosi Önkormányzat ez alkalommal is határozottan fellépett a politikai vadplakátok ellen és a korábbi gyakorlatnak megfelelően, a mostani alkalommal is az 5/1998. (II.27.) Főv. Kgy. Rendelet, valamint a választási eljárásról szóló törvény 42.§ (4) bekezdése értelmében az illegálisan kihelyezett politikai hirdetéseket eltávolítatta, függetlenül attól, melyik párt helyezte ki azokat.

Összességében elmondható, hogy a Főváros kezdeményezése sikeres volt, valóban visszaszorult az illegális plakátolás. Ehhez azonban nagyon sok résztvevő munkájára és erőfeszítésére is szükség volt. Dicséret illeti nemcsak a pártokat és politikusokat, akik a norma szerint jártak el, így tartózkodtak a vadplakátolástól, és erre aktivistáik figyelmét is felhívták, de a kerületek többségét is, amiért csatlakoztak a kezdeményezéshez és fegyelmezetten segítették a programot. Mellettük kiemelt szerep jutott a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt-nek, mint koordinátornak és a munkát elvégző Konzorciumnak, de az olyan – a város tisztaságát, kulturált megjelenését fontosnak tartó – civil szervezetek is sokat segítettek, mint a Szeretem Budapestet Mozgalom.

Az együttműködés eredményeként az elmúlt évek rossz beidegződései csak nyomokban maradtak meg. Voltak ugyan kihágások, de nagyon kevés kerületben történt illegális plakátolás, és ott sem a korábbi mértékben, így a közterületek nem sérültek. Az illegális módszert javarészt azokban a kerületekben alkalmazták, ahol kiélezett volt a verseny (XI. és XIII. kerület), ahol hiányoztak a kerület által biztosítandó legális plakáthelyek (XIV. kerület), illetve ahol a kerület vezetésének passzivitása és a pártokkal történő nem megfelelő egyeztetés hátráltatta a programot (IV., VII. és XIV. kerület).

A kerületek a szabályok meghatározása és betartatása érdekében több esetben Etikai Kódexet fogalmaztak meg. Ezt a kezdeményezést a Főváros is fel szeretné karolni és az őszi önkormányzati választásokra már egy egységes Fővárosi Etikai Kódexet szeretne kialakítani, amely Budapest egészére, az összes kerületre vonatkozna. Csakis összefogással, a kerületekkel közösen, az Etikai Kódex alapvetéseire támaszkodva lehet újból sikerre vinni a programot és visszaszorítani az illegális politikai plakátolást.

Sajnálatos ugyanakkor, hogy a megrongált hirdető-berendezések aránya eléri a 30-40%-ot; nem könnyű ezek javítása, illetve a plakátok eltávolítása sem. Mindezek figyelembe vételével a Városarculati Tanácsnoki Iroda szerint csakis hosszú távon és hosszú távra érdemes kialakítani a rendszert, és ennek érdekében már most megkezdik az előkészítést az őszi önkormányzati választásokra.

Összes hirdető-berendezés

A Főváros által biztosított hirdető-berendezések száma: 1 200 db
Az előzetesen biztosított 1000 db-on felül utólagos kihelyezés: 43 db
Tartalék táblák (nem lett kihelyezve): 150 db
Nem hasznosítható hulladék: 28 db
Raktáron lévő javított tisztított táblák: 394 db

Első forduló után (Azokban a kerületekben, ahol be lehetett szedni)
Kihelyezve: 366db
Beszedve: 216 db
Hiány: 150 db

Első forduló után (Azokban a kerületekben, ahol később szedik be)
Kihelyezve: 591 db

„Ha másnak lehet…”

A törvény betűje szerint választási időszakban a pártok csak a tulajdonos beleegyezésével helyezhetnek el plakátot magánterületen, a SzeBu szerint azonban a párt nem kérte ki sem a kerület, sem az ELMŰ, sem a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft, sem a magánházak tulajdonosainak beleegyezését.

A legnagyobb gondot nem is a pártok plakátjai jelentik, hiszen – az eddigi tapasztalatok és az LMP mostani ígérete szerint is – ezeket a kampányidőszak végén maguk az érintettek távolítják majd el. Már amennyiben betartják, hiszen legutóbb pár útszakasz letakarítása utána a legtöbb illegális plakát a helyén maradt. Viszont „ha a politikusoknak lehet, akkor nekem is” elvet követve a politikai vadplakátokat azonnal követik a magánhirdetések – mondja Moravcsik. Ha egy területet megtisztítanak, hetek telnek el az első falragaszig, amit viszont azon nyomban követ a többi: költöztetők, ingatlanforgalmazó cégek és magántanárok vezetik a listát.

Egyszer már eltűntek

Bojár Iván András, városházi tanácsnok és a SzeBu elnöke az FN.hu-nak elmondta, hogy az éves szinten százmilliókba kerülő takarításon kívül jogi szempontból viszonylag keveset tudnak tenni a fővárost ellepő vadplakátok és falfirkák ellen.

Ha valakit sikerül is azonosítani és felelősségre vonni, a nevetségesen alacsony bírság nem bír visszatartó erővel: csupán töredéke az illegális hirdetéssel megszerzett bevételnek. Épp ezért Bojár szerint elvi kérdés, hogy legalább a főváros tisztaságával kampányoló politikusok ne illegálisan elhelyezett, a városképet romboló vadplakátokon próbáljanak támogatókat szerezni.

A vadplakátoknak ez most a „második hulláma”. Október elején jártunk a kerületben, amikor éppen az önkormányzat megbízásából tevékenykedő cég munkatársai távolították el a plakátokat, amelyek első mondata: „Utcák tisztaságának érezhető javítása…” volt. A munka kapcsán Moravcsik megjegyezte: még a jogtalanul elhelyezett hirdetések letépéséhez is a tulajdonos engedélye szükséges. Magyarul szabályt szeg az, aki „állampolgári jóérzésből” kezd neki a házfalak, villanyoszlopok tisztogatásához kampányidőszakban

Politikai támadás

A plakátok októberben még az FN.hu tervezett cikkének megjelenése előtt eltűntek. Most azonban, a választás előtti héten ismét visszatértek. Még októberben megkerestük az LMP-t is plakátügyben, akkor Schiffer András, a párt szóvivője azt mondta az FN.hu-nak: a Lehet Más a Politika nem kíván érdemben foglalkozni a SzeBu vádjaival.

Az LMP szerint egy liberális kötődésű civilszervezet politikai támadásáról van szó, erre használják fel a plakátügyet. A civilek által hivatkozott fővárosi rendelet alkotmányos aggályokat vet fel, ugyanis tovább szigorítja a választásról szóló törvényt. Az LMP a magasabb szintű jogszabályt tartja mérvadónak, amely kimondja, hogy kampányidőszakban köztereken is el lehet helyezni választási plakátokat.

Amit a SzeBu csinál, vihar egy pohár vízben. Az LMP törvényesen jár el, és a választások után – mint eddig mindig – el fogja távolítani a plakátokat a józsefvárosi utcákról – mondja Schiffer András.

A SzeBu megjegyzése

A Választási Törvény egyértelműen fogalmaz és az önkormányzatokhoz rendelte választásokkor a közterületek plakátolásának rendjét (vagyis nem engedélyezi a automatikusan a plakátolást). A Fővárosi Önkormányzat pedig rendeletben tiltja a választási plakátok köztereken, illegális helyekre történő elhelyezését.