Short Shots Budapest - Nyílt film-és videópályázat

A szakmai zsűri által előzetesen kiválasztott filmeket a 2012. március 1-4-én megrendezendő 4. Budapesti Építészeti Filmnapokon vetítik le, valamint külföldi építészeti filmes rendezvényeken. A Filmnapok közönségszavazatai alapján legjobbnak ítélt film díjazásban részesül, az eredményhirdetésre és díjátadásra a helyszínen, a vetítés után kerül sor.

Pályázati feltételek

· egy pályamű időtartama nem haladhatja meg a 10 percet
· a filmeket bármilyen eszközzel lehet rögzíteni: HD kamerával, házikamerával, fényképezőgéppel, mobiltelefonnal, stb.
· műfaji megkötés nincs, a benyújtott munka egyaránt lehet animációs film, dokumentumfilm, kísérleti film, kisjátékfilm, stb.
· a benyújtott mű lehet már korábban, a pályázat meghirdetése előtt elkészült, esetleg már korábban, máshol is bemutatott rövidfilm
· egy pályázó több alkotással is jelentkezhet
· nevezési díj nincs

A zsűri tagjai

· Bakos Gábor, képzőművész
· Csákvári Géza, filmkritikus
· Jord den Hollander, a Rotterdami Építészeti Filmfesztivál igazgatója
· Liszka Tamás, az Anilogue animációs filmfesztivál igazgatója
· Orsós Jakab, a PEN American Center igazgatója
· Pásztor Erika, az Építészfórum főszerkesztője
· Polyák Levente, a Kortárs Építészeti Központ kurátora

Díjazás

A közönség által legjobbnak ítélt alkotás jutalma 50.000 forint a Gondolat Kiadó jóvoltából és egy 50.000 forint értékű kétkerekű közlekedési megoldás a Lukas and Bear-től.

A beküldés módja, határideje

A pályázati anyagok az alábbi két módon juttathatók el a kiíróhoz:

1. Digitálisan, a pályaművek online elérhetőségét elküldve vagy fájlküldővel az alábbi címre (Tárhely hiányában a címen közvetlenül nem tudunk pályaműveket fogadni!): filmnapok@kek.org.hu
A tárgyban legyen feltüntetve a pályázat címe (Short Shots Budapest) és az alkotó/alkotók neve.
és az online Nevezési lap kitöltésével az alábbi linken:
www.kek.org.hu/filmnapok/short-shots/nevezesi-lap

vagy

2. Postai úton, DVD-n, ajánlott küldeményként az alábbi címre:
Kortárs Építészeti Központ Alapítvány
H-1061 Budapest, Székely Mihály utca 8. III/20.
A borítékon legyen feltüntetve a pályázat címe (Short Shots Budapest), és alkotó/alkotók neve.
és az online Nevezési lap kitöltésével az alábbi linken:
www.kek.org.hu/filmnapok/short-shots/nevezesi-lap

A pályázat beküldési határideje:

A pályázatok postai feladásának/digitális formában történő elküldésének határideje:
2012. január 15. éjfél.

További információ: filmnapok@kek.org.hu

Adatkezelés, szerzői- és személyiségi jogok

A beküldött rövidfilmeket és a pályázók adatait a Kortárs Építészeti Központ harmadik félnek nem adja ki. Jelentkezésével a pályázó hozzájárul nevének a pályázattal kapcsolatos nyilvánosságra hozatalához. Nevezni kizárólag olyan művekkel lehet, amelyeknek egyedüli és kizárólagos szerzője a pályázó, továbbá nem sértik harmadik személy jogait. A filmben felhasznált zeneszámok címét, szerzőit és előadóit az alkotások végén (a stáblista után) kötelező feltüntetni. A szervező fenntartja a jogot, hogy propaganda-anyagként, de nem kereskedelmi célokra felhasználja a filmek egészét vagy részleteit a média különböző területein. Felhívjuk a pályázók figyelmét, hogy a kiírás részletei, így ütemterve, valamint bizonyos, nem alapvető elemei menet közben módosulhatnak, kiegészülhetnek, továbbá arra is, hogy a szervezők fenntartják a pályázat érvénytelenítésének jogát.

A The Ultimate Urban Travel Guides szerint Budapest a 10 legszebb város között van, a New York kávézó a világ legszebb kávézója, az Andrássy út pedig a világ legszebb sugárútjai listáján szerepel.

Szeressük együtt Budapestet!

Budapest a legek között

]]> http://szeretembudapestet.hu/hirek_budapestrol/2011/09/budapest-a-legek-kozott/feed/ 0 http://szeretembudapestet.hu/hirek_budapestrol/2011/08/budapesti-utvonaljavaslat-a-the-new-york-times-utazasi-mellekleteben/ http://szeretembudapestet.hu/hirek_budapestrol/2011/08/budapesti-utvonaljavaslat-a-the-new-york-times-utazasi-mellekleteben/#comments Mon, 01 Aug 2011 10:38:23 +0000 szeretembp http://szeretembudapestet.hu/?p=23191 A hagyományos budapesti nevezetességeket és az unalomig ismert “kötelező köröket” tökéletesen figyelmen kívül hagyó városnézési útvonalat ajánlott a magyar fővárosba készülő olvasói számára a The New York Times vasárnapi utazási melléklete.

A The New York Times Budapestet ajánlja

A 36 órásra tervezett program összeállítója, Evan Rail a városnézést a látogatónak péntek délután ötkor a Károly körúti Tisza cipőboltban tanácsolja elkezdeni, ahol szuvenírnek is tekinthető lábbelit vásárolhat magának a meredek budai dombok és a hosszú pesti körutak bejárásához. A szerző szerint noha a cég 19 900 forintos Klasszik modelljét annak feltűnő színei, plüss anyaga és minőségi felépítése kiemeli szinte minden közül, ami az elmúlt rendszerből származik, a “kifejezetten keleti blokkbeli hangulatú” cipőt senki sem tévesztené össze egy pár Nike-val.

Tiszacipő, kívülről

A szerző, aki “Európa egyik legrégebbi titkos borvidékének” és a kiváló óvilági konyha forrásának nevezi Magyarországot, a vacsorát este fél nyolckor a Sas utcai Borkonyhában javasolja elkölteni. A szilvásváradi pisztráng vagy a párolt mangalica mellé Günzer 2009-es kadarkáját kínálja. Rail írása az este további részét a szabad ég alatt, az Ötkertben táncolva és barackpálinkát kortyolva vizionálja, a Lőrinc pap téri Palazzo Zichyben történő lefekvés előtt. A szombat 11-től a vásárlásé lehet. Ha az utas nem talál kedvére valót az OurStyle online ajánlatában, akkor butikfelfedező portyára indulhat a Dohány utcai zsinagóga, a Nemzeti Múzeum és Duna határolta négyszögben.

Ötkert, belülről

A szerző a Black Boxra és az Eclectickre külön felhívta a figyelmet. Az utas a budai vár alatt meghúzódó “szokatlan hidegháborús múzeumban”, a Sziklakórházban kereshet menedéket a nyári hőség elől, ahol a kommunista korszak relikviái mellett Márka üdítő is kapható. Háromkor a 200 éve született zeneszerző pesti lakását bemutató Liszt Múzeum megtekintése lehet a program. Fél nyolckor vacsora a Vörösmarty téren található Onyxban, amely a Costes után Budapest második Michelin-csillagos étterme. A szerző nem mulasztja el megemlíteni, hogy Budapest felhördült, amikor a posztkommunista fővárosok közül elsőként Prága érte el ezt a kulináris elismerést. Az éjszaka további részét a szerző szerint a neves magyar zenészeket felléptető Anker Klubban és Blaha Lujza téri Corvintetőn érdemes eltölteni.

Corvintető, felülről

Elutazás előtt, vasárnap reggel 10-kor Rail szerint az utazónak a Balassi Bálint utcában található Culinaris felkeresését javasolja, ahol különleges ételek között válogathat akár helyben étkezéshez, akár útravalóul. “A posztkommunista Európa nagy részéhez hasonlóan Budapest is a nemzetközi luxus olyan jelképeivel váltotta fel a szegény Kelet imázsát, mint a Four Seasons Hotel a Gresham palotában, vagy a drága japán Nobu lánc új étterme. Ám több térségbeli várostól eltérően, a magyar főváros legfényesebb pontjai inkább helyi eredetűek, mint importból származók” – írta Evan Rail, méltatva a magyar művészek, borászok és főszakácsok teljesítményét.

]]> http://szeretembudapestet.hu/hirek_budapestrol/2011/07/letezik-meg-egy-budapest/feed/ 0 http://szeretembudapestet.hu/hirek/2010/09/lakner-hugo-emlekoldal/ http://szeretembudapestet.hu/hirek/2010/09/lakner-hugo-emlekoldal/#comments Thu, 23 Sep 2010 08:52:47 +0000 szeretembp http://szeretembudapestet.hu/?p=5771 Az utóbbi 2-3 évben látott napvilágot az a tény, hogy egy magyar származású építésznek, Hudec (született Hugyecz) Lászlónak milyen jelentős szerepe volt a sanghaji építészet kialakításában. Most egy, a közelmúltban előkerült hagyaték világít rá arra a kevéssé ismert információra, hogy egy másik, ismeretlen és kalandos életű magyar mérnöknek, Lakner Hugónak kiemelkedő és elvitathatatlan érdemei voltak Budapest mai képének, arculatának formálásában.

Egy névtelen magyar géniusz

1849 őszén örmény kereskedőnek öltözve szekéren hagyta el Magyarország földjét Lakner Hugó a szétvert, majd Világosnál az osztrák császári csapatok előtt kapitulált magyar honvédsereg őrnagya. Végigküzdötte a dicsőséges felvidéki hadjárat csatáit, ott járt Sukorónál, Budán, majd Erdély ütközeteiben. A civilben mérnök és feltaláló Lakner a honvédség keretei közt is eredeti hivatásának élhetett, pontonhidakat, gyors telepítésű védműveket, különösen nagy súlyú fegyvereket szállító könnyen irányítható, fordulékony talpakat és szekereket tervezett. A hadtörténet legavatottabb tudói számára ismert tény, hogy két döntő ütközet kedvező kimenetelét is neki, illetve éles eszű mérnöki leleményeinek köszönhette a magyar hadsereg. Segesvár után, mint oly sokan, ő is elhagyta szétvert hadosztályát, menekülni, bujdosni kényszerült. Visszatért Debrecenbe, szülővárosába, hogy magához vegye egy újfajta őrlőmű mérnöki rajzait. Néhány hétig, míg szakálla kinőtt, egy padláson húzta meg magát, majd volt iskolatársa révén hamis iratokat szerzett és nekivágott a kockázatos útnak. A császári adminisztráció emberei ekkor már keresték. E zavaros időben azonban oly sokan tűntek el, leltek végső névtelen nyughelyet a csatamezők tömegsírjaiban, hogy Lakner szem elől tűnése nem vált gyanússá.

Mindezt Lakner hosszan kallódó, majd a család oldalági leszármazottai által 1911-ben magánkiadásban kis példányszámban megjelentetett emlékirataiból ismeri a magyar hadtörténet. Innen tudható, hogy először Boszniába, majd tovább utazva Délnek, a törököktől annektált Görögországig jutott. Itt az őrlőmű rajzait kabátja hátába varrva matróznak állt, s három hónapos tengeri út után először New Orleansba, majd két év után Brazíliába, Rio de Janeiroba ért, ahol végül letelepedett. Laknert azonban nem hagyta nyugodni honfiúi szíve. Ha Európából érkezett utazóval találkozott, rendületlenül a levert szabadságharc utáni Magyarország sorsa felől tudakozódott. Pedig ő is egyike volt a szabadságharc számos olyan tisztjének, aki gyerekként előbb tudott németül, mint magyarul, s magyarságának felvállalása is fiatal férfi korára, megerősödése pedig a forradalom hónapjaira esett.

Lakner Rióban, ha gazdagságra nem is, tisztes jólétre tett szert. Az őrlőmű alapelve, némi módosítás után kitűnően alkalmazható volt a tápióka és a cukornád feldolgozásban. Megnősült, betársult apósa birtokába, s fejlesztései révén két évtized munkájával felvirágoztatta azt. Felesége, Januaria halála után, házasságuk gyermektelen lévén, egyedül maradt. Magyarhonból a társadalmi konszolidáció hírei érkeztek, s Lakner Hugó, 56 éves korában, a múlt század hatvanas évei derekán úgy határozott, hogy, ha kockázatos is, visszatér oda, ahonnan élete regényes története elindult.

Lakner Rio de Janeiroban kevéssel hazautazása előtt

Két évvel a Kiegyezés előtt ért Budára. Egy hosszú élet leperget már, a Váron azonban még mindig látszottak itt-ott a hajdani ütközet nyomai. A levert szabadságharc utáni évtizedek deprimáltsága azonban oszladozóban volt. Még néhány év, és Pest, Buda, Magyarország nagyvárosainak polgárai mind a fellendülő gazdaság lelkes hívei, a haladás, a fejlődés pártolói lettek. Ki így, ki úgy, ki panamával, ki tisztességgel akart boldogulni a nagy felbolydulásban. Egyben azonban mindenki, a másodszor új életet kezdő Lakner is egyezett: boldogulni, teremteni, fejlődni és meggazdagodni akart

Lakner, például eredetileg debreceni lévén, saját bőrén tapasztalta meg a mezővárosok, a lapályokon elterülő települések sajátosan nyomasztó atmoszféráját, a távlat és léptéknélküli létezés reménytelenségét. Az a két évtized, amit Rióban, a város különös süvegformájú hegyei között és az óceánparton töltött a létezés távlatosságával, a városi élet sajátos gazdagságával ismertette meg. Mint lehetetlent nem ismerő, a valószerűtlen feladatokat komoly elhivatottsággal megoldani szándékozó mérnökember, ezekhez a benyomásokhoz is szigorú módszerességgel viszonyult. Okulva élete helyszíneinek nagy tapasztalataiból, az akkor még jószerivel mindkét partján síkságon kiterülő Pest-Buda felvirágoztatása szándékával  különféle léptékű tervek kidolgozásába kezdett, melyekkel aztán a Helytartótanácshoz, illetve egyes esetekben a császári és királyi udvarhoz fordult Bécsben. Állandó hidat tervezett a hajdani hajóhíd helyére, a mai Deák Ferenc, hajdani nagyhíd utca vonalába. Víztornyot álmodott a Margitszigetre, amelyet aztán nem az ő tervei, de végső soron az általa kijelölt helyre telepítve, évtizedekkel később valósítottak meg. Vasútpályát álmodott a pesti Duna-partra a délpesti uszálykikötő és az északpesti malmok, faáru raktárak közé. Pár év után Pest is, Buda is, majd az egyesüléssel a három városrészből gyúrt hatalmas város az építkezések zajától volt hangos. A rengeteg nagyszabású, díszes és pompás nemzeti közintézmény, az Opera, a Tudományos Akadémia, a Nemzeti Színház emelkedése mellett a sajtó és a nagyközönség érdeklődése nemigen foglalkozott egy ma már igencsak különösnek ható jelentős léptékű építmény megvalósulásával.

Kissé száraz, minden díszítést mellőző mérnöki megoldásai, a későbbi évtizedek során bármennyire is hasznosnak tűntek, nem keltették fel az emberek érdeklődését. Jó másfél évtized alatt lassan és fokozatosan, szinte feltűnés nélkül emelkedett, mire elérte végleges és tervezett magasságát, majd újabb három évbe telt, mire a fű és az aljnövényzeti takaró a helyére került, végül pedig a cserjék, fák és bokrok is megtalálták helyüket a nagyvárosi mivoltára mindinkább büszke Budapest ekkor elkészült új közparkja, a Gellérthegy felületén. Lakner ugyanis, gyermekkora sanyarú debreceni évei, fenséges és emelkedett Rio de Janeiroban töltött férfiúi évei után Budára, saját üzleti vállalkozásaként egy teljes hegyet tervezett. Célja az így kialakított jelentős zöldterület lakóházak, kisebb birtokok számára való kiparcellázása volt, ám az építés lassúsága szinte teljesen gazdaságtalanná tenne a vállalkozást, így a hegy végleges elkészülte előtt elhunyt hajdani honvédtiszt, halála pillanatában jószerivel teljesen nincstelen volt már.

Életem útja: Lakner Hugó visszaemlékezései

Bár regényes élete alapján mást feltételeznénk, Lakner személyisége nem mutatott semmi különlegeset. Ő nem volt egy Ybl, egy Steindl, vagy Schikedanz. Névtelenségben maradva alkotott, s jellemző, hogy sem ma már bizton állíthatjuk, világraszóló főműve, a Gellérthegy, sem pedig kisebb munkái nem kapták meg az őket megérdemlő elismerést.

A budai oldal eredeti látképe a XVIII. század végén és a XIX. század elején

A budai oldal látképe a tervezett Gellérthegy beillesztésével, a tervezett formán érzékelhető a Rio de Janeiro-i hegy hatása

Rio de Janeiro látképe Lakner Hugó hagyatékából: ez adott ihletet a mérnök számára Budapest látképéhez

 Munkások a Gellérthegy gyomrában

Munkálatok a Gellérthegyen – Középen Lakner Hugó

A Gellérthegy átadási ünnepsége

Ma, évtizedekkel a nagy mű elkészülte után, egyetlen emléktábla sem őrzi e roppant impozáns alkotás mesterének nevét. Budapest lakói ma sem tudják, hogy Lakner Hugó precíz és módszeres gondolkodásának köszönhető, hogy Budapest a kontinens egyik talán legszebb fekvésű városa leend. Ő volt az ugyanis, aki fölismerte, hogy a két városrész jellegét olyan terepmorfológiai különbségekkel kell alátámasztani és megerősíteni, amilyen egy a Duna partjára közvetlenül teleptett hegy lehet.

(vitéz Bélafy Endre. Mérnökök világlapja, 1932. november)

Bélafy cikke a Mérnökök világlapjában

Mint a fenti rövid cikkből is kiderül, a Lakner családnak sokat köszönhet Budapest várostörténete. Egyrészt azt a biztos értékítéletet, amelynek hatására Lakner Hugó, mind a magyar hadtörténet, mind pedig a mérnöki és műszaki tudománytörténet számára egyedülálló emlékiratainak publikálása köszönhető, mind pedig azt a kockázatvállalást, amely egy igen messzi leszármazott, Lakner Hugó dédunokaöccse, Lakner Antal kimunkált tervében öltött testet. A korábban hosszabb időt Berlinben töltő Lakner Antal, dédnagybátyja szellemi hagyatékából merítve egy igen merész, ám jelentős javaslattal szolgált a berlini városvezetés számára: a Debrecent is sújtó lapály-komplexus leküzdése érdekében, hasonlóan a budapesti Gellérthegyhez, 1999-ben Bundesberg elnevezéssel kezdeményezte, hogy épüljön Berlinben is jelentős hegy, amely a városlakóknak örömöt nyújt és a sivár lapálylétet oldó helyszínként is szolgálni tud. Most, hogy mind Berlin politikai irányítói, mind pedig a lakosság túlnyomó hányada jelentős mértékben fölsorakozott a porosz főváros szívében emelendő hegy ügye mögé, most tűnik ki csak igazán Lakner Hugó zsenialitása. Ő volt az ugyanis, aki a Gellérthegy tervezése, majd építése során kikísérletezte, a kor korlátos eszközeivel pedig kiszámolta a hegy-tervezés legproblematikusabb statikai és szerkezeti alapelveit. Ezektől a mai berlini előkészületek sem térnek el. Találmánya a közel másfél évszázad alatt semmit sem veszített érvényességéből. S az a városképi, városszerkezeti eredetiség, amit végül a megépült, és Budapest életébe belesimuló Gellérthegy beteljesített, ma több, mint bíztató például szolgál Berlin városa számára.

Dr. Megyeri Emil, mérnök, nyugalmazott egyetemi tanár

Az OCTOGON architecture&design és a radiocafé 98.6 együttműködésének végeredménye az „Építő kritika” – minden kedden 19.00-20.00 óra között a radiocafé 98.6 – on! Műsorvezetők: Bojár Iván András és Tüske Ferenc.

A mai adás témája: Budapest, mint filmdíszlet

Budapesten a JOB! A producerek érték el, hogy az eredetileg Párizsban játszódó gengszter sztorit újragondolják. Nemzetközi produkció, igazi nagyágyúkkal, és benne Budapest végre Budapestet alakítja. Vendégek: Czinkóczky Csaba producer, telefonon Báron György filmkritikust faggatják a műsorvezetők.

A kelet-európai EU-országok nagyvárosai közül Budapesten a legjobb élni az egyik vezető londoni gazdaságelemző ház hétfőn közzétett friss összeállítása szerint.

Az Economist Intelligence Unit (EIU), a világ legnagyobb, nem befektetési banki elemző és előrejelző intézete által elsősorban az üzleti kiküldöttek számára rendszeresen elkészített, az idén 140 nagyvárost tartalmazó életminőségi lista öt átfogó kategória – stabilitás, egészségügyi ellátás, oktatás, kultúra és környezet, valamint infrastruktúra – összesen harminc mennyiségi és minőségi ismérve alapján számszerű indexet ad meg az adott város élhetőségére.

Az 1-es osztályzat elviselhetetlen, a 100-as ideális életkörülményeket jelöl. A 80 pontnál jobb osztályzatú városokban az EIU szerint alig jelentkeznek életminőségi gondok, az 50 alatti pontszámok ugyanakkor már napi életszínvonalbeli kihívásokat jeleznek.

 A ház a kelet-európai térségben az általa alkalmazott kritériumok alapján Budapestet találta a leginkább élhetőnek, a magyar főváros a 140-es listán az 55. helyre került, 88,2 ponttal. Budapest után a térségből Prága következik, amely 84,0 ponttal a 60. helyen áll.

Az EIU felmérésének készítői a listához fűzött elemzésben ki is emelik, hogy Kelet-Európából ez a két főváros – a kissé távolabbra sorolt, 79,8 ponttal 65. helyezett Pozsonnyal együtt – került a szinte problémamentes felső mezőnybe.

Varsó 78,2 pontja azonban csak a 70. helyhez volt elégséges. A kelet-európai EU-térségben Bukaresté a leggyengébb helyezés: a román főváros 71,8 ponttal a 85. helyre került.

Az élvonalat kanadai, nyugat-európai és ausztrál nagyvárosok alkotják. Az idei élhetőségi lista első helyezettje a kanadai Vancouver, 98,0 ponttal, utána Bécs (97,9), az ausztráliai Melbourne (97,5), a kanadai Toronto (97,2), majd holtversenyben ötödikként – egyaránt 96,6 ponttal – az ausztráliai Perth és a kanadai Calgary következik.

Az első tízben négy nyugat-európai, három kanadai és három ausztráliai város van. A legélhetőbb amerikai város az EIU felmérése szerint a 92,3 ponttal 29. helyre sorolt Pittsburgh. New York közvetlenül Budapest után következik, 86,6 ponttal az 56. helyen.

A lista másik végére afrikai és ázsiai országok nagyvárosai kerültek. Az EIU londoni elemzői által összeállított rangsort a zimbabwei Harare zárja, 37,5 ponttal a 140. helyen, eggyel felette a bangladesi Dakka áll, 38,7 ponttal, holtversenyben Algírral.

Szigorúan tiltja a vadplakátozást, és mindenfajta, a városképbe nem illeszkedő, engedély nélküli hirdetési tevékenységet a Duna House. A számos szakmai díjjal kitűntetett országos ingatlanközvetítő hálózat mind a 96 irodája a jogszabályi környezetet maximálisan betartva működik, a jogtulajdonos pedig az önálló vállalkozásként működő franchise partnereitől megköveteli, hogy hirdetési tevékenységüket kizárólag a törvényi előírásoknak megfelelően végezzék, óvva ezzel mind a városképet, mind pedig a környezet szépségét.

A cég tapasztalatai szerint plakátozni egyébként sincs sok értelme: az interneten, a színes hírdetési újságokban, valamint a színvonalas kiállítású prospektusokban bemutatott lakások sokkal könnyebben felkeltik a vásárlók érdeklődését, mint a külöféle helyekre kiragasztott, általában kevés információt közlő cetlik, vagy plakátok – éppen ezért a Duna House elsősorban ezeken a csatornákon hirdeti eladó ingatlanait.

Fontos a közvetítő-hálózat számára az is, hogy irodái szervesen illeszkedjenek a városképbe, ne legyenek „csiricsárék” – éppen ezért külön csapat foglalkozik az irodák és a hirdetések arculatának tervezésével, az egységes design megteremtésével – remélve, hogy más cégek is követik példájukat.

Duna House Holding Kft.
1072 Bp. Rákóczi út 42. X. emelet (EMKE irodaház)
Tel.: +36-1-555-2222
Fax: +36-1-555-2220
www.dh.hu

A japán Maya már két és fél órája várakozik a Keleti nemzetközi jegypénztáránál:
– Teljesen elgémberedett a lábam, le kellett már üljek, de nincs hova. Ljubljanába utaznék tovább és váltanám meg a jegyemet, de egy ilyen állapotú nemzetközi jegypénztárban és váróban még az élettől is elmegy a kedvem.

Thomas Strömbland Norvégiából érkezett Budapestre.
– Valóságos kihívás volt a közlekedés errefelé – mutatta a Borsnak. – Alig tudtuk átverekedni magunkat az építkezés környékén. Semmi nem volt kitáblázva, többször eltévedtünk. A város egyébként nagyon szép, az emberek kedvesek és segítőkészek, és sokan beszélnek angolul. Thomas csinos utazótársa, Johanna hiányolta a nyilvános vécéket és ivókutakat.
– Az egyik gyorsétterembe kellett bemennünk, hogy használhassuk a mosdót. Sehol egy utcai ivókút sem, pedig a hőségben jól esik egy arcmosás és pár korty víz. Az egész Belvárosban ez az egyetlen működő pénzbedobós vécé a Bazilika mellett, de a környéke ijesztően mocskos. Egyetlen toitoit találtunk még a Városligetben, ahol naponta több ezer turista megfordul.

– Külföldi és magyar turisták egyaránt be szoktak kéredzkedni a vécére – mondta a Borsnak Berényi Kármen, a Liszt Ferenc téren található egyik étterem pincérnője.

Észak-Amerikából jött Magyarországra nyaralni Anastacia Kirk: lenyűgözte a sok gyönyörű épület, és valósággal megdöbbentette a Keleti pályaudvar körüli zűrzavar. – Mi ez a felfordulás itt? – érdeklődött a kanadai újságírónő. – Úgy láttam kiírva, mintha metrót építenének, de nem értem, miért kellett itt mindent lezárni, és miért nem tájékoztatják több nyelven az utasokat? A Hősök tere mindig teli van idegenvezetőkkel és turistákkal. Ha nem jöhetnek be a buszok, hogyan mutatják meg az egyik legfőbb pesti látványosságot?

Sütő Dániel

Fontos az első benyomás

Dr. Róna Iván, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója úgy gondolja: nem azért költ az ország annyi pénzt az idegenforgalom marketingjére, hogy azután a külföldi első élménye az a káosz és piszok legyen, amit a Keleti és a Nyugati környékén talál.
– A turistának, akinek a legszebb látképekkel és csábító szlogenekkel csinálunk kedvet országunkhoz, megérkezve olyan fogadtatásban kellene részesülnie, amitől azonnal jól érzi magát, és elegendő információt kellene kapnia – vélekedik a szakember. Arra a kérdésünkre, mit szól ahhoz, hogy a zuglói polgármester a Hősök tere lezárását tervezi, azt válaszolta: elképzelhetetlennek tartja, hogy ne mutathassuk meg városnéző buszokkal a főváros legszebb részeit.
– Az idegenforgalom pénzt hoz és hozzájárul ahhoz, hogy az országunkról kedvező kép alakuljon ki külföldön. Ez alapvető érdek, amit mindenkinek szem előtt kell tartania – tette hozzá.

Információink szerint az Országos Idegenforgalmi Bizottság már korábban kifogásolta a MÁV Startnál a pályaudvarok és a vonatközlekedés tarthatatlan állapotát, egyelőre hiába. A vasúttársaságnál tegnap kora délután már senki nem dolgozott, aki a Bors kérdéseire válaszolt volna.

A főváros legnagyobb szabadtéri patikája szeretettel várja a gyógyulni vágyókat a Verseny utcai piacnak nevezett Dózsa György úti létesítmény előtt, a járdán, mindennap reggeltől késő délutánig. Valószínűleg nincs olyan kórság, amelyre a szőnyegeken, lepedőkön, rongyokon feltálalt felhozatalban ne lehetne megtalálni a megfelelő medicinát, ráadásul nyomott áron.
A retekre és szemétre bazírozott pályán nem csak pirulákat, kenőcsöket és ampullákat forgalmaznak. Az egyik kereskedőnél például szép választékot fedezhettünk fel orvosi szakkönyvekből, mondhatni, lefedte az egész tudományágat. Egyebek mellett láttunk nála kiadványt Sebészet és traumatológia, Szemészet, sőt Fül-orr-gége gyógyászat címmel, mindez nyilván egy kis segítséget nyújt a pontos diagnózishoz a bizonytalanoknak, akik így könnyebben eligazodnak a szabad gyógyszerválasztáskor.

A szezonalitásra igen érzékeny piac a szabadidős tevékenység attribútumaival is ügyesen fel van szerelve. Most, hogy itt van a nyár, feltűnően nagy a kínálat napolajakból, napszemüvegből, használt fürdőgatyából és a strandokon használatos játszószerekből, mint amilyen a labda, a frizbi és a sakk-készlet. Esőnapokra jó állapotú Kati és a Kerek Perec bakelitet, újszerű VHS-kazettákat, és halálfejjel ékesített, miniatűr játékvécét ajánlanak. Több dolgok vannak tehát, mintsem bölcselmünk álmodni képes, pedig a Kiváló Dolgozó-kitüntetésekről még nem is beszéltünk.

A Szeretem Budapestet Mozgalom aktivistái viszont távolról sincsenek úgy elragadtatva a zugpiactól, mint mi voltunk. A civilizáltabb városképért küzdő alakulat azt mondja: a tetthely, azaz a Dózsa György út elvileg – mint a legtöbb nagy útvonal – a Fővárosi Közterület-felügyelethez tartozik, de a piac előtti szakasz furcsa módon a józsefvárosi felügyeleté, tehát a fővárosiak elvileg be se tehetnék oda lábukat. A mozgalom – a vadplakáttalanításra és más kármentésekre szerveződött City Guardian nevű csapat aktivistáira hivatkozva – állítja: a kerületi felügyelet többnyire úgy intézi el az ellenőrzést, hogy ha árusokat lát a területén, akkor átküldi őket az út másik oldalára. Ezt jól tudják az árusok is, így már mindig abban a Dózsa György úti zónában árulnak, ahol ritka a számonkérés.

A káoszt tetézi, hogy a felügyeletek nagyon ritkán takarítják ki egy szuszra a területet úgy, hogy az összes árust cókmókostul bezsuppolják a szabálysértési hatóságokhoz. Szerintük ennek ugyanis nincs értelme: nagyon gyakori, hogy ilyen-olyan formai okokra hivatkozva egyszerűen elhajtják őket. A szabálysértési előadók viszont azt adják elő, hogy már nagyon ritka, amikor a közterület-felügyelet árusokkal megjelenik náluk. A civilek tapasztalata az, hogy a felügyeletek a helyszínen nem tudnak bírságolni, (mert az árusoknál nincs pénz, sőt iratok se nagyon), a feljelentés/előállítás meg macerás, ezért inkább csak elhessegetik az embereket, nincs kobzás – vagyis semmiféle szankció nincs.

Hab a tortán – teszi hozzá a civil szervezet -, hogy a józsefvárosi felügyelők munkaidő, vagyis öt óra után és a hétvégeken egyáltalán nem dolgoznak. Az eredmény: az ominózus szakaszon még nyugodtabban árulnak, és még több szemetet hagynak maguk után a zugkereskedők.

A mozgalom két lehetőséget lát a megoldásra. Az egyik: állandó hatósági jelenlét, mindaddig, amíg az árusok meg nem szokják a rendet. A másik: rendszeres őrzés ne legyen, de folyamatosan el kell szállítani az illegális árusokat árujukkal együtt a szabálysértési hatóságra, amelytől példaértékű és elrettentő bírságokat várna. A mozgalom az utóbbi verziót támogatná.

Az idén április elsején megállapodás született a közterület-felügyeleti feladatok átadásáról a fővárosi és a józsefvárosi önkormányzat között. Ennek értelmében a VIII. kerület teljes közigazgatási területén a helyi közterület-felügyelet az illetékes – közölte érdeklődésünkre a Fővárosi Közterület-felügyelet szóvivője. Janocsek Ferenc tudatta: természetesen együttműködnek a józsefvárosiakkal, megbeszélés szerint közös járőrszolgálat keretében segítik egymás munkáját.

A józsefvárosi közterület-felügyelet igazgatója határozottan visszautasítja, hogy munkatársai úgymond átküldenék az illegális árusokat a túloldalra. Biál Csaba közölte: reggeli jelenlétük szinte folyamatos, így a delikvensek minden küldözgetés nélkül is áthúzódnak olyan területre, ahol nincsenek állandó vegzatúrának kitéve. A közterület-felügyelet lehetőségeihez mérten helyszíni bírságolással, szabálysértési feljelentéssel és végső esetben előállítással igyekszik a kereskedelemnek ezt a vadhajtását visszanyesegetni. 2007-ben minden hétköznap nyolctól délig gyalogos járőr, szombat-vasárnap autós járőrszolgálat figyelte a területet, és intézkedett is. A 81 engedély nélküli árusból harmincat a Verseny piac előtti járdáról vittek be, de Verseny utcai a 84 feljelentés fele is. 156 esetben 1 256 000 forintnyi bírságot szabtak ki. Biál az előállításokról azt mondta: hajléktalan, ápolatlan, szemmel láthatóan beteg személy előállítását nem fogja erőltetni a felügyelet, mert a szállító jármű tisztítása, fertőtlenítése feleslegesen terhelné az önkormányzat költségvetését. Úgyszintén, ha a szemétből összeguberált lomokat vennék el.

Az igazgató megjegyezte: a hab a tortán az, hogy a józsefvárosi felügyelet január elsejétől december 31-ig 24 órában folyamatosan dolgozik. A mozgalom által felhozott lehetőségek alkalmazásának (folyamatos jelenlét) egyik legfőbb akadálya az, hogy Józsefváros területi méretéhez és nyolcvanötezres lélekszámához mérten annyi közterület-felügyelő van, amennyi. A kerületben több olyan közterület van, ahol folyamatos jelenlét kell vagy kellene, így igen nehéz volna a meglévő erők és eszközök egyidejű bevetése – tette hozzá Biál.